Beszámoló | (Homok)Sziget Fesztivál 2022 #1 - Augusztus 10-12.

Két év kihagyás után végre újra Sziget Fesztivál, én pedig szokás szerint fényképezőgéppel követem végig a hét eseményeit. Először az első három nap beszámolója következik. 

Élőben baromi jól nézett ki, ahogy a falevelek árnyékot vetettek a sajtóiroda falán, fotón ez sajnos annyira nem jön át.

Augusztus 10., szerda

Az első napon elég korán, nem sokkal dél után már nyakamba vettem a várost, hogy a 4 órakor kezdődő első koncert előtt időben kiérjek átvenni a karszalagot. Korábban mindig a K-hídon mentem be a fesztivál területére, úgyhogy nem tudtam, milyen állapotok lesznek a H-hídnál, végül egy jó fél órás 35 fokban, napon várakozás lett belőle, de a sor méretéhez képest egyébként egészen gyorsan bejutottam. Első utam a sajtóirodába vezetett, hogy megszerezzem a fotós karszalagot, ahol 2 óra magasságában még mindig nem volt semmi infójuk az illetékeseknek sem arról, hogy melyik koncerten ki és hogyan fotózhat majd. A következő kellemetlen meglepetés a VIP bejáratánál ért, amikor kiderült, hogy a korábbi évektől eltérően idén már nem érvényes oda a sajtós/fotós karszalag, aminek nem azért nem örültünk, mert annyira fontos embernek érezzük magunkat és ott akarunk tobzódni egész nap, hanem mert nagyjából az volt az egyetlen hely, ahol két koncert között normálisan le lehetett ülni, sokan az éppen nem használt holmijukat berakták az értékmegőrzőbe (sok fotós 10-15 kilós hátizsákokkal futkos ilyenkor), illetve nyilván a mosdóhoz sem kellett órákat sorban állni. 

Gyorsan feltűnt az is, hogy a történelmi aszály miatt már az első nap olyan volt a porhelyzet, mint máskor a harmadik-negyedik nap környékén, a nagyszínpad előtti területen a korábbiakkal ellentétben egy négyzetméternyi zöld fű sem volt már, és éreztem, hogy ez idővel csak rosszabb lesz. Spoiler, már aznap estére az lett, életem legjobb döntése volt maszkot vinni. A fesztivál területét kicsit összehúzták, bizonyos helyszínek, például az ikonikus Magic Mirror máshová került át, az A38 sátor Freedome by Mastercard lett, de ezen kívül nem igazán vettem észre különösebb változást. Ami mondjuk szívfájdalmam, hogy mivel a beléptetés beljebb került, a K-hidat mindenféle dekoráció nélkül hagyták, aminek gyanítom, praktikus okai vannak, de azért mindig hozzátett a hangulathoz a látványos kivilágítás és a többi, főleg az első és utolsó nap. 

Az első nagyszínpados koncert Remi Wolf-é volt, engem aznap ez érdekelt a leginkább, ezért érintett különösen rosszul, hogy bizonyos szervezési problémák miatt egyáltalán nem jutottunk be fotózni, és csak remélni tudtuk, hogy a következő koncertekre megoldódik a dolog. 4-5 óra magasságában még csak nagyjából néhány száz ember álldogált a küzdőtéren, a koncertet is maximum közepesre értékelném, de azért jó volt élőben hallani a Hello Hello Hello-t. 

Ekkor már úgy voltam vele, hogy nem mehetek haza már az első nap legalább néhány értékelhető fotó nélkül, úgyhogy először Milky Chance-en találtam magam. Őszintén szólva én eddig valamiért azt hittem, hogy ő egy szólóelőadó, nem pedig egy zenekar, de arra emlékeztem néhány évvel ezelőttről, hogy egészen népszerű, szóval nem lepett meg, hogy sokan összegyűltek kezdésre, és az első három szám alatt, amíg fotózhattunk, én is eltopogtam a dalaikra. Utána következett a Rüfüs Du Sol, aminek szintén nem néztem utána, de már a színpadkép alapján sejteni lehetett, hogy itt valami elektronikus machináció lesz. Három, emelvényen álló embert fotózni nem valami izgalmas, és ez is az a típusú zene nekem, amit elviselek a háttérben, mert nem csak eszetlen veretés, hanem azért ének is van benne. 

Töredelmesen bevallom, hogy még Dua Lipa előtt elindultam hazafelé, mert egyrészt bejelentették a telt házat, másrészt inkább tartogattam az energiáimat a következő napokra, mert akárhány embert is haragítok most magamra, de #sorrynotsorry, Dua Lipa nagyjából 0 százalékban mozgat meg. 

Augusztus 11., csütörtök

A második napon korántsem volt akkora tömeg, mint szerdán, úgyhogy teljes nyugalomban sorakoztunk fel Alice Merton előtt. Az ő fellépését kifejezetten jó volt fotózni, mert sokat mozgott a színpadon és kommunikált a közönséggel, és pont jó háttérzenét biztosított annak, hogy az első három szám után egy ausztrál fotós sráccal elindultunk hátrafelé, hogy sült zöldséget együnk és a blogomat olvasgassuk Google Fordítóval angolra fordítva. (A Szigeten tényleg bármi megtörténhet.) 

Aztán jött a Bastille...Ez volt a harmadik szigetes koncertjük, de számomra még mindig megunhatatlan, amit művelnek a színpadon, és rám is férne abból, amitől Dan Smith képes másfél órát megállás nélkül ugrálni és futkározni. A szórakozást viszont mindeközben sajnos beárnyékolta az a tény, hogy kb. egy órával a Kings of Leon koncertje előtt még mindig nem tudtuk, hogy fotózhatunk-e egyáltalán az árokból vagy marad a porfelhő és a tömeg. Eltelt 15 perc, fél óra, aztán már csak 10 percre voltunk a kezdéstől, amikor elkezdtek csordogálni az infók, hogy vannak, akiket beengednek, de nekik külön szóltak, szóval aki nem kapott jelzést, az pórul járt. Ez egyébként az előadó menedzsmentjének a felelőssége, és kicsit amatőrnek hatott a dolog, tekintve, hogy minden koncerten és fesztiválon vannak fotósok, akiknek a "sorsáról" dönteni kell. Egy másik fotóssal és egy újságíróval végül a színpadtól nagyjából 10-20 méterre táboroztunk le, itt már majdhogynem mozdulni sem lehetett. Az egész koncert alatt szinte jobban lehetett hallani a körülöttem állók beszélgetését, mint magukat a dalokat, a közönség csak arra a néhány, mindenki által ismert számra aktivizálta magát, mint a Use Somebody vagy a Sex on Fire. Valahogy végig olyan érzésem volt, hogy a zenekar is inkább csak magának játszogat, és egy idő után már semmi másra sem tudtam figyelni, csak hogy tömegesen jönnek kifelé az emberek mellettem. Zeneileg egyébként nekem tetszett a koncert, de a hangulat valahogy nem volt meg hozzá és vége is nagyon hirtelen, lezárás nélkülire sikerült. 

Augusztus 12., péntek

Meglepően sokan gyűltek össze 5 órára Alfie Templeman koncertje előtt a Freedome-ban – és a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag tizenéves lányok –, pedig őszintén azt hittem, hogy összesen nagyjából 100-150-en leszünk. Minden túlzás nélkül mondom, hogy aki kint volt, és ezt kihagyta, valami zseniálisról maradt le, igenis lehet indie popra (vagy indie R&B-re?) bulizni és van élet a Stop Thinking után is. Ezt az interjút meg érdemes elolvasni vele.

A MEUTE fotós szempontból emiatt nekem teljesen kimaradt, és nem is nagyon néztem utána ezelőtt, hogy kik ők, éppen ezért lepett meg a rézfúvósok hangja, ami a nagyszínpad felé sétálva egyre egyértelműbbé vált. Merthogy ők egy rezesbanda, akik techno-t játszanak. A nap legnagyobb durranása számomra azonban csak ezután következett Stromae személyében, és ezzel egyáltalán nem voltam egyedül, mert hirtelen megtelt a fotós árok a szokásos embereken kívül olyanokkal is, akiket eddig korábban soha nem láttunk, szinte mozdulni sem lehetett, de teljesen megértem, mert ezt én sem akartam volna kihagyni. A második és harmadik dal rögtön a Fils de joie és a Tous les mêmes volt, jó pár klipes összekacsintással. Utóbbinál rögtön éreztem, hogy égni kezd a szemem és el is morzsoltam végül néhány könycseppet a héten először, mivel ez volt az első dal, amit anno megszerettem tőle. Az összes kedvencem elhangzott, egy rossz szavam sem lehet, messze az egész fesztivál egyik legjobb koncertje volt. 

Már a nap elején értesültünk róla, hogy Justin Bieberről senki sem készíthet majd képeket, azt pedig a tömeg láttán teljesen kizártam, hogy bebumszlizzak a közönségbe, de azért tisztes távolból meghallgattam az első néhány számot. Zeneileg én ezt kevéssé tudom értelmezni, mert de az tény, hogy élőben is stúdióminőségű hangja van a srácnak, el lehet lötyögni rá, meg is tettük a sajtóirodában, de nekem ennél többet nem ad. 

Mindezek után szükségem volt arra a szombati pihenőre, hogy aztán vasárnap és hétfőn bírjam az iramot, főleg, mert ahogy már korábban is említettem, az utolsó nap önmagában is érdemel néhány szót. A második rész ide kattintva érhető el.

Mit vittem magammal a 2022-es VOLT Fesztiválra?

Ezt a bejegyzést eredetileg még az indulás előtt ki publikálni szerettem volna, de utólag örülök neki, hogy nem jött össze, mert így már arról is be tudok számolni, hogy a gyakorlatban mi jött jól és mi volt az, amit teljesen feleslegesen pakoltam be. Itt most kivételesen nem a konkrét termékek vannak fókuszban, hanem inkább a jellegük.

Összesen 4 éjszakát töltöttem Sopronban, ahol a szálláson minden szobához külön fürdő tartozott, úgyhogy nem kellett osztozkodni senkivel. Úgy terveztem, hogy egyszer fogok hajat mosni, és általánosságban is a testápolási, arcápolási, hajápolási termékekkel a fő célom az volt, hogy a lehető legtöbb dologból sikerüljön utazó kiszerelést vagy mintákat pakolnom. A fényvédőkkel, dezodorral és hajszérummal ezt nem sikerült megoldani, de a Neutrogena Hydro Boost Water Gel hidratálóból indulás előtt nem sokkal végül átraktam egy keveset egy kisebb tégelybe. Az utazó kiszerelésű flakonokat, tégelyeket mindig kimosom és elrakom pont az ilyen esetekre (a La Roche-Posay flakonban is Bioderma micellás víz van valójában), és ezt a megoldást ajánlom nektek is, attól függetlenül, hogy mostanában már lehet ilyesmit venni akár ruhaboltokban is, a Sinsay-nél például rendszeresen látok. Szérumokat egyáltalán nem vittem, és nem is éreztem szükségét. A Garnier arcra való fújós fényvédő végül teljesen haszontalannak bizonyult, mivel az utolsó nap kivételével mire kiértem a fesztiválra, rendszerint már majdnem lement a nap, és a Sundance naptejet sem használtam végül, csak az EVY habot. A samponban még pont egy használatra elég volt, az Authentic Beauty Concept pakolás pedig egy használat alatt el is fogyott. Ami lemaradt a képről, az a Tangle Teezer és az elektromos fogkefe, ezek foglalták talán a legnagyobb helyet, de nem volt rájuk alternatívám. 

A sminkek közül legjobban a palettákkal voltam gondban, mert sokáig nem tudtam eldönteni, mit vigyek el. Végül két theBalm Autobalm palettára esett a választásom, és mindkettőt használtam is. A NYX fényvédős primer helyett szinte az utolsó pillanatban inkább egy NIVEA arcra való, mattító fényvédőt pakoltam be. A MAC Fix+ és a Tonymoly ajaktinta nem került elő, ezeket simán otthon hagyhattam volna, a többi terméket viszont mind használtam és utólag sajnálom, hogy csak egy fekete szemceruzát vittem, néhány színes darab még elfért volna a tusok mellett. A bronzosítót, egyéb arcra való termékeket teljesen kihagytam, az egyik pirosító simán elment highlighternek is, de ha nagyon szükség lett volna rá, akkor biztos, hogy az Hourglass arcpalettám vittem volna el, amiben minden van. Az ecsetek szintén nincsenek a képen, de mindössze két szemre való ecset, egy pirosítóecset és egy púderecset volt nálam, plusz a Beautyblender.

Ha itthon lettem volna, akkor biztos, hogy a sminkeket is változatosabbra veszem, de így annyira nem volt kedvem hozzá, főleg, mert igazán rendes tükör sem volt a szobában, csak a fürdőben, ahol pedig a fények voltak rosszak. 

Végül három közepes méretű nesszeszerbe fértem be, ami nem annyira vészes, bár nyilván lehetett volna még racionalizálni, ha akarom. 

Augusztusi kedvencek | 2020

Augusztus olyan volt, amilyen, igazából semmi érdemlegeset nem tudok róla mondani. Kipróbáltam viszont elég sok újdonságot mostanában, így ebben a bejegyzésben főként olyan termékeket mutatok meg, amiket még korábban nem. 

Mindhárom új NIVEA Fresh Blends tusfürdőt - ami egyes helyeken Nature Fresh, ahogy a mellékelt ábra is mutatja - megvettem, de a legkülönlegesebb illata szerintem ennek a görögdinnyés-mentás-kókusztejes változatnak van. A dinnyéhez egyébként nem sok köze van, én inkább egy meghatározhatatlan, zöld illatot érzek, némi mentával. A Versed Day Dissolve tisztító balzsamot először kis kiszerelésben rendeltem meg, mert korábban nem hallottam még semmit sem a márkáról, sem a termékről. Azt kell mondanom, hogy egy elég jó lemosóról van szó, maradéktalanul lehozza a sminket, és nincs erős illata. Egy kicsit nehéz lemosni, de ez általában így szokott lenni a hasonló termékeknél. A Revolution Skincare 10% Matrixyl szérum impulzusvásárlásként került a kosaramba néhány hónappal ezelőtt, de nem bántam meg, hogy megvettem. Olyan peptideket tartalmaz, amelyek segítenek késleltetni a statikus és dinamikus ráncok megjelenését, így elsősorban megelőzésre használom, de emellett hidratál is. Nyilván a kedvenceim közé emiatt került most be, hiszen ráncokról egyelőre nem tudok beszámolni szerencsére. Nemrég visszatértem az Orofluido Beauty hajápoló olajhoz, mivel egyrészt odavagyok az illatáért, másrészt ez az egyik olyan termék, aminél tényleg érzem, hogy hidratálja a hajvégeimet. 

A The Library of Fragrance Salt Air parfümöt egy olvasóm ajánlotta nekem néhány hónapja, amikor arról írtam, hogy sajnos végleg megszüntették a Barnängen Glacier Breeze tusfürdőt. Azt mondta, hogy szerinte ennek az illata megszólalásig hasonlít arra a  tusira, így nem sokáig gondolkodtam rajta, hogy megrendelem, bár online parfümöt venni nyilván eléggé zsákbamacska. Szerencsére igaza volt, és tényleg szinte ugyanolyan, úgyhogy augusztusban szinte minden nap ezt fújtam magamra. 

A Tatcha The Silk Canvas primert nem egyszerű beszerezni itthon, brutálisan drága - az utazó kiszerelés is, ami nekem megvan -, de mégis szívesen nyúlok hozzá, még ha nem is biztos, hogy újravenném. Úgy hidratál, hogy közben nem hagy zsíros érzetet a bőrön, szépen terülnek rajta a termékek, és a póruskiegyenlítő hatása miatt gyakran van, hogy csak púdert teszek rá, semmi mást. Az I Heart Revolution Violet paletta az egyik kedvenc drogériás palettám, még ha a formulája hagy is maga után némi kívánnivalót, mivel a fényes színek lehetnének intenzívebbek is. Mostanában főként a bordós színeket használtam belőle. A Catrice Brush Ink Tattoo Liner szemhéjtussal meglepően elégedett vagyok, mert először nem igazán hittem benne, hogy egy ilyen ecsetes végű tussal is lehet szép vonalat húzni. Heggyel lefelé tárolom, így sosem tapasztaltam még, hogy kiszáradt volna használat közben. Elég folyékony a festék, ezért kezdőknek nem ajánlanám. A Marc Jacobs Velvet Noir Major Volume szempillaspirálról ódákat zengnek a külföldi bloggerek és videósok, én mindenesetre elsőre csak mini kiszerelésben mertem kipróbálni. Valóban nagyon szép, műszempilla hatású pillákat csinál, és jó fekete, de azért a Too Faced Better Than Sex spirálját ez sem nem körözi le.

Néhány hete találtam rá Alexandra Anele csatornájára YouTube-on, aki nem csak hogy elképesztő profi, de közben valahogy nagyon megnyugtatók is a videói. Én elég gyorsan meg tudom unni a kifejezetten oktató jellegű tartalmakat, de tőle még ezeket is szívesen megnézem.

Kedvenc dalok:
Felső tízezer - Építek egy űrhajót
Biffy Clyro - Space

Júniusi kedvencek | 2020

Június olyan gyorsan eltelt, hogy szinte csak most hétvégén eszméltem rá, hogy lassan vége. A jelenlegi időjárással nem vagyunk jóban, ezért legszívesebben sokszor szinte semmit sem kennék magamra, de azért vannak bőven újdonságok, amiket mostanában próbálgattam. 

A NIVEA Fresh Blends tusfürdők közül először a málnás-áfonyás változatot kezdtem el használni, ami pontosan azt az illatvilágot nyújtja, amit ígér. A Rexona Maximum Protection Confidence fújós dezodort nemrég mutattam egy szerzeményes bejegyzésben, azóta pedig szinte minden nap ezt használom, és elégedett vagyok vele még önmagában is, ami meglepett. Egyébként legtöbbször a krémes párjával együtt alkalmazom, így vált be a legjobban. 

Visszatértem a Neutrogena Hydro Boost Face Water Gel hidratálóhoz, amiből már korábban egy teljes tégellyel elhasználtam, és a Clinique Moisture Surge arckrém olcsóbb alternatívájaként tekintek rá, ráadásul úgy vettem észre, hogy ez még egy kicsit jobban is hidratál. Az Isana Hanf & Macadamia hajápoló olajat nagyon szereti a hajam. Szilikonosabb állagú, mint a korábban használt HASK hajvégápolóm, és az illata is erőteljes, de szerencsére tartósan nem érezhető. 

A Juvia's Place mini hatos palettáit imádom, egyelőre a The Berries és a The Violets van meg közülük, utóbbi pedig az abszolút kedvencem volt júniusban. A színek elképesztő pigmentáltak, és mintha nekem találták volna ki ezt az összeállítást. Az Essence Glitter Primerét én mezei szemhéjalapnak használom mostanában, mert amellett, hogy jól beletapadnak a szemhéjpúderek, egész nap ki is tart a szemsminkem vele, hátránya viszont, hogy ha jól tudom, már nem lehet kapni. A L'Oréal Lash Paradise Intense Black szempillaspirál nem sokban különbözik az eredeti változattól, de valamivel valóban feketébb. Jó pár hete kibontottam már, és nagyjából az elmúlt egy hétben kezdett el olyan állagot felvenni, amivel valóban csodaszép pillákat lehet alkotni. Az IT Cosmetics Brow Power szemöldökceruzát Universal Taupe árnyalatban kezdetben nem igazán szerettem, mivel ez egy vastagabb hegyű ceruza, én pedig a nagyon vékony darabokat preferálom, viszont a végeredmény kárpótol azért, hogy nem lehet vele olyan precízen dolgozni. A mini kiszerelés is nagyon lassan fogy, mivel elég kemény az állaga, de mégsem karcol. A Lovely Oh Oh! pirosítót leginkább nyáron szoktam elővenni, mivel a fényessége miatt egyben highlighterként is megteszi, és nagyon hasonlít a NARS híres, Orgasm árnyalatú pirosítójára. Már évek óta megvan, és nem mostanában fog elfogyni. 

Nem tudom, néztétek-e 2009-2010 környékén Ausztrál Tomot, de ha igen, és még fel vagytok iratkozva a csatornájára, akkor ti is biztos észrevettétek, hogy visszatért! Én nagyon megörültem ennek, mivel anno ő volt az egyik kedvencem. Ahogy a csatorna nevéből is sejthető, ő egy ausztrál srác, aki magyarul tanult és tanul azóta is, ezt pedig összeköti némi ismeretterjesztéssel és ausztrál nyelvleckével, nem mellesleg pedig iszonyatosan jó humora is van mellé. Ajánlom, ha még eddig nem ismertétek, és nézzétek meg a régebbi videóit is!

Sokat néztem az elmúlt hónapokban Vizer Rita csatornáját is, aki leginkább a kínai kultúráról mesél a videóiban, mivel ott él és dolgozik. 

Kedvenc dalok:

Alfie Templeman - Stop Thinking (About Me)

Saint Raymond - Right Way Round

The Royal Concept - Smile

A héten mentem volna a VOLT-ra, de tekintve, hogy az is elmarad, kicsit szokatlan lesz a nyár fesztiválok nélkül. De remélem, hogy lesz más, plusz én már az augusztus 20-i hosszú hétvégét várom. 😄

Nyárindító nyereményjáték - LEZÁRVA!

Ez a nyereményjáték már csúszik egy ideje, mivel pont a járvány berobbanásakor terveztem megcsinálni, most viszont, hogy lazítottak a korlátozásokon, remélhetőleg el fogom tudni juttatni a nyerteshez. Néhány nap múlva pedig Instagramon is indul egy játék, szóval érdemes azt is figyelni majd. :) 

A csomag tartalma:

• AVON HERSTORY parfüm (EDP)
• AVON Planet Spa Radiant Gold test- és masszázsolaj
• AVON Planet Spa Radiant Gold fátyolmaszk
• NIVEA Hydrating Cleansing Oil (kókuszos)
• Glow Recipe Watermelon Glow Sleeping Mask (mini)
• Maybelline Dream Urban Cover SPF50 alapozó - 103 pure ivory árnyalat
• L'Oréal Paris Les Macarons Ultra Matte folyékony rúzs - 838 Berry Cherie árnyalat
• PUPA Glamourose Petalips matt rúzs - 003 árnyalat
• PUPA Vamp! Ready-To-Shadow szemhéjceruza - 011 árnyalat
• PUPA Lasting Color Gel körömlakk - 189, 190 árnyalat 

Tudnivalók:

• a játék 2020. június 8-án, hétfőn 23:59-kor ér véget
• amennyiben 18 év alatti vagy, kérj engedélyt a szüleidtől a játékban való részvételre, mivel ha te nyersz, szükségem lesz a személyes adataidra a nyeremény kézbesítéséhez
• egy nyertest sorsolok a játék lezárultát követő néhány napon belül, akinek a nevével ezt a bejegyzést fogom frissíteni, a frissített posztot pedig majd megosztom a Facebook oldalon is
• amennyiben a kisorsolt nyertes 2020. június 15. 23:59-ig nem válaszol az értesítő e-mailemre, úgy pótnyertest sorsolok
• sajnos a postázást csak magyarországi címre tudom megoldani, de külföldről is jelentkezhetsz, ha van valaki a határon belül, aki címére elküldhetem a csomagot

Jelentkezés menete:

• töltsd ki a jelentkezésre szolgáló Rafflecopter dobozt IDE KATTINTVA az alábbiak szerint:
• a játék két kötelező feltétele, hogy kövess Instagramon, illetve kedveld a blog Facebook oldalát
• amennyiben nincs Instagramod vagy Facebookod, az nem gond, de kérlek, írd bele az adott rubrikába, hogy nincs
• megosztás nem feltétel, és plusz esély sem jár érte, de örülök, ha viszed a játék hírét
• ne ijedj meg, ha a Rafflecopter az adatok beírása után nem kér plusz megerősítést, ha rányomsz a kis pipákra az összes lehetőségnél egyenként, akkor el is küldte, semmi teendőd utána 

A nyertes: Katona Ágnes

Sok szerencsét mindenkinek! 

Augusztusi kedvencek | 2019

Augusztusban volt minden, amit csak el lehet képzelni, ráadásul a hónap felében beteg voltam - ezt majd később kifejtem, de a Sziget küldött padlóra -, viszont elég sok újdonságot próbálgattam és sikerült kifognom néhány szuper terméket. 

A The Body Shop Cactus Blossom tusfürdő tökéletes átmenet számomra a nyárból az őszbe, mert gyümölcsös, de mégis kicsit fűszeres illata van számomra. Ugyanez igaz a Balea Schönheits Geheimnisse Golden Milch tusfürdőre is, ráadásul mindkettő illata tartósan érezhető a bőrön órákkal a használat után is. Sajnos rajtam egyáltalán nem működnek az alumíniumsó mentes dezodorok, a Schmidt's márkáról viszont évek óta hallottam már többek között Ingrid Nilsennek köszönhetően. Egy ideje már itthon is kapni a márka deóit, ezért nemrég beruháztam a bergamott-lime verzióra, és meglepően elégedett vagyok. Nyilván önmagában nem elég, leggyakrabban a Rexona Maximum Protection izzadásgátló mellé használom kiegészítésként, de például a Szigeten minden más párosítás néhány óra alatt megadta magát, ez viszont nem.
Instagramon volt már szó az ekcéma mizériámról, röviden annyi történt, hogy néhány hete a szemem alatt brutális ekcémás foltok jelentek meg csak úgy a semmiből. Voltam vele orvosnál, ő sem tudta megmondani, hogy mitől lehet, de kaptam rá krémet és már rendben van, viszont egy ideig semmi mást nem tudott elviselni a bőröm, csak a Clinique Moisture Surge Intense hidratáló krémet. Utóbbi kapcsán jöttem rá, hogy mennyire hiányzik a sima Clinique Moisture Surge krém, úgyhogy azt hiszem hamarosan újra is fogom rendelni, mert a képen látható pici Intense verzió már igencsak fogyóban van. 

Egy időre visszatértem a Maybelline Fit Me korrektorhoz, pont azért, mert nem szerettem volna a szemem alatti részt olyan durván szárító termékekkel terhelni, mint mondjuk a Tarte Shape Tape korrektor, és azt kell mondanom, hogy ez még mindig a top korrektoraim között van. Megvettem a Catrice egyik új szemhéjtusát, ami a Calligraph Pro Precise névre hallgat, ami talán a legjobb filces tus, amit valaha használtam: ultra fekete, kellően nedves a formulája és akkor sem használódik el a hegye, ha szemhéjpúder fölé használom. Az Illamasqua szempillaspirál mini verziója ajándék volt egy rendelés mellé, és bár újravenni valószínűleg nem fogom, összességében elégedett vagyok vele, mert mindent tud, amit egy spirálnak tudnia kell. Augusztusban szinte csak ezt használtam, mivel az összes többi szempillaspirálom szinte lemoshatatlanul tartós - rád nézek, Maybelline Lash Sensational -, ami szintén nem túl ekcéma barát.
A Colourpop Mixed Tape fantázianevű Super Shock Shadow szemhéjfesték a kedvencem, ha natúr árnyalatokról van szó, ezt is rengeteget használtam, csakúgy, mint a Rimmel Magnif'Eyes Wow Edition szemhéjpúder palettát. Utóbbi megvan már egy ideje, de sokáig nem igazán vettem elő, most viszont kedvem támadt ezekhez az árnyalatokhoz, főleg a középső hidegebb tónusú színekhez nyúltam előszeretettel.

Ritkán találok mostanában olyan beauty témájú YouTube csatornát, amit szívesen nézek újonnan, Allie Glines esetében viszont az első megnézett videó után nyomtam is a feliratkozás gombra.

Szokás szerint augusztusban volt a Sziget is, amiről Instagramon folyamatosan tudósítottam, viszont megtörve a sorozatot most nem készült róla beszámoló - elsősorban azért, mert ahogy már fent említettem, brutálisan lerobbantam, és gyakorlatilag életben maradni is nehezemre esett utána, nemhogy írni. Ettől függetlenül imádtam idén is, de ez a két-három hetes szenvedés nem igazán hiányzott.

Kedvenc zenék:
Bring Me The Horizon - sugar honey ice & tea
Liam Gallagher - The River (Why Me? Why Not)
Frank Turner - Recovery
Enter Shikari - Stop The Clocks
Noel Gallagher's High Flying Birds - This Is The Place
James Blunt - Cold

Ezek lettek volna az augusztusi kedvenceim, de én már totálisan ősz lázban égek, úgyhogy jöhet is a szeptember! 

Kedvenceim újratöltve | 2018 augusztus

Kimaradt néhány hónap ebből a sorozatból, de most újra itt vagyok egy kis visszatekintéssel, méghozzá tavaly ilyenkorra és az augusztusi kedvenceimre. Meglepő módon szinte minden ott felsorolt termékkel kapcsolatban élénkek az emlékeim, mivel jelentős részük még a mai napig a kollekcióm része, de nézzük is, mikről van szó!

A Balea Meeresrauschen tusfürdőből anno betáraztam, és bár azóta már az összes flakon elfogyott belőle, ha visszahoznák ezt az illatot, örömmel használnám ismét. A Dove testradírjai közül a tavalyi bejegyzésben a makadámdiós-rizses változatot mutattam, azóta viszont áttértem a kiwisre, amit még jobban szeretek és nincs is itthon ezen kívül más testradírom azóta. (Egyes helyeken amúgy leárazva láttam ezt az illatot, úgyhogy nagyon remélem, hogy nem azért, mert meg fog szűnni.) A Geek & Gorgeous 101 HA 5 Light szérum pont mostanában fogyott el és még nem rendeltem újra, de mindenképpen szeretném visszahozni a rutinomba. A Rohto Skin Aqua Sarafit UV Essence fényvédőt most is használom, és nem valószínű, hogy a közeljövőben lecserélem majd, az Ilcsi ichtiolos korrektort pedig továbbra is éjszakára használom az esetleges bőr alatti pattanásokra.

A Catrice Liquid Camouflage korrektort most épp parkolópályára tettem, mivel rengeteg újdonságot szereztem be az utóbbi időben, de továbbra is úgy gondolom, hogy az egyik legjobb drogériás korrektor, biztosan vissza fogok még térni majd hozzá. A p2 Featherlight púderalapozóval szintén továbbra is elégedett vagyok, csakúgy, mint a Milani szemhéjalapozójával és a Milani Most Loved Mattes szemhéjpúder palettával, bár utóbbit kicsit elhanyagoltam az utóbbi hónapokban, szóval ideje elővennem ismét. A the Balm Bahama Mama bronzosítót továbbra is kontúrozásra használom, de nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben elérem akár az alját is, úgyhogy jó ideig fogjátok még látni az ehhez hasonló bejegyzésekben.

Látszik tehát, hogy a tíz termékből hetet még a mai napig rendszeresen használok, ami elég jó arány szerintem, főleg, hogy ezek között olyasmi is van, amit azóta már újravásároltam. 

Ajánló | Előadók, akiket nem érdemes kihagyni a 2019-es Sziget Fesztiválon + érdekességek

Kevesebb mint egy hónap maradt az idei Sziget Fesztiválig, úgyhogy éppen itt az ideje, hogy idén is megtervezzem a heti menetrendet - ugyanis igen, mint minden évben, ezúttal is egy teljes hétre tervezek menni. Ez a hét nem annyira zsúfolt most, mint a korábbi években, de azért lesznek várós koncertek szép számmal. 

2019. augusztus 7., szerda

Az első napot rögtön egy jó kis USEME koncerttel nyitom majd, akiknek szinte egyetlen budapesti koncertjét sem hagytam ki, amióta megalakultak, a Nagy-Szín-Pad! tehetségkutató megnyerésével pedig most a Sziget nagyszínpadán is debütálhatnak. 

Nem az idei lesz az első Kodaline koncertem, ugyanis néhány éve már láttam őket itt, de ők számomra az a zenekar, akiket nem elég egyszer látni. Megmondom őszintén, én nem vagyok annyira oda Ed Sheeran-ért, mint a legtöbben, ennek ellenére viszont elég sok számát szeretem, úgyhogy érdekel, mit alkot majd. (És remélhetőleg nála nem fognak előfordulni olyan "bakik", mint a korábbi naaaaagy headlinereknél, lásd 40 perces késés és társai.)

Az Of Mice and Men és a Razorlight eléggé későn lesz aznap - előbbi ráadásul ütközik is Ed Sheeran-nal -, kérdés, hogy mennyire leszek ki addigra, de ha még lesz erőm, mindenképpen szeretném őket megnézni. 

USEME @ A38 2016 (saját fotó)

Kodaline @ Sziget Fesztivál 2016 (saját fotó)

2019. augusztus 8., csütörtök

Tinikorom óta vágyom már egy jó kis Franz Ferdinand koncertre, de legutóbb 2013-ban jártak nálunk, én pedig csak 2014-től járok rendszeresen a Szigetre, úgyhogy pont lemaradtam róluk, de a második napon majd most jól bepótolom. Öt éve a The 1975 első itthoni koncertjén viszont az első sorokban tomboltam anno, úgyhogy idén sem lesz ez másként. 

A CHVRCHES szintén elég későn lép majd fel, de ez egy ilyen parti...

The 1975 @ Sziget Fesztivál 2014 (saját fotó)

2019. augusztus 9., péntek

Pénteken mindössze Grace Cartert néztem ki, akit csak nemrég ismertem meg, és alapvetően egyáltalán nem az én stílusom a zenéje, mégis van benne valami, ami megfogott.

2019. augusztus 10., szombat

A The National is régi kedvencem, de az utóbbi években eléggé el voltak tűnve - amit egyáltalán nem lehet felróni nekik, hiszen kereken húsz éve zenélnek együtt -, idén viszont kijöttek egy új albummal ismét. 

2019. augusztus 11., vasárnap

A Years & Years-zel igencsak érdekes a kapcsolatom, ugyanis amikor három éve felléptek a Szigeten, én csak véletlenül kerültem a koncertjükre és nem is annyira értettem, hogy miért vannak értük annyira oda. A koncert után aztán egyre többet hallgattam őket, és mostanra már izgatottan várom a fellépésüket. 

2019. augusztus 12., hétfő

Idén ez már a második Tom Odell koncertem lesz, összességében pedig a negyedik. Hiába, vannak előadók, akiket minden egyes alkalommal meg kell néznem és ugyanolyan izgatott vagyok miatta, és ő is ilyen. A Florence + The Machine is duplázós, 2015 óta viszont sok víz lefolyt már a Dunán, Florence Welch-et ismerve viszont biztosan parádés lesz ez a koncert is. Előtte pedig egy jó kis Catfish & The Bottlemen...le kell írnom egyáltalán, hogy mennyire várom ezt a napot?

Tom Odell @ Sziget Fesztivál 2014 (saját fotó)

Florence + The Machine @ Sziget Fesztivál 2015 (saját fotó)

2019. augusztus 13., kedd

Azt hiszem, ez lesz az első alkalom, hogy az utolsó napot nem egy hatalmas kedvenccel zárom, na de azért ne csináljunk úgy, mintha nem szeretném a Foo Fighters-t! Amikor még intenzíven koncertfotóztam, elég sokat hallgattam őket, ugyanis az egyik srác a zenekarból rajongott értük, és bár én ritkán tartok itthon maratont, bűn lenne őket kihagyni. 

A végére pedig a teljesség igénye nélkül következzen néhány érdekesség:

• Az idei jelszó a "Love Revolution", aminek lényege továbbra is az emberi jogok melletti kiállás, a rasszizmus elleni harc, valamint a környezetvédelem.
• Marad a karszalagba épített fizető chip, amire applikáción keresztül lehet pénzt költeni, így nem kell majd bankkártyával bénázni - én ezt személy szerint nagyon szerettem tavaly. (Persze továbbra is lehet majd paypass-os kártyával is fizetni.)
• Idén is lesz re-pohár, pontosabban csak az lesz, a műanyag szívószálat pedig teljesen száműzik, helyette papírból készültet kap majd, aki kér. Ezen kívül minden műanyag PLA, tehát lebomló lesz, a fesztivál területén pedig létesül egy komposztáló üzem is ennek feldolgozására.
• Külön étkező blokk nyílik, ahol alacsony CO2 kibocsátású ételeket lehet majd kapni, amiknek a nagy része vegetáriánus és vegán lesz, de nem kizárólag!
• A környezetvédelem jegyében Dr. Jane Goodall etológus és ENSZ nagykövet is beszél majd a Nagyszínpadon, akit főleg a csimpánzkutatásai kapcsán ismerhetünk.
• Aki bringával érkezik, az ingyenesen tárolhatja majd, és kölcsönözni is lehet majd biciklit.
• Osztanak majd cigarettacsikk-tartókat, amelyeket később le lehet adni. 

Augusztus 7-től tehát ismét átveszi egy kis időre a blogot és a közösségi felületeimet a Sziget, és már alig várom! :)