2022. december 18., vasárnap

Novemberi kedvencek | 2022

Kicsit megkésve mutatom a novemberi kedvenceimet, amik között valójában nincsenek túlságosan érdekes dolgok most, cserébe viszont szinte napi szinten használtam ezeket a termékeket. Most is éppen nagy elhasználásban vagyok (lassan már az megy csodaszámba, ha éppen nem), főleg sminkek terén, ezért is kerül elő kevesebb újdonság, mint általában. 

Nem vagyok kifejezetten oda a hagyományos karácsonyi illatokért, mint fahéj, szegfűszeg és társai, viszont a The Body Shop idei limitált kollekciói közül a Spiced Orange nagyon betalált nálam, mivel nem túl fűszeres. A testradír kellően erősen radíroz, de nem karcol és könnyen lemosható, nem hagy maga után csúszós, olajos réteget. Régebben éveken át a Garnier Mineral golyós dezodorokat használtam, aztán a kedvenceimet megszüntették, úgyhogy áttértem másra, nemrég viszont megint vettem egyet, a Magnesium Ultra Dry verziót, és nem csalódtam, ugyanolyan hatásos, mint régen, kellemes illattal, és gyorsabban meg is száradnak, mint más golyós dezodorok. A got2b Bye Bye Flyaways "babahaj spirál" különösen gyakran előkerül mostanában, bár amióta ezt megvettem, már sokkal olcsóbb változatokat is piacra dobtak, DM saját márkás is létezik ebből. A matt MAC Fix+ fixáló spray-t talán még jobban szeretem, mint az eredetit, valóban tovább matt marad tőle a bőr, de a poros, száraz hatás nélkül. Nekem mondjuk a flakon szórófeje egy idő után bekrepált, úgyhogy át kellett töltenem az egészet egy másikba, nem tudom, hogy ez csak egyszeri probléma-e vagy mindegyik ilyen. A Maybelline Instant Anti-Age Eraser korrektor igazi jolly joker, időről időre visszatérek hozzá és mindenhova használom, bár ez a szivacsos megoldás továbbra sem a kedvencem. Az elmúlt hetekben nagyon száraz volt a bőröm valami miatt, ezért sokszor alapozót nem is használtam, csak ezt a teljes arcomra. 

A Huda Beauty Mercury Retrograde palettát Glambotról rendeltem alig használtan potom pénzért, 15 dollár volt ingyenes szállítással, és életem egyik legjobb vásárának tartom, mert nem csak a színeket imádom benne, de a festékek minősége is kiemelkedő, főleg a mattokat szeretem, szinte magukat satírozzák el. 

Régen mutattam már YouTube kedvencet, mert az utóbbi időben általában ugyanazokat az embereket nézem és Taylor Wynn-re (régebben Thataylaa volt a csatornája neve) is legalább 7-8 éve fel vagyok már iratkozva, viszont az utóbbi fél-egy évben tényleg minden videóját megnézem. Az utóbbi időben nincs fix lakóhelye, azt próbálja meg feltérképezni, hogy hova költözzön, ezért főleg Európán és Amerikán belül utazgat és mindenhol csak néhány hetet vagy hónapot tölt el, szokott lakáskeresős videókat is csinálni az adott helyen, ezért nagyon érdekesek és változatosak a tartalmai. 

2022. december 3., szombat

Újdonságok egy percben #7

Több mint másfél éve nem készült ilyen bejegyzés, de ideje feléleszteni ezt a sorozatot, úgyhogy ismét néhány olyan termékről lesz szó, amiket gyakran használok az utóbbi időben, de egy komplett tesztet azért nem szeretnék szentelni nekik. (Nem mintha mostanában túl sok termékteszt készült volna...)

Batiste Overnight Light Cleanse szárazsampon: ezt a fajta Batiste szárazsampont direkt arra találták ki, hogy lefekvés előtt felfújja az ember, beledolgozza a hajába és reggel már lehessen is indulni anélkül, hogy ezzel kellene szórakozni. Egyrészt semmilyen fehér réteget hagy a hajon, másrészt nekem az összes Batiste szárazsampon közül ennek tetszik a legjobban az illata, és nyilván jól is működik. Egyelőre csak Notinón és a Rossmannban láttam, hogy kapható. 

The Inkey List Omega Water Cream hidratáló: nagyon furcsa állaga van, eldolgozáskor tényleg vizes állaga van, viszont eléggé nehéz, csúszós érzetet hagy a bőrön, ráadásul én úgy vettem észre, hogy szárít, legalábbis ha több napig használtam egymás után, akkor hámló részek jelentek meg a bőrömön, ami egyébként egyáltalán nem jellemző. 

Catrice Clean ID 24H Hyper Hydro Skin Tint: mire ez a bejegyzés kikerül, ezt a terméket már el is használtam. A legvilágosabb, 002 Neutral Ivory árnyalatot vettem meg belőle, ami minimálisan sötétetebb a bőrömnél, de mivel nagyon vékonya a fedése, ezért annyira nem volt észrevehető. Olyan érzésem volt tőle, mintha egy hidratáló krémet összekevertem volna alapozóval, és csak azoknak ajánlom, akik szeretik a ragyogó hatású arcra való termékeket mert bár csillám szerencsére nincs benne, de nem mattul le. 

Urban Decay All Nighter Face Primer: ezt a mini kiszerelést kereskedelmi forgalomban is lehet kapni, én Glambotról szereztem. Állagra olyan, mint egy szilikonos primer, de egyáltalán nincs szilikonos érzete, inkább gélesnek mondanám. Nem sok mindent csinál, talán egy kicsit egységesíti a bőrt, de abszolút lehet nélküle élni.

Geek & Gorgeous 101 Stress Less szérum: én csak cicás szérumnak hívom, a beta-glucan mellett madecassoside a hatóanyaga, ami miatt például a La Roche-Posay Cicaplastot is cicának hívják. ("Szika" a kiejtése egyébként. :D) Amellett, hogy tényleg nyugtatja a bőrt, maradéktalanul beszívódik, semmilyen krémes, nehéz bőrérzet nem marad utána, és emiatt a hidratálók sem kukacosodnak rajta, ami sajnos elég sok szérumomnál probléma szokott lenni. 

2022. november 20., vasárnap

Elfogytak #56

Nyár óta gyűjtögetem az elfogyott termékeket, a sminkek és arcápolási termékek ismét egy következő bejegyzésben jönnek majd, mert megint kicsit túl sokáig vártam azzal, hogy elkészítsem ezt.


Szokás szerint elhasználtam rengeteg régi kedvencet, amik alapdarabok a rutinomban, ezeknek a nagy részét már újra is vettem.


Balea Natural Beauty folyékony szappan: az egyik legkellemesebb illatú Balea folyékony szappan ez szerintem, kár, hogy nincs belőle utántöltő, hanem csak így flakonostul lehet megvenni.
Újravenném? Igen.

The Body Shop Fresh Raspberry testradír: nagyon érdekes, zselés állaga volt, és főleg a málnamag darabok radíroztak benne, ezért annyira nem volt intenzív a hatása. Az illata egy az egyben málnaszörp volt, nagyon intenzív.
Újravenném? Talán, de már nem is lehet kapni.

Frank Body Original Coffee Scrub testradír: nekem ez egyáltalán nem jött be, ugyanez elérhető úgy is, ha lefőtt kávézaccal az ember átradírozza a testét, esetleg ad hozzá egy kis olíva- vagy kókuszolajat, ráadásul szerintem a csomagolás sem praktikus egyáltalán.
Újravenném? Nem.

EVY Technology Daily UV Face Mousse SPF30 fényvédő: volt róla teszt a blogon, szerettem is, viszont egy idő után elkezdte csípni a szemem, úgyhogy végül testre használtam el és így is nagyon sokáig elég volt, pedig nem spóroltam vele.
Újravenném? Talán.

Sundance Pro Climate SPF30 naptej: szintén testre használtam el, ez már nehezebben szívódott be, mint például az EVY, de ennyi pénzért bőven megérte.
Újravenném? Talán.

Bloom Hair hajvitamin: Krémmánia Beauty Boxban volt belőle ez a doboz, én semmi változást nem vettem észre, amikor szedtem, ráadásul nagyon drága is.
Újravenném? Nem.

A tusfürdők közül mindegyiket jó volt használni, az Adidast, a The Body Shopot és a Babát újra is venném.


Inecto Naturals Argan sampon: kipróbálásra kaptam a márkától, korábban ebből a termékcsaládból még csak a hajvégápoló olajat használtam évekkel ezelőtt. Eléggé meglepett, hogy szinte alig habzott, mégis megfelelően tisztította a hajat, viszont ennek köszönhetően rendszeresen többet használtam belőle, mint kellett volna.
Újravenném? Talán.

L'Oréal Elseve Hyaluron Plump sampon és pakolás: egyben említem őket, mert mindkét termék nagyon bejött, simán felküzdötték magukat a kedvenc drogériás termékcsaládjaim közé. Ősszel és télen valószínűleg egy kicsit táplálóbb formulára lesz majd szüksége a hajamnak, de a pakolásból már be is szereztem a következő tégelyt.
Újravenném? Igen.

Eucerin Derma Capillaire Calming Urea sampon: a Bioderma Nodé DS+ helyett próbáltam ezt ki, mert olcsóbbra jött ki és reméltem, hogy ugyanúgy jó lesz a fejbőrproblémáimra, mint az, és igazából tényleg nem sok különbséget vettem észre - bár hozzá kell tenni, hogy mostanában elég jó állapotban van a fejbőröm. Ennek sincs illata, jól habzik, kevés is elég belőle. 
Újravenném? Igen.

NIVEA Volumen & Kraft sampon (mini): semmi extra, de egyáltalán nem olyan rossz, mint amilyen véleményeket online lehet olvasni róla, nem tapasztaltam negatív hatást a hajamon a használata után.
Újravenném? Nem.

Authentic Beauty Concept Replenish pakolás (mini): ez is Krémmánia Beauty Boxban volt, Sopronba vittem magammal, ahol egyszer mostam hajat, de kevésnek bizonyult, mivel nagyon furcsa, sűrű, gumis állaga van, emiatt nehéz volt eloszlatni a hajon. A hatásától sem voltam elájulva, igazából semmi különöset nem tapasztaltam vele, a teljes kiszerelést pedig szinte aranyáron mérik.
Újravenném? Nem.

Garnier Fructis Kraft & Glanz balzsam: átlagos drogériás balzsam, folyékonyabb állaggal, mint amihez szokva vagyok.
Újravenném? Nem.

L'Oréal Elseve 8 Second Wonder Water Color Vive: a Dream Long verziót jobban szerettem ebből, de ez sem volt rossz. Én összességében sokkal kevesebbet használok egyszerre, mint amennyit a csomagoláson írnak, így elég sokáig elég.
Újravenném? Igen.

Schwarzkopf Professional Chroma ID Copper Bonding Mask: írtam már róla, két festés között nagyon szuper volt arra, hogy felfrissítsem kicsit a hajszínem és ne legyen annyira feltűnő a lenövés.
Újravenném? Igen.

NIVEA Fresh Revive szárazsampon közepes árnyalatú hajra: nem annyira hatékony, mint mondjuk a Batiste, de nem rossz, gyakran előfordul, hogy ezt veszem, ha drogériás szárazsampont szeretnék.
Újravenném? Igen.

2022. október 31., hétfő

Szeptemberi és októberi kedvencek | 2022

Nem szeretnék megint belekezdeni annak taglalásába, hogy mennyire voltak katasztrofálisak az elmúlt hetek, szemléltetésképp szerintem épp elég annyi, hogy ismét két hónap összevont kedvenceit olvashatjátok.


A Lush Lord Of Misrule tusfürdőt még a tavalyi karácsonyi kiárusításkor vettem, de mivel a címke szerint 2023 januárig jó még, ezért direkt mostanra tartogattam. Imádom az illatát, a fürdőbomba is az egyik kedvencem, úgyhogy idén is biztosan be fogok vásárolni belőle, sőt, úgy láttam, hogy már gyertya is kapható, amire szintén le szeretnék csapni. A Batiste Overnight Light Cleansing szárazsampont Notinón szúrtam ki nemrég, aminek az a lényege, hogy éjszakára kell beledolgozni a hajba és reggelre fejti ki a hatását. Egyrészt szerintem sokkal semlegesebb és jobb az illata, mint a többi Batiste szárazsamponnak, másrészt tényleg nulla fehér réteget hagy maga után, és tényleg frissen mosott hatást eredményez reggelre. A Revox Plex hajvégápoló olajat egyáltalán nem bántam meg, hogy megvettem, azóta minden hajmosás után és néha még mosások között is használom, egyszerűen nem tudom túlzásba vinni, ráadásul az illata is kellemes. 

A Colourpop Feather Effect Brow Pen szemöldökfilcről semmit nem olvastam előzetesen, a legutóbbi ingyenes szállításkor dobtam a kosaramba. Hihetetlenül mini filces applikátora van, amivel nagyon könnyű szemöldökszálakat imitálni, bár a Light Brown árnyalat egy kicsit világos lett a szemöldökömhöz. Az Essence Chrome On duokróm szemfestékeket sajnos már nem lehet kapni, pedig utólag többet is megvennék belőle, mivel a 03 Chom'addict árnyalatú szuperül működik, nem foltosodik és kopik eldolgozás közben, mint ahogy először számítottam rá. Remélem, hogy valamikor visszahozza az Essence ezeket a termékeket akár az állandó szortiment részeként is. Az Aden mono szemhéjpúder egy ősrégi darab, szét is van már törve, de még mindig teljesen jól használható és gyönyörű, úgyhogy nyúzom, ameddig tudom, és többször elő is került mostanában. A L'Oréal Les Macarons folyékony rúzst 832 Strawberry Sauvage színben többen is megdicsérték rajtam, amikor hordtam, és a formuláját is nagyon szeretem, úgyhogy sokszor előkerült, pedig az elején nem annyira jöttek be ezek a rúzsok. 


Nem gyakran mutogatok kütyüket, mert általában ritkán vásárolok ilyesmit, de az utóbbi idők egyik legjobb vására volt a Xiaomi Mi Box S tévé okosító. Elsősorban azért vettem meg, mert elég régi a tévém és magában nem lehet rajta például YouTube videókat nézni, ezzel viszont ez is megoldódott, szóval azóta nem kell folyamatosan a laptop előtt ülnöm vagy a telefon mini kijelzőjén videót néznem. 

Kedvenc dalok:

2022. október 16., vasárnap

Szerzemények #53 | Glamour-napok, DM, Xpert Beauty

Továbbra is tartom magam hozzá, hogy amit csak tudok, azt ne teljes áron, hanem kedvezményesen vagy valamilyen promócióban szerezzem be, ez elég jól is megy, és most meg is mutatom, hogy szeptemberben és októberben milyen kozmetikumokat vásároltam. 


Most egy kivétellel az összes kozmetikumot a Rossmannban vettem kuponokkal, a DM pontsokszorozót csak háztartási termékekre használtuk fel. A Dove Care & Protect termékcsalád a kedvencem a márkától, még mindig imádom az illatát, úgyhogy szokásosan vettem egy tusfürdőt és egy dezodort is. A Neutrogena kupont is mindig be szoktam váltani ilyenkor a Hydro Boost Water Gel hidratálóra, és Veet hideggyanta csíkokat is csak így veszek már. 
A Colgate Max White Ultra Active Foam fogkrém újdonság, teljes áron elég drága, de most szerettem volna kipróbálni valami mást a Himalaya és a Sensodyne helyett. A Maybelline Falsies Lash Lift szempillaspirált és a Brow Fast Sculpt szemöldökzselét sokadjára veszem újra, és annyira bejöttek, hogy nem is szívesen kísérletezem most mással. Az egyetlen új sminktermék, amit most beszereztem az Essence Fix & Last 14H porpúder a Müllerből, ami az idei őszi-téli szortiment része, a fixáló spray-t szeretem ebből a termékcsaládból, szóval remélem, hogy ez is be fog jönni. 


Még szeptemberben szereztem be néhány újdonságot a DM-ben is, amikor applikációból történő rendelésre hússzoros pontot lehetett kapni. A Denk Mit korianderes-zöld teás nedves tisztítókendőnek kifejezetten kellemes illata van, általában mindig kipróbálom ebből a limitált kiadásokat. Szintén limitált a Profissimo mangó-papaya-narancs-citrom illatú pálcás illatosító, nyáron próbáltam először ilyeneket és tetszik, hogy nem annyira pepecselős, mint az illatviaszok. A Balea Totes Meer Salz tusfürdő a leírása szerint mentás-lime-os, mindig tartok itthon valamilyen frissítő, citrusos tusfürdőt. A Rexona Motionsense Active Protection Fresh dezodor az új kedvencem, megszagolás nélkül vettem meg belőle az első flakont valamikor nyáron, és nagyon hasonlít az illata a Moschino I Love Love parfümre, ami az örök kedvencem, ráadásul a hatásával is elégedett vagyok, szóval kellett az utánpótlás. Végül pedig megvettem az Elyn's Lab All In hidratálót is, ami egy magyar termék, a márka tulajdonosával, Evelinnel volt is szerencsém már találkozni egy sajtóeseményen, és több arcápolót is kinéztem, amit szeretnék még kipróbálni tőle, ha ez beválik. 


Néhány hónapja rendeltem először az Xpert Beauty webshopból, azóta pedig már több mindent is beszereztem onnan, tervezek is egy kedvenc online webshopjaim részt szentelni neki. Náluk lehet itthon a legjobb áron kapni a K18 Biomimetic Hairscience Leave-in Molecular Repair Hair Maskot, ami egy újjáépítő kezelés, az Olaplexhez hasonlóan szabadalmaztatott formulával. Elég borsos ára van a 15 ml-s minta kiszerelésnek is, de ez éri meg a legjobban, ha az ember ki akarja próbálni. Régóta szemeztem már a Wella Color Fresh hajszínező balzsammal Copper Glow árnyalatban, és itt ezt is elég jó kedvezménnyel tudtam megrendelni, csakúgy, mint a Revox Plex Bond Repairing Oil hajolajat, amiről csupa jót hallok mostanában. 

2022. október 1., szombat

The Makeup Declutter TAG

Szinte már senki sem készít TAG-eket, de ezeket a kérdéseket eléggé közel éreztem magamhoz, főleg, mert folyamatos elhasználásban és szelektálásban vagyok a kozmetikumaimat illetően. Lauren csatornáján láttam ezt a fajta videót, de a kérdéssort eredetileg Ava Marie állította össze, én csak lefordítottam.

1. Egy sminktermék, ami nem praktikus: Nagyon szeretem a MAC Pro Longwear korrektort, de a csomagolása az őrületbe kerget. Egyrészt üvegből van, amit nem is értek, hogyan gondoltak, a pumpájával pedig csak mérnöki pontossággal lehet kis mennyiséget kinyerni, ami azért nagy probléma, mert nagyon kevés kell belőle, egy teljes pumpányival szinte az egész arcomat le tudnám alapozni.

2. Egy szempillaspirál, ami lejárt: Szerencsére ilyenem nincs, sőt, ha jól emlékszem, még soha egy szempillaspirál sem romlott rám. 

3. Piros rúzs, amit sosem hordasz: A Maybelline Color Sensational rúzsok 344 Coral Rise árnyalata csodaszép, de a finishe miatt sosem nyúlok hozzá, mert nemhogy nem matt, hanem kifejezetten fényes, krémes formula, amit nincs türelmem kezelni. Ettől függetlenül nem tudok megválni tőle, valamiért még mindig tartogatom, hogy hátha egyszer kedvet kapok hozzá.

4. High-end termék, ami nem érte meg az árát: Igaz, hogy talán Krémmánia Beauty Boxban volt, tehát ha úgy vesszük, nem kellett kiadnom az Estée Lauder Pure Color Envy Matte rúzs árát. Jobb is, mert elég csalódott lettem volna, ugyanis szerintem semmivel sem tud többet, mint bármelyik drogériás matt rúzs. 

5. Egy drogériás csalódás: Az Essence Prime + Studio Protection + Skin Perfecting primert főként az SPF tartalma miatt vettem meg, és végül amiatt is váltam meg tőle. Elég nehéz volt eldolgozni, a sűrű állaga miatt az kombinált bőrön nem volt komfortos, vannak ennél sokkal jobb termékek is a kollekciómban.

6. Paletta, amit elfelejtettél, hogy a kollekciódban van: A Sleek Bad Girl palettát nagyon szeretem, de nem minden nap hordok ennyire sötét árnyalatokat, úgyhogy ritkábban nyúlok hozzá, mint más palettákhoz. 

7. Alapozó, ami nem a te színed: Az Estée Lauder Double Wear alapozóból túl világos és túl rózsaszínes árnyalatot választottam, de már elhasználom így, kevergetve más termékekkel, legközelebb viszont másikat fogok venni. 

8. Termék, ami körül nem érted a hype-ot: Mostmár nem igazán látom senkinél, de amikor megjelent a Bioderma Photoderm Nude Touch színezett fényvédő, akkor mindenki odavolt érte. Én sosem vettem meg, de Lucának nem jött be, ezért odaadta, hogy hátha én szeretni fogom, de sajnos én sem ájultam el tőle. Nem kifejezetten használhatatlan, de nekem az olajos állaga sem igazán jött be, természetellenes, furcsa színekben is kapható és összességében sokkal könnyebben kezelhető arcra való fényvédők vannak már a piacon. 

9. Korrektor, ami nem működik rajtad: Nem jut eszembe ilyesmi, és szerencsére most nincs is olyan korrektor a kollekciómban, amit ne szeretnék használni. 

10. Sminkkategória, ahol az elejétől építenéd fel a kollekciód: Pirosítók és highlighterek. Valószínűleg soha nem fogok a végére jutni azoknak a termékeknek, amik most a fiókban vannak, de mindegyiket szeretem annyira, hogy megtartsam és használjam őket, viszont pont emiatt újakat már nem igazán szeretnék venni. 

2022. szeptember 7., szerda

Augusztusi kedvencek | 2022

Bár az időjáráson nem venni észre egyelőre, de idén is eltelt a nyár, ráadásul olyan érzés, mintha hetek alatt történt volna. Ezúttal nem gyűlt össze túl sok specifikusan fesztiválos kedvenc, mint a korábbi években, de ezeknek a termékeknek a nagy része azért segített benne, hogy harcolva az elemekkel is jól érezzem magam a bőrömben a Szigeten. 


A L'Oréal Elseve Hyaluron Plump hajpakolás gyorsan az egyik új drogériás kedvencemmé vált, így reménykedtem benne, hogy a sampont is szeretni fogom, és szerencsére így is lett. Az első néhány használatkor kicsit túlzásba vittem a mennyiséget, sokkal kevesebb kell belőle, mint általában a drogériás samponokból. Tartalmaz szalicilsavat, amit egyedül a fejbőrömön tolerál a szervezetem, úgyhogy ezzel sem tapasztaltam problémát. Az Olaplex Nº9 Bond Protector Nourishing hajszérumot nem sokkal azután meg is vettem, hogy piacra dobták és elég nagy elvárásaim voltak. Bevált, szeretem használni, de beletelt néhány hétbe, mire rájöttem, hogy hogyan működik a legjobban, az én hajamra egy teljes pumpányi szérum nagyon sok, ha annyit kenek fel, akkor száradás után is kicsit ragacsos marad. Így viszont gazdaságos, nem úgy, mint a hajpakolás, ami szinte ugyanilyen mennyiség és néhány használatra elég csak nálam. A megújult A'PIEU Pure Block Natural Daily Sun Cream SPF45 fényvédőt talán még jobban szeretem, mint a régi változatot, bár ezt mostanában már csak a testemre használom, az arcomra nem igazán. Szigeten minden nap ez volt rajtam, semmilyen ragacsos érzetet nem hagy, amit onnan is észrevettem, hogy a por sem ragadt rám napközben. A Geek & Gorgeous 101 Stress Less szérum az első néhány használat után az egyik kedvenc arcápolási termékemmé vált, mivel hihetetlenül könnyű az állaga, pillanatok alatt beszívódik és olyan, mintha semmit sem kentem volna az arcomra, ugyanakkor lehúzza a pirosságot és szépen összedolgozik a hidratálómmal. 


Sajnos a NYX Bare With Me Tinted Skin Veil színezett hidratálót már nem lehet kapni, de én még korábban feltankoltam belőle, ezért a régebbi tubust szeretném minél gyorsabban elfogyasztani. Augusztusban szinte végig ezt használtam, továbbra is tökéletes bőrképet ad, nem fér a fejembe, hogy miért szüntették meg. A Catrice Oil-Control Matt fixáló spray is gyakran előkerült a fesztiválozós napokon, és ami különösen tetszik benne, hogy anélkül teszi tartósabbá a sminket, hogy szárítana. A szórófeje viszont sajnos pocsék, 30-40 centiről is eléggé fröcsköli a terméket, és a csomagolásnak köszönhetően át sem lehet önteni másik flakonba. A Rodial Glass Powder porpúdert kíváncsiságból rendeltem meg néhány hónapja, mert éppen elfogyott az aktuálisan használt púderem. Az egyik legnagyobb pozitív csalódásom, úgy egységesíti a bőrt és teszi láthatatlanná a pórusokat, mintha élőben Photoshopolnám az arcomat. Nagyon drága belőle a kis kiszerelés is, de már egy jó ideje használom majdnem minden sminkeléskor, és még a fele sem fogyott el. A Rival Loves Me folyékony szemhéjtust Matt Blue árnyalatban utánanézés nélkül kaptam le a polcról az egyik Rossmannos látogatásomkor, és csak itthon szembesültem vele, hogy tökéletesen megegyezik színben és állagban is a NYX Vivid Brights kék szemhéjtussal, amit kivontak a forgalomból, és aminek azóta is keresem a tökéletes utódját. Úgyhogy ha ti is szerettétek és hiányzik, akkor csak ajánlani tudom, és ráadásul annak a töredékébe, mindössze 700 forintba kerül. A Revolution Reloaded Newtrals 2 paletta a legutóbbi Krémmánia Beauty Boxban volt, és már amikor először megláttam, tudtam, hogy sokat fogom használni, mert mostanában előszeretettel használok barackos-narancsos árnyalatokat a szemeimen is. A matt festékek kicsit keményebbek, mint amihez szokva vagyok, cserébe nem porolnak.


Meglepő lehet, de korábban még sosem láttam a Terminál című filmet, az utóbbi hónapokban viszont sokszor szembejött, többek között Zoella egyik vlogjában is, úgyhogy egyik vasárnap megnéztem. Az első néhány percben azt hittem, hogy nem fog tetszeni, mert a vígjátékok sokszor túl bugyuták és gyorsan megunom őket, de végül hihetetlen jól szórakoztam. 

A legnagyobb kedvenc augusztusban természetesen a Sziget Fesztivál volt, amiről két részes beszámoló is készült a blogra, jó volt két év után végre visszatérni.

Kedvenc dalok:

2022. augusztus 28., vasárnap

Elfogytak #55 | Csak sminktermékekkel

Legnagyobb örömömre rengeteg sminkterméket sikerült elhasználnom az utóbbi hónapokban, és majd látni fogjátok, hogy ezek között olyan is van, amit direkt ezért részesítettem előnyben mostanában. Primereket, alapozókat és korrektorokat például addig nem is vettem, illetve bontottam ki, amíg néhány el nem fogyott a meglevőek közül, és meg is lett az eredménye. 

Bobbi Brown Vitamin Enriched Face Base (mini): abszolút értem a hype-ot körülötte, mert nagyon jó az állaga, szuperül hidratált, szinte minden alapozóm szebben terült, ha sminkelés előtt ezt használtam. Ez a 7 ml is az örökkévalóságig elég volt, nem tudom, hogy a teljes kiszerelést el lehet-e használni egyáltalán. Az egyetlen negatívum, ami számomra nem volt az, de el tudom képzelni, hogy mást zavarhat, hogy eléggé erős citrusos illata van, ami egy ideig még felkenés után is érezhető. 
Újravenném? Igen. 

Catrice Sunclusive Pore Minimizing 30SPF primer: néhány éve volt egy limitált kollekció tagja, és ezt a terméket igencsak eltalálták, szerettem használni. Kicsit olajos-szilikonos állaga volt, eldolgozva viszont már nem volt zavaró, a smink is szépen mutatott rajta. 
Újravenném? Talán, de már nem lehet kapni.

Smashbox Photo Finish Primer Water (mini): eléggé se veled, se nélküled kapcsolatom volt ezzel a termékkel, mert úgy láttam, hogy tényleg segít szebb bőrképet elérni, de nem mindig volt kedvem perceket ülni az arcomat legyezgetve, amíg megszáradt sminkelés előtt. 
Újravenném? Talán.

Paula's Choice RESIST Super-Light Wrinkle Defense SPF30 fényvédő (mini): nagyon szerettem ezt a fényvédőt, az egyetlen ok, ami miatt nem fogom újravenni, hogy a színe – mivel színezett –, éppen annyira ütött el a bőrömtől, hogy már korrigálni kellett púderrel vagy korrektorral, de akinek rózsaszínes árnyalatú és az enyémnél kicsit sötétebb bőre van, annak tökéletes lehet. Azt különösen szerettem benne, hogy matt, minimálisan sem csillog és egy átlagos napon nem is igazán fénylett át. Iszonyat drága, de a kis kiszerelés is sokáig elég.
Újravenném? A fent említett ok miatt nem. 

Colourpop Pretty Fresh színezett hidratáló - Fair 1N: az utóbbi hónapokban szinte csak ezt használtam alapozó gyanánt, mert szerettem volna elhasználni, és a vége felé is azt hittem, hogy egyszerűen soha nem fog elfogyni, igen hatékonyan lehet kinyerni belőle az utolsó cseppeket is. Jobban fedett, mint először gondoltam, hogy fog, de szinte egybeolvadt a bőrrel, nem emelte ki a száraz részeket és ahhoz képest, hogy nem egy matt, betonbiztos termékről van szó, egészen tartós is volt.
Újravenném? Talán.

NARS Radiant Creamy korrektor (mini): már egy másik bejegyzésben is említettem, hogy ez minden volt, csak radiant nem, sőt, szerintem kifejezetten matt hatású. Ettől eltekintve viszont egy elég jó termék, szem alá és bőrhibákra is, engem kicsit a tarte Shape Tape-re emlékeztetett, kisebb fedéssel és kevésbé száraz formulával.
Újravenném? Talán.

tarte Shape Tape korrektor (mini): emlegetett szamár, nem is írnék sokat róla, mert többször kifejtettem már, hogy mennyire imádom, minden pénzt megér. Száraz bőrre viszont nem ajánlom, a hidratáló verzióját pedig nem próbáltam még.
Újravenném? Igen. 

Catrice True Skin korrektor: főként szem alá használtam, máshol nem annyira szerettem használni, mert még lepúderezve sem mattult le teljesen. Nem volt rossz, de jobban szeretem a kicsit kevésbé hidratáló korrektorokat.
Újravenném? Nem.

Revolution Conceal & Correct korrektor: szinte ugyanaz, mint a Conceal & Define, csak annak a színkorrekcióhoz való verziója, egészen pontosan a fehér, amit általában világosításra használtam. Jól jött, ha volt valamilyen sötétebb rész az arcomon vagy egy alapozó nem passzolt eléggé.
Újravenném? Igen.

Catrice True Skin Mineral Loose púder: nem volt rossz, viszont lámpafényben látszott, hogy apró csillámokkal volt tele, ami nem túl szerencsés, mert a ténylegesen mattító púdereket részesítem előnyben.
Újravenném? Nem.

Benefit The POREfessional Super Setter fixáló spray (mini): a kevés fixáló spray-k egyike volt, ahol tényleg éreztem, hogy tartósabb lesz tőle a smink és hosszabb időre mattít. Ráadásul az utazó kiszerelés meglepően sokáig elég volt, pedig nem spóroltam vele, amikor használtam.
Újravenném? Igen.

Colourpop Pretty Fresh Hydrating Setting Mist fixáló spray: szintén nem gondoltam, hogy valaha elhasználom, pedig már fújtam akkor is, ha csak leugrottam vásárolni. Tényleg inkább hidratáló hatása volt, elvette a smink porosságát, és mindezt anélkül, hogy zsírosította volna a bőrt. A kókuszos illata egy kicsit zavaró volt már a vége felé, mostanában nem bírom elviselni a kókuszos termékeket.
Újravenném? Nem. 

Catrice Fix & Care Air fixáló spray: végül testpermetként használtam el, mert arcra nem igazán jött be. Túl sokat fújt ki egyszerre a csomagolás és nagyjából olyan volt, mintha illatosított vízzel spricceltem volna az arcomat.
Újravenném? Nem.

Essence Prismatic Hololighter stick highlighter: nagyon szerettem ezt a highlightert, különleges fénye volt, viszont bele se merek gondolni, mióta van meg, és elkezdett furcsa szaga lenni, úgyhogy meg kellett válnom tőle.
Újravenném? Igen, ha még lehetne kapni.

Too Faced Shadow Insurance szemhéjalap (mini): tette a dolgát, a jobb szemhéjalapok közé tartozott azok közül, amiket eddig próbáltam, de ennél olcsóbban is vannak hasonlóan hatásos termékek, mint például a NYX HD szemhéjalap.
Újravenném? Talán.

Colourpop Super Shock Shadow - Up In The Air: igazán különleges színe volt, de eléggé beszáradt, és már Inglot Duraline-nal sem sikerült használhatóvá tenni, úgyhogy kénytelen voltam megválni tőle.

I Heart Revolution Violet Chocolate paletta: ez volt az egyik legrégebbi, még a kollekciómban levő szemhéjpúder palettám, és még mindig nem romlott meg, nem változott meg a festékek állaga, viszont a záró pöcök letört róla, szóval nem is lehetett rendesen bezárni, illetve tudtam, hogy bármennyire szeretem, nem fogom azelőtt elhasználni, hogy tényleg lejárna az ideje.

Szempillaspirálok közül három fogyott el, az AVON Unlimited Drama és a Legendary Lenghts nem volt rossz, de összességében semmi extrát nem tudtak, a Maybelline The Colossal Curl Bounce-t jobban szerettem, viszont elég száraz volt a formulája, szóval nagyjából 3-4 hónapig tudtam használni.

Elhasználtam három szemöldökre való terméket is, a Catrice On Point szemöldökfilc nem volt rossz, viszont elég gyorsan elhasználódott a hegye. A szintén Catrice Slim'matic Ultra Precise szemöldökceruzát csak megemlítem, mivel mindig újraveszem, és a Catrice Precision szemöldökceruza is van olyan jó egyébként, lassabban is fogy, de a kötelező áfafizetés miatt már nem éri meg annyira. 

Végül pedig két ajakra való terméktől is megváltam, a Colourpop Ultra Blotted Lip folyékony rúzst Zuma árnyalatban teljesen el is használtam, szerintem talán ez az első teljes méretű rúzsom, amit azért dobok ki, mert elfogyott, egy Maybelline Superstay Matte Ink folyékony rúzst pedig azért kell kidobnom, mert elkezdtek benne elválni a világosabb pigmentek a terméktől, már nem is lehetett rendesen összedolgozni és emiatt felvitelkor foltos és egyenetlen lett. Sajnos attól tartok, hogy egyre több ilyen rúzsomra is ez a sors vár majd, mert mindegyik elég régóta megvan, és úgy veszem észre, hogy főleg a lilás-rózsaszínes árnyalatok hajlamosak erre, a pirosakkal semmi gondom a mai napig. 

2022. augusztus 26., péntek

Kívánságlista #25 | Catrice és Essence őszi-téli szortimentfrissítés 2022

Augusztus közepétől kezdve mindig folyamatosan figyelem, hogy mikor találok valami infót az új Essence és Catrice szortimentről, és végre kiderült, hogy mik lesznek az új termékek, ezek közül mutatom meg a számomra legérdekesebbeket. A Catrice leárazás már el is kezdődött az üzletekben, az Essence pultoknál egyelőre még nem találkoztam vele, de hamarosan remélem, hogy már élőben is megnézegethetek mindent. 


Az Essence Hello Good Stuff! termékcsalád két új szérummal bővül, egy 3% niacinamidot tartalmazó "pórusfinomító" hatásúval és egy AHA savassal, a Catrice pedig a Pore Blemish Control AHA-BHA szérummal rukkol elő, utóbbit én a BHA miatt nem fogom tudni kipróbálni. A Catrice kínálatába érkezik egy Hydro Protect Melting hidratáló is, ami nagyon érdekel, ezt biztosan meg is fogom venni, és a Glow Skin Renewal Tonerrel is szemezek, ami 5% PHA-t, 3% AHA-t és aloe verát tartalmaz. Részben bőrápolás még a Catrice Hyper Hydro Serum Primer, ami a leírása alapján egy hialuronsavas, géles dolog lesz.

Az Essence Make Me Glow highlighter ránézésre a Pure Nude highlighter utódja lesz, amiről rengeteg pozitívat olvastam korábban, de mire megvehettem volna, eltűnt a polcokról. A Fix & Last termékcsalád kibővül egy porpúderrel, a fixáló spray-t eléggé szeretem ebből a vonalból, úgyhogy ehhez is nagy reményeket fűzök. A Catrice Air Blush Matt pirosítóból és a Melting Kiss színezett ajakbalzsamból (?) a képek alapján eléggé szép és univerzális árnyalatok érkeznek, a Cover + Care korrektor pedig remélem, hogy hasonló lesz, mint a Liquid Camouflage.

2022. augusztus 21., vasárnap

Beszámoló | Sziget Fesztivál 2022 #2 - Augusztus 14-15.

A szombati napot kihagyva vasárnap és hétfőn folytatódtak a kalandjaim a Szigeten, és a pihenő után újult erővel vetettem bele magam az izgalmakba.


Augusztus 14., vasárnap


Sigrid talán az egyik legjobb hangulatú koncertet adta egész héten, és nem mellesleg az energikussága miatt fotózni is egy élmény volt. Persze a Bad Life alatt kicsit hiányzott a színpadról a Oli Sykes...Ezután igazából kizárólag a többi fotós hatására mentem át a Freedome sátorba, ahol a Palaye Royale játszott, akikről mindössze annyit tudtam, hogy leginkább a kétezres évek "emós" zenekaraira hajaz. Itt ért a legnagyobb meglepetés, mert abban a pillanatban, ahogy beengedtek minket az árokba, piros-fehér-zöldbe borult a színpad és felcsendült a Himnusz, majd egy finom átkötéssel jött is a fejletépős, hajrázós rock. Na meg a füst minden mennyiségben, úgyhogy nem itt készültek el életem legjobb képei. 








Anne-Marie-ről nem hallottam még korábban, éppen csak annyit tudtam a munkásságáról, ami a programfüzetben volt. Pontosabban azt hittem, hogy nem hallottam, mert a koncert közben kiderült, hogy csomó dalát valójában ismerem, csak azt nem tudtam, hogy ő az előadójuk. Vizuálisan ez a koncert is csillagos ötös volt, szép fényekkel, visszafogott, mégis látványos színpadképpel, de sajnos ugyanez a Tame Impaláról már nem volt elmondható, pedig nagyjából ez volt az egyetlen főműsoridős nagyszínpados koncert, ahol korlátozások nélkül fotózhattunk mindannyian. Eleve legalább 5-10 perccel később kezdődött a buli, és bár durván vibráló és összetett vizuálokat hoztak, a mi szempontunkból ezek értelmezhetetlenek voltak úgy, hogy a zenekart közben nem világította meg semmi. Rengeteg pozitív véleményt olvastam a koncertről, de nekem hangzásban is inkább olyan volt, mint egy hangos, másfél órás háttérzene. 








Augusztus 15., hétfő


Hétfő reggel még nem tudtam, hogy a legjobban várt nap bőven tartogat majd meglepetéseket. Kora délután aztán jött az első rossz hír, mégpedig hogy Sam Fender az utolsó utáni pillanatban gégegyulladás miatt mégsem tud fellépni aznap, és egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy talán őt vártam a leginkább egész héten. Persze eléggé letaglózott a dolog, de úgy voltam vele, hogy ez nem törheti le a kedvem, szóval egészen korán elindultam. Ezen a napon volt talán a legmelegebb, a porhelyzet is a tetőfokára hágott, és látszólag sokkal kevesebben voltak, mint korábban, bizonyos helyeken szinte csak magyar szót hallottam magam körül, ami a Szigeten elég ritka.



Már az odaúton hangolódtam az Inhaler koncertjére, amiről aztán olyan lelkesen beszéltem a külföldi fotósoknak, hogy többen végül úgy döntöttek, hogy eljönnek velem rá, pedig korábban még soha nem hallottak róluk. (Aztán később mindannyian azt mondták, hogy jó tipp volt, megérte.) Ha tippelnem kéne, itt még nagyobb közönség jött össze, mint Alfie Templeman-en, amin meglepődtem, mert valamiért azt gondoltam, hogy őket végképp alig ismerik. Tévedtem, de egy pillanatig sem sajnálom tőlük a népszerűséget, mert a koncert is fergeteges volt. Tudom, hogy Elijah Hewson, az énekes nem szeret erről a témáról beszélni, de nem mehetünk el a tény mellett, hogy ő egyébként Bono, a U2 frontemberének a fia, én pedig anya miatt kvázi a U2-n nőttem fel. 







A programváltozás miatt elég nagy szünetek voltak a koncertek között, úgyhogy a zárónap legnagyobb durranása, az Arctic Monkeys előtt volt egy másfél-két óránk, és a sajtóban üldögélve jött a hír, hogy hiába írtunk alá mindannyian előző nap egy megállapodást, a menedzsment végül mindössze 5 fotóst/médiumot választott ki, őket engedik csak be a fotós árokba, mindenki más pedig oldja meg, ahogy akarja. A legtöbben ennek hallatán le is mondtak a dologról, de én úgy voltam vele, hogy ha a tömegből kell megoldanom, akkor onnan fogom, háromszor láttam már életemben Alex Turnert a színpadon (kétszer az Arctic Monkeys-zal, egyszer pedig a The Last Shadow Puppets koncertjén), de egyszer sem készítettem róla olyan fotót, amivel elégedett lennék. 30-35 perccel a kezdés előtt mentem oda a nagyszínpadhoz, de maximum úgy jutottam volna igazán közel, ha gátlástalanul tolakodni kezdek. Azt hittem, hogy mint legutóbb, az első néhány szám után az emberek nagy része úgyis hátraszivárog majd, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, szinte végig ugyanarra a helyre voltam beszorítva, és örülhettem, hogy egyáltalán a karomat fel tudtam emelni. A koncert meg, nem tudom szépíteni, egyszerűen szar volt. Igaz, hogy a legutóbbi album már eleve nem jött be, de a régi albumokról is néhány kivétellel a legcsörömpölősebb, B-oldalas dalokat játszották, és ezt úgy mondom, hogy én végképp nem csak a legnagyobb slágereiket szeretem. Alex is enervált volt, és összességében inkább tűnt az egész egy túltolt este utáni másnapos zenélgetésnek, mint koncertnek headlinerként egy fesztiválon. Nyilván ettől nem lett túl jó kedvem, és hatással is volt a hangulatomra, ahogy sétáltam kifelé a K-hídon.



De milyen is volt két év kihagyás után a fesztivál? Nagyrészt olyan, mint azelőtt, viszont voltak érezhető hiányosságok. Ezek valószínűleg abból is adódnak, hogy a járvány alatt a stáb elég nagy része is lecserélődött, tapasztalt szakembereket kellett elküldeni, aztán újakat felvenni, miközben itt is van egy bejáratott rendszer, amiről a fesztivál kezdete előtt max. beszélni lehet, de élesben fogja megtapasztalni az ember, hogy hogyan működik. Voltak dolgok, amik kevésbé mentek gördülékenyen, mint a korábbi években. 
Amiről szinte mindenki megemlékezett, az a sokkal kevesebb dekoráció, "szigetes" látványelem, ami a szervezők elmondása szerint költségcsökkentési okokból alakult így, és elvileg jövő évtől megint visszatérnek ezek. Én ide sorolnám a leülős, pihenős részeket a fesztivál területén, bár nem tudom, hogy ez a mindent belepő portengerben mennyire lett volna használható, mert összességében nyomta rá a hangulatra a bélyeget az, hogy nem igazán lehetett fuldoklás nélkül sétálgatni. 
Arról, hogy nagyon drága lett minden, nem írnék sokat, mert mindenki megtette már előttem. Körbe kérdeztem a nemzetközi fotósok között, belgáknak, angoloknak, hollandoknak, izraelieknek is ugyanez volt a véleménye. A környezettudatos törekvések viszont szuperek, szemétben sem gázoltunk, mert mindig elképesztő gyorsan eltakarították, a szappant viszont hiányoltam a mosdókból. 
Azt már említettem, hogy lineup tekintetében nekem a VOLT idén jobban bejött, de ez abszolút egyéni preferencia.

A jövő évi időpont már adott, és az előadók ismerete nélkül is azt mondom egyelőre, hogy jövőre is fix program lesz számomra a Sziget, aztán persze majd meglátjuk. :)

2022. augusztus 15., hétfő

Beszámoló | (Homok)Sziget Fesztivál 2022 #1 - Augusztus 10-12.

Két év kihagyás után végre újra Sziget Fesztivál, én pedig szokás szerint fényképezőgéppel követem végig a hét eseményeit. Először az első három nap beszámolója következik. 

Élőben baromi jól nézett ki, ahogy a falevelek árnyékot vetettek a sajtóiroda falán, fotón ez sajnos annyira nem jön át.

Augusztus 10., szerda


Az első napon elég korán, nem sokkal dél után már nyakamba vettem a várost, hogy a 4 órakor kezdődő első koncert előtt időben kiérjek átvenni a karszalagot. Korábban mindig a K-hídon mentem be a fesztivál területére, úgyhogy nem tudtam, milyen állapotok lesznek a H-hídnál, végül egy jó fél órás 35 fokban, napon várakozás lett belőle, de a sor méretéhez képest egyébként egészen gyorsan bejutottam. Első utam a sajtóirodába vezetett, hogy megszerezzem a fotós karszalagot, ahol 2 óra magasságában még mindig nem volt semmi infójuk az illetékeseknek sem arról, hogy melyik koncerten ki és hogyan fotózhat majd. A következő kellemetlen meglepetés a VIP bejáratánál ért, amikor kiderült, hogy a korábbi évektől eltérően idén már nem érvényes oda a sajtós/fotós karszalag, aminek nem azért nem örültünk, mert annyira fontos embernek érezzük magunkat és ott akarunk tobzódni egész nap, hanem mert nagyjából az volt az egyetlen hely, ahol két koncert között normálisan le lehetett ülni, sokan az éppen nem használt holmijukat berakták az értékmegőrzőbe (sok fotós 10-15 kilós hátizsákokkal futkos ilyenkor), illetve nyilván a mosdóhoz sem kellett órákat sorban állni. 

Gyorsan feltűnt az is, hogy a történelmi aszály miatt már az első nap olyan volt a porhelyzet, mint máskor a harmadik-negyedik nap környékén, a nagyszínpad előtti területen a korábbiakkal ellentétben egy négyzetméternyi zöld fű sem volt már, és éreztem, hogy ez idővel csak rosszabb lesz. Spoiler, már aznap estére az lett, életem legjobb döntése volt maszkot vinni. A fesztivál területét kicsit összehúzták, bizonyos helyszínek, például az ikonikus Magic Mirror máshová került át, az A38 sátor Freedome by Mastercard lett, de ezen kívül nem igazán vettem észre különösebb változást. Ami mondjuk szívfájdalmam, hogy mivel a beléptetés beljebb került, a K-hidat mindenféle dekoráció nélkül hagyták, aminek gyanítom, praktikus okai vannak, de azért mindig hozzátett a hangulathoz a látványos kivilágítás és a többi, főleg az első és utolsó nap. 

Az első nagyszínpados koncert Remi Wolf-é volt, engem aznap ez érdekelt a leginkább, ezért érintett különösen rosszul, hogy bizonyos szervezési problémák miatt egyáltalán nem jutottunk be fotózni, és csak remélni tudtuk, hogy a következő koncertekre megoldódik a dolog. 4-5 óra magasságában még csak nagyjából néhány száz ember álldogált a küzdőtéren, a koncertet is maximum közepesre értékelném, de azért jó volt élőben hallani a Hello Hello Hello-t. 




Ekkor már úgy voltam vele, hogy nem mehetek haza már az első nap legalább néhány értékelhető fotó nélkül, úgyhogy először Milky Chance-en találtam magam. Őszintén szólva én eddig valamiért azt hittem, hogy ő egy szólóelőadó, nem pedig egy zenekar, de arra emlékeztem néhány évvel ezelőttről, hogy egészen népszerű, szóval nem lepett meg, hogy sokan összegyűltek kezdésre, és az első három szám alatt, amíg fotózhattunk, én is eltopogtam a dalaikra. Utána következett a Rüfüs Du Sol, aminek szintén nem néztem utána, de már a színpadkép alapján sejteni lehetett, hogy itt valami elektronikus machináció lesz. Három, emelvényen álló embert fotózni nem valami izgalmas, és ez is az a típusú zene nekem, amit elviselek a háttérben, mert nem csak eszetlen veretés, hanem azért ének is van benne. 






Töredelmesen bevallom, hogy még Dua Lipa előtt elindultam hazafelé, mert egyrészt bejelentették a telt házat, másrészt inkább tartogattam az energiáimat a következő napokra, mert akárhány embert is haragítok most magamra, de #sorrynotsorry, Dua Lipa nagyjából 0 százalékban mozgat meg. 




Augusztus 11., csütörtök


A második napon korántsem volt akkora tömeg, mint szerdán, úgyhogy teljes nyugalomban sorakoztunk fel Alice Merton előtt. Az ő fellépését kifejezetten jó volt fotózni, mert sokat mozgott a színpadon és kommunikált a közönséggel, és pont jó háttérzenét biztosított annak, hogy az első három szám után egy ausztrál fotós sráccal elindultunk hátrafelé, hogy sült zöldséget együnk és a blogomat olvasgassuk Google Fordítóval angolra fordítva. (A Szigeten tényleg bármi megtörténhet.) 





Aztán jött a Bastille...Ez volt a harmadik szigetes koncertjük, de számomra még mindig megunhatatlan, amit művelnek a színpadon, és rám is férne abból, amitől Dan Smith képes másfél órát megállás nélkül ugrálni és futkározni. A szórakozást viszont mindeközben sajnos beárnyékolta az a tény, hogy kb. egy órával a Kings of Leon koncertje előtt még mindig nem tudtuk, hogy fotózhatunk-e egyáltalán az árokból vagy marad a porfelhő és a tömeg. Eltelt 15 perc, fél óra, aztán már csak 10 percre voltunk a kezdéstől, amikor elkezdtek csordogálni az infók, hogy vannak, akiket beengednek, de nekik külön szóltak, szóval aki nem kapott jelzést, az pórul járt. Ez egyébként az előadó menedzsmentjének a felelőssége, és kicsit amatőrnek hatott a dolog, tekintve, hogy minden koncerten és fesztiválon vannak fotósok, akiknek a "sorsáról" dönteni kell. Egy másik fotóssal és egy újságíróval végül a színpadtól nagyjából 10-20 méterre táboroztunk le, itt már majdhogynem mozdulni sem lehetett. Az egész koncert alatt szinte jobban lehetett hallani a körülöttem állók beszélgetését, mint magukat a dalokat, a közönség csak arra a néhány, mindenki által ismert számra aktivizálta magát, mint a Use Somebody vagy a Sex on Fire. Valahogy végig olyan érzésem volt, hogy a zenekar is inkább csak magának játszogat, és egy idő után már semmi másra sem tudtam figyelni, csak hogy tömegesen jönnek kifelé az emberek mellettem. Zeneileg egyébként nekem tetszett a koncert, de a hangulat valahogy nem volt meg hozzá és vége is nagyon hirtelen, lezárás nélkülire sikerült. 










Augusztus 12., péntek


Meglepően sokan gyűltek össze 5 órára Alfie Templeman koncertje előtt a Freedome-ban – és a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag tizenéves lányok –, pedig őszintén azt hittem, hogy összesen nagyjából 100-150-en leszünk. Minden túlzás nélkül mondom, hogy aki kint volt, és ezt kihagyta, valami zseniálisról maradt le, igenis lehet indie popra (vagy indie R&B-re?) bulizni és van élet a Stop Thinking után is. Ezt az interjút meg érdemes elolvasni vele.





A MEUTE fotós szempontból emiatt nekem teljesen kimaradt, és nem is nagyon néztem utána ezelőtt, hogy kik ők, éppen ezért lepett meg a rézfúvósok hangja, ami a nagyszínpad felé sétálva egyre egyértelműbbé vált. Merthogy ők egy rezesbanda, akik techno-t játszanak. A nap legnagyobb durranása számomra azonban csak ezután következett Stromae személyében, és ezzel egyáltalán nem voltam egyedül, mert hirtelen megtelt a fotós árok a szokásos embereken kívül olyanokkal is, akiket eddig korábban soha nem láttunk, szinte mozdulni sem lehetett, de teljesen megértem, mert ezt én sem akartam volna kihagyni. A második és harmadik dal rögtön a Fils de joie és a Tous les mêmes volt, jó pár klipes összekacsintással. Utóbbinál rögtön éreztem, hogy égni kezd a szemem és el is morzsoltam végül néhány könycseppet a héten először, mivel ez volt az első dal, amit anno megszerettem tőle. Az összes kedvencem elhangzott, egy rossz szavam sem lehet, messze az egész fesztivál egyik legjobb koncertje volt. 










Már a nap elején értesültünk róla, hogy Justin Bieberről senki sem készíthet majd képeket, azt pedig a tömeg láttán teljesen kizártam, hogy bebumszlizzak a közönségbe, de azért tisztes távolból meghallgattam az első néhány számot. Zeneileg én ezt kevéssé tudom értelmezni, mert de az tény, hogy élőben is stúdióminőségű hangja van a srácnak, el lehet lötyögni rá, meg is tettük a sajtóirodában, de nekem ennél többet nem ad. 

Mindezek után szükségem volt arra a szombati pihenőre, hogy aztán vasárnap és hétfőn bírjam az iramot, főleg, mert ahogy már korábban is említettem, az utolsó nap önmagában is érdemel néhány szót. A második rész ide kattintva érhető el.