2018. február 20., kedd

Szerzemények #39 | Lush leárazás, drogériás szerzemények, Yankee Candle...

Kissé megcsúsztam ezzel a szerzeményes bejegyzéssel, ugyanis eredetileg a Black Fridaykor rendelt dolgaimat is tartalmazta volna, viszont az azokról készült kép egyszerűen eltűnt a gépemről, vagy felülírtam valahogyan, így inkább vártam még egy kicsit, hogy összegyűljön annyi termék, amit érdemes egyben megmutatni. Abszolút vegyesfelvágottról lesz szó, néhányat már talán láttatok is élesben Instagramon, de jobb később, mint soha, nemde?


Karácsony után a Lushnál megkezdődött a szokásos leárazás, amikor féláron lehet hozzájutni kifutó, vagy egy bizonyos időpont előtt gyártott termékekhez, amely idén sajnos csak az üzletekben futott, online nem, nekem viszont - mivel budapesti vagyok -, szerencsére sikerült beszereznem néhány dolgot. A fürdőbombák közül a következőkre esett a választásom: Thundersnow, Pumpkin, Lord Of Misrule, Shoot For The Stars, a habfürdők közül pedig a Plum Snow és a Bewitched tetszett a legjobban. Vettem egy samponkorongot is, ami a Soak & Float névre hallgat, amiről a legutóbbi hajápolós posztomban írtam is, valamint egy pucér tusfürdőt Twilight illatban. Ami a képről lemaradt, az a szokásos Bûche de Noël arctisztító, szerencsére idén még találtam belőle.


Amikor Judittal találkoztam, akkor berángattam szegényt a Müllerbe is a Catrice kiárusítás miatt, ahol végül csak két Liquid Lip Powder folyékony rúzst vettem, amikkel kapcsolatban nagyon sajnálom, hogy megszűnnek, mert egyébként szuperek. Kiszúrtam, hogy mostmár a Duschdasnak is vannak tusolóhabjai összesen három illatban, amik közül kettőre csaptam le, na és persze bekerült a kosaramba egy Dresdner Essenz Kuschelstunde fürdősó is. Megvettem a szokásos Himalaya Herbals Sparkly White fogkrémemet is, ami hatalmas kedvencem, valamint egy halál unalmas fogkefét, amit őszintén nem tudom miért fotóztam le. A Rimmel Magnif'eyes Colour Edition paletta már akkor felkeltette az érdeklődésem, amikor pár hónapja először belefutottam a DM-ben, és amikor éppen akciós volt, el is hoztam. eBay-ről pedig végre valahára rendeltem én is egy lábhámlasztó maszkot a Tonymoly-tól, de még nem mertem kipróbálni.


Tudósítottam már róla, hogy a drogériák polcain megjelent a Schwarzkopf új, felsőbb kategóriás Beology almárkája, és mivel nemrég megromlott az Elseve tisztító kondícionálóm, így meg kellett válnom tőle, beszereztem ebből a vonalból egyet - pontosabban az egyetlent, ami kapható. Mivel általában szeretni szoktam a sajátmárkás szárazsamponokat, kipróbálom a Müllerben kapható Aveot is, mivel nagyon jó áron kapható, és az illata is kellemes, semlegesen púderes. Andi barátnőmtől kaptam - kicsit megkésve, de karácsonyra - egy mini L'Oreal Pure Clay maszkokból álló szettet, amit egyébként korábban majdnem megvettem magamnak, valamint egy Essence I Love Nude szemhéjpúdert, amiket már sajnos kivontak, pedig nagyon szerettem őket. A Trend It Up leárazásán találtam egy csodaszép barnás árnyalatú Ultra Matte rúzst, aminek a színkódja a 480-as, valamint már Instagramon mutattam, hogy belefutottam az új Catrice Prisma Chrome rúzsokba, amik közül a 050 Mystical Mermaid árnyalat megszólalásig hasonlít a MAC Blue Brown pigmentjére, amit imádok. A Maybelline Fit Me korrektorok közül kapható már egy extra világos 05-ös szín is, ebből vettem egyet - még jó, hogy tavaly a kuponos napokon bevásároltam a 15-ösből, de szerencsére el fogom tudni használni ettől függetlenül.  


Kicsit már a tavaszra hangolódva leadtam egy Yankee Candle rendelést is tele tartokkal, amik közül néhány új kollekciós (Sweet Nothings, Rainbow Cookie), néhány pedig az amerikai szortiment része (Island Waterfall, Mediterranean Breeze, Coconut Beach, Cafe Al Fresco). Na meg persze az elmaradhatatlan Fireside Treats, mert imádom, bármilyen évszakról is legyen szó.

Nagyobb vásárlást már csak a tavaszi kuponos napokon tervezek, de aminek biztos nem fogok tudni ellenállni addig, az az új Catrice, illetve Essence szortiment...na de erről majd a maga idejében :D

2018. február 14., szerda

Kívánságlista #10 | Essence tavaszi-nyári szortimentfrissítés 2018

Egy ideje már zajlik az Essence termékek kiárusítása is a drogériákban, ezzel egyetemben pedig a hivatalos oldalon a hamarosan érkező újdonságokba is betekintést kaphatunk. Elég sok minden felkeltette az érdeklődésemet, így ezek közül néhányat most megmutatok, aztán úgyis lesz még szó az új szortimentről akkor, amikor már élőben is lesz lehetőségem megnézegetni és megtapogatni őket...na meg persze bevásárolni belőlük.
Nagyon érdekel, hogy mit tudhat a Prime+ Studio HD Hydra primer spray, valamint a You Better Work! sminkalap, mivel mostanában nagyon rákaptam az ilyesmi termékekre, és az Essence fixáló permeteit például kifejezetten szeretem. Új ecsetek is érkeznek, amelyek közül főleg az arcra valókat szeretném majd beszerezni. Ugyan megvan a NYX glitter primere, de szeretném kipróbálni a Get Your Glitter On! szemhéjalapot - ezek általában sima szemhéjpúder alá is működnek -, mivel drogériás viszonylatban még nem találtam olyat, amivel elégedett lettem volna, és örülnék, ha ez beválna.
A Glow Like A Mermaid highlighter lehet, hogy élőben nem fog tetszeni, de így elsőre érdekes, hogy több színből áll, kíváncsi leszek, hogy milyen összekeverve, illetve hogy lehet-e használni őket külön-külön is. A Tint & Colour Shot ajakszínezőről azt gyanítom, hogy nagyon könnyű, vizes állagú lesz, és hosszantartó, ha pedig így van, akkor biztosan szeretni fogom. Mostanában teljesen rá vagyok kattanva az irizáló, duochrome színekre, ezért a Crystal Crush szemhéjtusok abszolút nekem valók, remélem, elég pigmentáltak lesznek. A My Only 1 szemhéjpúder palettát pedig ha nem is feltétlenül szerzem be - mert rengeteg palettát vettem mostanában -, mindenképpen megswatcholom majd, ugyanis kezdőknek tökéletes lehet.

Remélem, hogy minél előbb a polcokra kerülnek az újdonságok, ti pedig írjátok meg, hogy mely termékek keltették fel az érdeklődéseteket, vagy egyáltalán szoktatok-e szemezgetni a márka kínálatából :)

2018. február 11., vasárnap

Személyes | Kapcsolatom az Instagrammal

2012-ben regisztráltam az Instagramra szórakozásból. Akkortájt indult a platform, híre-hamva sem volt az énmárkának, meg az influencer marketingnek, az ismerőseim közül szinte senki sem használta még, és megvolt a varázsa, hogy mindenféle random történést kipakolhatott az ember képes formában anélkül, hogy különösebb kommentárt fűzött volna hozzá. Ebben az időben még egyáltalán nem volt asztali felület, mindenki a kis telefonjával próbálta meg a lehető legjobb képeket megalkotni, akkor és ott, spontán módon. A blog első egy-másfél évében engem is csak ezen a privát, zárt profilon követhettetek - sokan azóta is megmaradtatok ott egyébként, ami számomra tök érdekes -, majd utána regisztráltam egy profilt direkt arra, hogy a blogos háttérmunkákat, és olyan plusz infókat megosszak, amik nem "érdemelnek" külön posztot. Sokáig a kedvenc alkalmazásom volt az, mostanra viszont azt veszem észre, hogy több ízben idegesít fel, mint amennyiszer szórakoztat. Talán tudjátok már, de néhány hónapja már csak nem saját magamhoz, de más profilokra is gyártok tartalmat, de az az igazság, hogy rengeteg téren eltér a véleményem attól, amit a kifejezetten social mediával, és azon belül az Instagrammal foglalkozó szakemberek állítanak. Nem azt mondom, hogy nem működik az, amit mondanak, hanem inkább elkeserít, hogy igen. A mindenféle "hogyan legyen tökéletes Instagram feeded" posztokról meg inkább ne is beszéljünk...
Kép forrása: https://www.huffingtonpost.com/
Így végül hirtelen felindulásból összeszedtem néhány olyan dolgot, amit aggályosnak, vagy zavarónak tartok a platformon, vagy abban, ahogyan manapság használjuk azt, több helyen kiterjesztve általánosságban a közösségi médiára, és az online tartalomfogyasztásra. Itt is jelezném, hogy ez az én személyes véleményem, lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni, a felesleges vitát viszont kerüljük el, ha lehet. 
  • Körülbelül egy éve már szinte csak fényképezőgéppel fotózok a blogos profilomra, ugyanis a "sima" telefonnal készült képek egyszerűen eltűnnek az éterben, senki sem foglalkozik velük, legyen bármilyen jó minőségű, vagy kreatív. Itt is elterjedt az a fajta gondolkodásmód, hogyha el van mosva a háttér, akkor az biztos jó, "művészi" és csodálatos. Mindegy, hogy az adott képen konkrétan nincsen éles rész, vagy rosszul van komponálva, ha a háttér elmosott, az illetőt rögtön "profi" fotósnak titulálják. Elég néhány Brandon Woelfel stílusában megszerkesztett teljesen átlagos kép, máris dőlnek a dicsérő kommentek. Persze, hogy jól néz ki egy olyan kép, amit hatféle szerkesztőprogrammal másfél órán keresztül csináltak, de annak nem sok köze lesz az eredetihez, de a fotózás azért nagyon nem itt kezdődik. Egy "profi" fotó nem attól profi, hogy szanaszét van szerkesztve. Az meg, hogy lassan tényleg tízmillió fotós országa leszünk, egy teljesen külön bejegyzés témája lehetne. Tény, hogy számomra könnyebb fényképezőgéppel, mivel többet használom, mint a telefonomat, de olyan jó lenne néha egy-egy mobillal elkapott pillanatot megosztani a sztorin kívül a feedemben is tudván, hogy legalább annyi embert megmozgat, mint egy szépen összerakott flatlay. (Igen, telefonnal is lehet zseniális képeket lőni.)
  • Amit viszont nem tudok, és nem is akarok alkalmazni, az az egy színsémára vagy stílusra épülő képfolyam. Én nem az Instagramra fotózom, hanem az elkészült fotóimat töltöm fel oda, így egyszerűen képtelen vagyok átállítani az agyam arra, hogy akkor innentől minden képem csak rózsaszín színezetű, vagy fehér alapú legyen, és nem is fogok azért valamit leszedni, vagy nem feltölteni, mert megbontja az egységet. Tény, hogy szép, de végeredményben úgysem azt nézegetem, hanem a képeket a hírfolyamban egyesével. Lehet, hogy valaki csakis az első 9 látható kép összlátványa alapján követ be valakit, de én nem, és éppen ezért azonosulni sem tudok a történettel.
  • Kétségkívül azok a képek mennek a legjobban, amelyeken az illető (arca) is rajta van, én viszont elmondhatatlanul utálom, ha fotóznak, és nem is tartom egészségesnek, ha valaki minden adandó alkalommal magáról készít / készíttet képet. Nem tudom elképzelni, hogy egy baráti találkozó, vagy nyaralás közben megszólaljak, hogy "figyu már, kellenének képek rólam az Instagramra, csinálj már légyszi néhányat". Rengetegszer fordult elő, hogy valaki - általában férfi - bekövetett, visszakereste azokat a képeket, amiken rajta vagyok, és CSAK azokat tetszikelte. (Általában innen tudom, hogy az illetőt nem is a tartalmam érdekli, hanem én magam, de nem szeretném, ha valaki csak azért követne, mert dekoratív lány vagyok. Egyébként sincs szükségem arra, hogy állandóan ajnározzanak, hogy mennyire szép és stílusos vagyok, meg nem is igazán tudok mit kezdeni a külsőmre irányuló dicséretekkel, mivel ez egy adottság, nem az én érdemem.) Az Instagramot elárasztó reklámok egy másik téma, de nagyrészt illik ide, mivel kifejezetten rossz reklámfotó az, amire ránézel, és azonnal megmondod, hogy az illető ezért pénzt kapott, annyira kínosan arcbanyomós. Márpedig a legtöbb sajnos ilyen, le se kell nyitnom a leírást ahhoz, hogy megállapítsam. Ásványvízzel, gyümölcslével, ki tudja mivel pózolás, holott mindezek néha sokkal ízlésesebben és hitelesebben mutatnának egy finom ebéd háttereként, mint valakinek a kezében, miközben szépen mosolyog az utca kellős közepén. Lehet, hogy kevesebb reakció lesz rajta, de megéri? Mint már említettem, én is rengeteg képet készítek influencerek számára, amelyek nagy része reklám, de ezek mögött durva ötletelés van, sokszor órákon át próbálgatjuk a lehető legtermészetesebb beállítást. Egyáltalán nem vagyok a fizetett tartalom ellen, ugyanakkor kétségkívül visszatetsző, ha valaki egyrészt nem tud már posztolni anélkül, hogy valaki ne perkálna érte, bele sem illik a profiljába, vagy pedig jobban az ember arcába van tolva a hirdetés, mint egy tévéreklámban. ("Véletlenül bukkantam rá erre a fantasztikus oldalra..." Ja, meg még hatan veled egyidőben...a nagy fenéket bukkantál rá véletlenül, legalább találnál ki valami hihetőbb szöveget.) Lehet, hogy tévedek, de a bloggerek, videósok általi hirdetés az anyagiakon kívül elvileg pont azért népszerű, mert kevésbé beállított, mint a hagyományos médiumok megjelenései, mégis mintha azt várnánk el, és várnák el tőlünk, hogy pont ugyanolyanok legyünk. Ugyanitt említeném meg, hogy Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalása szerint a fizetett tartalmat minden esetben kötelező feltüntetni a kép leírásában ilyen formában, ennek elmaradása pedig jelenleg figyelmeztetést, később pedig büntetést vonhat maga után. Ezen kívül pedig a közönség számára is illúzióromboló, amikor két, vagy több embert ugyanaz a cég szponzorál, ám valamelyikük "elfelejti" jelezni, hogy nem csak úgy kipattant a fejéből a dolog.
  • Nemrég csináltam egy közvéleménykutatást közöttetek, amiben arra szerettem volna választ kapni, hogy maradjon-e meg a blogos profil kizárólag a beauty témájú tartalmaknak, ugyanis egyszer valaki azt mondta nekem, hogy sokan biztos azért nem követnek be, mert nem csak egy féle témában posztolok, ők meg a többire nem kíváncsiak. Ez ismét olyasmi, amivel nem tudok azonosulni, ugyanis ha én valakit bekövetek, azt azért teszem, mert összességében érdekel, nem azért, mert csak utazik, csak sminkel, csak zenél. Ugyan nemrég indítottam egy profilt a koncertképeimnek, ennek viszont mindössze annyi volt az oka, hogy ezzel viszont tényleg nem szeretném szétspamelni a blogos felületet, és egyébként is egy kis réteget érdekel. Nonszensz elvárni, főleg a mai világban, hogy ha valaki több lábon áll, akkor máris legyen 4-5 accountja 4-5 különböző témában, amiket mind tervezzen meg előre, gyártson rájuk rendszeresen tartalmat, és ha lehet, ne hanyagolja egyiket a másik rovására. Ez egyszerűen nem életszerű, főleg nem akkor, ha valaki nem a blogolásból és a közösségi felületeiből él. 
  • A követővásárlás egy olyan téma, amivel kapcsolatban nem tudok uralkodni az indulataimon, éppen ezért erről nem is szeretnék most bővebben szót ejteni, mindössze annyit mondanék: ne csináljátok! Tudom, hogy a cégek nagy része rá sem bagózik, és úgy vagytok vele, hogy úgysem tűnik fel senkinek, ellenben pár tízezer forintból már dőlni fognak az ingyen termékek és megkeresések, ám ha valaki egyszer levágja, hogy a követőid 70-80%-át vetted, hatalmasat fogsz zuhanni a szemében, hidd el. Én több ismerősömről is tudom, hogy így vannak 10-20 ezres számaik - bár feléjük sosem kommunikáltam -, és ami a legszomorúbb, hogy a legtöbbjük nem rossz ember, és keményen dolgozik, csak gondolom elkeseredettségében inkább a könnyű utat választotta. Egyszer próbaképp egyébként én is vettem száz embert - aztán másnapra egy darab nem maradt belőle -, és már attól rosszul éreztem magam, hogy rendkívül furcsa létező, vagy nem létező profilok követnek. A botok meg egyébként is jönnek-mennek maguktól, felesleges ezzel még pluszban rontani az arányokat. (Kivétel, ha egyidőben likeokat is veszel a fotóidra, de azt meg végképp hagyjuk.) Mindez pedig akkora szakadékot képez a "tisztességes" és a vásárolt követős influencerek között, hogy nemrég még egy, az ilyesmit maximálisan ellenző és megvető barátom is azt mondta, hogy talán nincs más megoldás, tényleg ezt kell csinálni ahhoz, hogy "ne maradjon le" az ember. Nekem is vannak napjaim, amikor frusztrál, hogy nemhogy nem nő, hanem napról-napra csökken a követőim száma, de kénytelen voltam megbarátkozni a ténnyel, hogy az elveim nem hozhatók összhangba azzal, ami mostanában népszerű. És hiába állítják szakemberek, hogy követőket vásárolni felesleges, és nem megoldás: de, sajnos megoldás, és simán átvágható vele nem egy pr-os, vagy marketinges. (Tisztelet a kivételnek természetesen.)
  • Bár odavagyok a sztori funkcióért, és az egyik legjobb dolognak tartom, az Máté-effektus tökéletes példája mutatkozik meg az ottani linkelési rendszerben. Tudvalevő ugyanis, hogy csak a minimum 10 ezer követővel rendelkező felhasználók helyezhetnek el linkeket, így a micro-influencerek nemhogy alig kapnak lehetőséget, de még a tartalmukat sem tudják hatásosan reklámozni, mivel ugyebár linket egyedül a bemutatkozásba lehet tenni, az viszont pont két kattintással többre van annál, amire az emberek többsége hajlandó. A saját posztjaimon kívül én például szívesen osztanék meg zenét, egyéb cikkeket, így viszont lehetőség hiányában inkább a Facebookot, vagy a Twittert szórom tele ilyesmivel. Állítólag később általánossá teszik majd a linkelést, de ki tudja, mikor...
  • Hivatalosan az applikációban sehol sem tekinthető meg az, hogy ki követett ki, de számos weboldal és third-party alkalmazás létezik ennek monitorozására, amiket meglehetősen sokan ki is használnak. De könyörgöm, azért felháborodni, és számonkérő hangnemben ráírni valakire, vagy elkezdeni pocskondiázni a közös ismerőseiteknek, mert kikövetett, egyszerűen nevetséges. Mindenki azt követ be, és követ ki, akit csak akar, és ehhez a másiknak semmi köze. Lehet, hogy nem érdekli már a tartalmad, lehet, hogy véletlen volt, de akár az is lehet, hogy haragszik rád. (Ha utóbbit sejted, akkor sem úgy érdemes ráírni, hogy "AZÉRT KÖVETTÉL KI INSTAGRAMON, MERT HARAGSZOL RÁM?") Mindegy, mi az oka, ez egészen addig csak rá tartozik, amíg úgy nem dönt, hogy megosztja veled is. Ha pedig tudod, hogy utál, mégis követ, és ez téged zavar, akkor ott a tiltás gomb, tessék használni, aztán onnantól már nem követ. Én magam soha nem néztem meg, hogy ki követett ki, és nem is fogom, mert teljesen felesleges stresszfaktornak érzem. Viszont ha azt a stratégiát alkalmazza valaki a figyelemfelkeltésre, hogy folyamatosan ki-be követgeti az embert, az nemhogy nem vonzó, de kifejezetten idegesítő, és csak azért sem fogom bekövetni az illetőt a többedik ilyen próbálkozás után. 
Összességében tehát talán az zavar leginkább, hogy ma már aligha lehet egy sikeres Instagram oldalt felépíteni anélkül, hogy annak megtervezése és üzemeltetése időben és energiában ne legyen egyenlő egy részmunkaidős állással, ugyanis eléggé elszálltak az egymással szembeni elvárásaink. Valahogy kialakult az a kép az emberekben, hogy kettő fajta blogger / videós létezik: aki csak, és kizárólag hobbiból csinálja, nem vár, és nem is várhat el semmilyen ellenszolgáltatást ezért, meg az, aki ebből él, és emiatt kötelessége mindent megosztani, és az összes közösségi felületeit magazinszerűen a tökélyre fejleszteni, holott ez baromira nem így van, és nem is így kéne lennie. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vágyom arra, hogy a kedvenc márkáimmal együtt dolgozhassam, ez viszont nem jelenti azt, hogy főállású blogger szeretnék lenni. Valaki azért jusson el oda, hogy ebből megélhet, mert hiteles, és minőségi tartalmat gyárt - ami nem feltétlenül egyezik meg az életszerűtlennel és tökéletessel -, ne pedig azért, mert jól elő tudja adni magát, mindenki irigykedik rá, és olyan szeretne lenni, mint ő. Vegyük észre, hogy influencernek lenni nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki felsőbbrendű, vagy más, mint akármelyikünk, és végeredményben mi, a közönség tesszük őt azzá. Ugyanilyen logikával viszont az mutatkozik meg, hogy valahogy mégis ez kell az embereknek. Felfoghatatlan számomra, amikor bloggereket, vagy videósokat "különlegesnek"  titulálnak csupán azért, mert több embert érdekel a tartalmuk, mint az "egyszerű emberé". 
Hiányzik az az idő, amikor még nem kellett görcsölnöm, hogy vajon elég fancy és eladható-e a tartalmam, mert bloggerként minden egyes nap szélmalomharcot vívok a saját elveim és a kereslet közötti ellentétekkel. A mindennapjaimban sem másoknak szeretnék megfelelni, az meg aztán végképp nem célom, hogy kifelé azt mutassam, nekem mennyire szuper az életem, mivel ez nettó hazugság lenne. Ne higgyétek, hogy amit mások párkapcsolatáról, nyaralásáról, vizsgaidőszakáról, akármijéről láttok, az teljes mértékben valós. Gondoljatok bele, milyen kínkeserves lehet úgy szállást foglalni, vagy bútorokat választani a lakásba, hogy illeszkedjen az illetőről online kialakított képbe.
Ettől függetlenül nem fogom magam törölni sem Instagramról, sem Facebookról, sem egyéb más közösségi felületről, ugyanis nem gondolom, hogy az a megoldás, ha homokba dugom a fejem, vagy kapitulálok, valamint az a szomorú igazság, hogy a blogra érkező kattintások jókora része például a Facebookról jön, és ma már lehetetlen egyet fenntartani ezek nélkül. Hiszem, hogy a trendek idővel változni fognak, méghozzá valószerűbb irányba, ha pedig nem...na, arról majd elég lesz akkor beszélgetnünk.

2018. február 10., szombat

Teszt | The Ordinary Niacinamide 10% + Zinc 1% szérum

Talán fél éve is van már, hogy elkezdtem használni a kanadai Deciem anyacég alatt futó The Ordinary márka termékeit, amelyekről valószínűleg már a legtöbben hallottatok így, vagy úgy. Az arcápolóik pénztárcabarát áron kaphatók, ez viszont nem megy a hatóanyagtartalom és a minőség rovására, miközben próbálják a lehető legegyszerűbb formulát megalkotni, amiben csak a lényeg kap helyet. A legtöbb termék parfümmentes, nem tartalmaz irritáló összetevőket, valamint egyiket sem tesztelték állatokon. 


Az egyik leghíresebb krémük a Niacinamide 10% + Zinc 1% szérum, amelynek két fő ígérete, hogy felveszi a harcot a bőrhibák ellen, valamint kiegyensúlyozza a faggyútermelést, mivel a Niacinamide-nak folthalványító és pattanáskezelő hatása is van, a cink pedig szuper gyulladáscsökkentő, de ha többet szeretnétek tudni az összetevőkről, olvassátok el a termék Krémmániás kiértékelését, a teljes összetevőlistát pedig ide kattintva olvashatjátok el. Fontos, hogy C-vitaminos termékkel egyszerre nem érdemes használni, mert befolyásolhatja a hatását. 



A csomagolás a márka többi termékéhez hasonlóan rendkívül letisztult, és csak a legfőbb információkat tartalmazza. A szérum vizes, kissé géles állagú, és pipettás üvegben kapott helyet, ami valódi üvegből készült, így olyan helyen érdemes tárolni, ahonnan nem tud leesni. Nem kell belőle sok, egy-egy cseppet elég eloszlatni az arc néhány területén, mert egyrészt jól terül, másrészt ha túl sokat viszünk fel, akkor ragacsos érzet marad utána, és hajlamos kukacosodni. 5-10 percig így is érezni, hogy a bőrön van, majd beszívódik, és nyugodtan lehet rá krémezni is akár. Én csak este használom, de mások tapasztalata szerint smink alatt is működik.  
Számomra ez az a termék, aminek igazán akkor veszem észre a hatását, ha néhány napig, vagy hétig kimarad valamiért a rutinomból, mert olyankor sokkal nagyobb eséllyel jelennek meg a pattanások, és lassabban is gyógyulnak. (Valakinek lehet, hogy már TMI, de a mitesszerek is sokkal könnyebben kinyomhatók, ha rendszeresen használom.) Én nem vettem észre, hogy a faggyútermelést visszafogta volna, valamint a pórusaimat sem húzta össze, de a folthalványító, gyulladáscsökkentő és bőrkiegyenlítő hatását meg tudom erősíteni, valamint minimálisan hidratál is, nyáron például volt, hogy csak ezt kentem fel önmagában. Engem soha nem csípett, de mivel a niacinamide 10%-os koncentrátumban elég erősnek számít, előfordulhat, hogy érzékeny bőrön ilyesmit okozhat. 
30 ml-s kiszerelésben kapható 5,9 euróért a hivatalos honlapon - Angliából jön a csomag, és 25 euró felett ingyenes a szállítás, így vám sincs -, ami átszámolva körülbelül 1800 forint, de azon kívül sok helyen beszerezhető még, itthon például a Skinsmartról, vagy a Tinamuból 2000 forint körüli áron. The Ordinary termékek ezen kívül kaphatók még ASOS-on, Beauty Bay-en és Feelunique-on is. Nálam majdnem napi használattal 2017 augusztusa óta még csak a fele fogyott el.

Összességében pattanásokra hajlamos, problémás bőrre ajánlanám, de akkor is érdemes lehet kipróbálnotok, ha kombinált, vagy zsíros a bőrtípusotok, mert ahogy olvasgattam a neten, van, akinek kifejezetten a zsírosodás visszafogására is bevált. A lényeg vele a rendszeresség, de szerencsére szuperül beépíthető a mindennapi rutinba. Hamarosan pedig érkezik majd a többi általam kipróbált The Ordinary termék tesztje is. 

2018. február 8., csütörtök

Elfogytak #31

Az év első elfogyott termékes bejegyzését megírni kissé nehéz szülés volt, ugyanis elkezdődött az egyetem, és három napig próbáltam befejezni, de csak nem sikerült. Idáig! Van itt minden, de főleg testápolási és hajápolási termékeket fogyasztottam el mostanában, ahogy ki is tűztem magam elé, megpróbálom felélni a készleteimet, ami a kozmetikumokat illeti. 


bilou Slushy Apple tusolóhab: valódi, élethű almaillata volt, ami engem meglepett, mert a slushy apple alapján valamilyen jégkásás dologra számítottam azon kívül pedig olyan volt, mint bármelyik márka tusolóhabja. Ezeket a termékeket sajnos itthon nem lehet kapni, mivel egy német vlogger lány testápolási vonala ez.
Újravenném? Talán.

B.U. In Action Berries tusfürdő: Pixibagben jutottam hozzá, és őszintén szólva nem igazán vártam tőle semmi különöset, de mivel ezt vittem magammal Salzburgba, az ottani emlékek jutnak eszembe az illatáról.
Újravenném? Talán.

The Body Shop Vanilla Pumpkin tusfürdő: két részletben használtam el, mert ez tipikusan az az illat, amiért egy ideig odavagyok, de hosszú távon megcsömörlöttem tőle. Limitált kiszerelés volt, ezért már nem fogtok találni belőle az üzletekben, de tudom, hogy rengetegen szerették.
Újravenném? Talán.

Yves Rocher Hófehér Vanília tusfürdő: kicsit fűszeresebb, maszkulinabb illata volt, mint általában a vaníliás tusfürdőknek, de éppen ettől volt különleges. Egyébként krémes habot képzett, nem szárított, szeretem a márka különkiadásait.
Újravenném? Talán, de már nem lehet kapni.

Yves Rocher Plaisirs Nature kókuszos tusfürdő: ezt az illatot én télen szeretem használni, mert bár a legtöbb ember a kókuszt a nyárhoz és a naptejhez köti, ennek fásabb, természetközelibb illata van, így nyáron nem is igazán veszem elő.
Újravenném? Igen.

Yves Rocher Elixir Jeunesse micellás arclemosó gél: volt róla teszt a termékcsalád többi tagjával együtt. Tetszett benne, hogy nem szárított, és hogy a szememre is tudtam használni anélkül, hogy csípett volna, vagy bármi ilyesmi.
Újravenném? Talán.

Zoella Snow Polished testradír: nagyon szerettem, és szomorú is vagyok, amiért önmagában, és nagyobb kiszerelésben nem lehet / lehetett kapni. Az illata, a radírozó hatása, mindene szuper volt, és sajnálom, hogy elfogyott.
Újravenném? Igen.

Fürdősóból ahogy a képen is látható, rengeteget elhasználtam, a téli időszak abszolút ezekről, és a különféle fürdőtermékekről szól. Mindet szerettem, így újra is venném őket kivétel nélkül.


L'Oréal Hair Expertise 6-in-1 tisztító balzsam: ilyesmit mostmár itthon is lehet kapni "low shampoo" néven a márka kínálatában, de én ezt még két éve Berlinben vettem. Hajápolásos posztban volt róla szó, igencsak lerövidítette a hajmosási procedúrát, azonban nem tudtam teljesen elhasználni, mert mostanra megromlott. 
Újravenném? Igen, szerintem ki fogom próbálni az új változatokat belőle.

Pantene Pro-V micellás sampon: nagyon bejött, mindent tudott, ami számomra fontos egy samponban: nem zsírosított, nem irritálta a fejbőröm, és nem lettem tőle korpás sem. Müllerben lehet kapni ezt a termékcsaládot, máshol még nem láttam.
Újravenném? Igen.

Vitalcare Luxury Argan spray balzsam: életmentő azokon a napokon, amikor nincs sok időm a hajmosásra. Rengetegszer említettem már, de sajnos kivonták a forgalomból, így már nem beszerezhető.
Újravenném? Igen.

Balea Schönheits Geheimnisse kókuszvizes balzsam: szerettem, főleg az illatát, de összességében egy teljesen átlagos balzsamként teljesített, száraz hajra szerintem kevés lenne.
Újravenném? Talán.

Batiste Cherry szárazsampon (mini): szerintem ennek nem sok köze van a cseresznyéhez illatban, cserébe viszont kellemes, és nem fullasztó. Hatásban ugyanolyan, mint a többi Batiste szárazsampon, ezeket utazásokkor szoktam magammal vinni.
Újravenném? Igen.

Balea Enzym Peeling: nem fogyott el, ugyanis már egy csalódásos posztban említettem, hogy bárhogy használtam, baromira kipirosodott az arcom a használata után. Emellett egyébként semmi más negatívat nem tapasztaltam, és a pirosság is elmúlt egy óra után körülbelül, de inkább nem kockáztatok.
Újravenném? Nem.

COSRX Acne Pimple Master Patch: ezek különböző méretű tapaszok voltak, amiket a pattanásra kellett ragasztani, és egy éjszaka, vagy egy nap alatt kiszívják a bennük levő trutyit, erről elég meggyőző képek vannak a neten, ha rákerestek. Mélyen levő pattanásoknál nálam nem segített, csak akkor, ha megvártam, amíg "megérik", és inkább akkor szeretem használni, amikor már kinyomtam a nagy részét, és meg akarok győződni, hogy minden kijött belőle, ilyenkor viszont szuper, mert a sebképződést is mérsékli kicsit.
Újravenném? Igen.

The Body Shop Spa Of The World Földközi-tengeri sóradír és Hawaii Kukui testápoló: írtam tesztet mindkettőről. A testápolót talán egy picit jobban szerettem, de egyébként mindkettőt csak ajánlani tudom.
Újravenném? Igen.

Himalaya Herbals Sparkly White fogkrém: nem az első alkalom, hogy szó van róla, egy kifejezetten jó fogkrémnek tartom, és szinte teljesen át is álltam erre a márkára.
Újravenném? Igen.

Golden Rose Longstay Precise Browliner szemöldökceruza: szintén volt róla teszt, összességében szerettem, de nem lett a kedvencem.
Újravenném? Talán.

Catrice Liquid Camouflage korrektor: szerintem a legtöbbn már ismeritek, továbbra is az egyik legjobb drogériás korrektornak tartom, habár az illata miatt sokan nem szeretik, nekem viszont nincs vele problémám.
Újravenném? Igen.


Ennyi lett volna, ide a bejegyzések végére meg mindig nagyon nehezen találom ki, hogy mit írjak, úgyhogy nem is írok semmi különöset :D

2018. január 31., szerda

Januári kedvencek

Köszöntök mindenkit 2018 első havi kedvences összefoglalójánál! Rendesen törnöm kellett a fejemet, hogy mi kerüljön ebbe a válogatásba, ugyanis be kell vallanom, hogy januárban amennyit csak lehetett, itthon voltam, így túl sok újdonságot sem próbálgattam, már ami legalábbis a sminkeket illeti. Néhány dolognak viszont mégis van helye itt, úgyhogy lássuk! 


Az ünnepek után elővettem a féltve őrizgetett utolsó flakonomat a Balea Zuckersüß tusfürdőből, ami az egyik kedvencem volt valaha, ám sajnos limitált, és már legalább másfél éve kivonták a forgalomból. Arctisztításra legtöbbször a BABÉ Soothing micellás géljét használtam, amit igencsak megszerettem annak ellenére, hogy mostmár inkább a krémes jellegű lemosókat preferálom. Teljesen odavagyok a The Body Shop havas szilva testvajért, és nem gondoltam volna, hogy egy ilyesmi illatba ennyire beleszeretek, mivel a szilva sosem tartozott a kedvenc gyümölcseim közé. Ezen kívül persze a hidratáló hatása sem utolsó, még másnap is pihe-puha a bőröm, ha ezt használom. Ha még találtok belőle a boltokban, mindenképpen szagoljátok meg! A hidegebb időjárásra való tekintettel a sima Clinique Moisture Surge hidratálót leváltottam az Intense változatra, aminél engem nem zavar, hogy krémesebb, nehezebb az állaga, és lassabban szívódik be, de aki kifejezetten a könnyű, vizes állaga miatt kedveli ezt a krémet, annak nem ajánlom ezt a verziót. A hajápolási újdonságaimról szóló posztban már helyet kapott a Lush Soak & Float samponkorongja, így most nem is írnék róla bővebben, de biztos, hogy hű társam marad továbbra is. 


Sokáig hadilábon álltam a Maybelline Fit Me! Matte and Poreless alapozóval, mert teljesen átlagosnak találtam, és mindig szívesebben vettem elő helyette valami mást. Most azonban valahogy legtöbbször ehhez nyúltam, mert megfelelő a fedése, mégsem maszkhatású, és bár kifejezetten mattnak nem mondanám, mégis viszonylag tartósnak bizonyul a nap folyamán. Rengeteg szemöldökceruzát vettem az utóbbi hónapokban, de nem szeretek kettőnél többet megbontva tartani egyszerre, így most került sorra az Essence Superlast 24H szemöldökceruzája, ami a csomagolás szerint egy "pomade pencil". Én ezt nem igazán vettem figyelembe a vásárláskor, és már csak utólag vettem észre, hogy valóban sokkal waxosabb és krémesebb állagú, mint egy hagyományos ceruza, ráadásul a hegye sem éppen vékony, ezért aki precíz vonalakat szeretne húzni, ne ezt válassza. Én ettül függetlenül szeretem, hihetetlenül tartós, és egyetlen negatívuma, hogy a másik végén található kefe totálisan használhatatlan bármire is. Nemrég megrendeltem a Colourpop Yes Please! palettáját, amely első látásra szerelem lett, és fej-fej mellett állnak a Maybelline Burgundy Barral, de elöljáróban most csak ennyit, mert tervezek róla külön posztot írni. Magam sem értem, de rengetegszer nyúltam a NYX automata szemceruzájáért Bronze árnyalatban, ami egyébként hihetetlenül szép, viszont arany csillámokkal van teli, én pedig legtöbbször matt szemceruzákat használok. Sokszor elővettem a Trend It Up Face Contouring palettáját, amiből a highlighter gyenge láncszem, ugyanis egy matt sárgás púderről van szó mindössze, viszont a bronzosító és a kontúr szuper benne, egyetlen hibájuk, hogy rettentően porolnak. 

Ráakadtam YouTube-on Hegyi Zsolt csatornájára, aki fotós, és a legtöbb videóját is ilyen témában készíti. Szerintem mind kezdők, mint haladók számára érdekes és hasznos lehet a tartalom, amit gyárt, ugyanis a videói részletesek, és tele vannak gyakorlati tanácsokkal, amelyek túlmennek azon, hogy hogyan kell bekapcsolni egy fényképezőgépet. Van egy videója például a ruházatról és a viselkedésről, ami a legtöbbeknek szerintem eszébe sem jut, hogy téma lehet, ha fotózásról van szó.
Már decemberben feliratkoztam a Beauty News csatornára, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy rájük is függtem, őket egy kedves barátnőm, Luca - a Csill és Luu csatornáról - mutatta nekem. Nekik köszönhetően mostanában már sosem vagyok lemaradva a sminkes újdonságokról, ezen kívül viszont hihetetlenül tárgyilagos véleménye van Katnek és Hailey-nek mindenről. Sminkimádóknak szerintem kihagyhatatlan! 

A hónap közepén végre az utolsó vizsgámat is letudtam, így a hátralevő néhány hétben végre nem kellett kötelező jelleggel a sulira koncentrálnom. Ezen kívül rengeteget dolgoztunk, valamint ami a blog szempontjából lényeges, hogy meghívást kaptam a Fa új Island Vibes termékcsaládjának bemutatójára, amelyről beszámoló is készült. 

Kedvenc dalok:

Ezek lettek volna tehát a januári kedvenceim. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már kicsit elegem van a télből, és jöhetne egy kis tavasz februárban. 

2018. január 29., hétfő

Új termékek a hajápolásomban #13

Az utóbbi időben nagy elhasználásba kezdtem a kozmetikumaim terén, mert hihetetlenül sok minden gyűlt fel, és ez a hajápolási termékeimre is igaz, így remélhetőleg gyakrabban jelentkezem majd ilyen poszttal mostanában. Ebben a válogatásban két kimondottan a téli időjárás viszontagságai ellen kifejlesztett balzsam is helyet kapott, és úgy tűnik, hogy engem az ilyesmivel kilóra meg lehet venni. 


Lush Soak & Float samponkorong: régóta szerettem volna már kipróbálni ezeket a samponkorongokat, főleg azért, mert néhány éve egy iHerb-ről rendelt szilárd samponnal hihetetlenül befürödtem. Ezekről viszont szinte mindenhol pozitív véleményeket olvastam, és az a helyzet, hogy nem kellett csalódnom, nagyon bevált. Anélkül ad tartást a hajtöveimnek, hogy tapadóssá tenné azokat, és emellett megfelelően tisztít, amit a fent említett borzalomnál egyáltalán nem tapasztaltam. Nincs erős illata, korpás sem lettem tőle, a fejbőröm sem viszket, ráadásul hihetetlenül sokáig elég lesz valószínűleg, úgyhogy abszolút jó választás volt.

Balea Winter Protect hajbalzsam: a sampon párját szerettem tavaly, így örültem, amikor idén kijöttek egy hozzá tartozó balzsammal. Az illatáért továbbra sem vagyok oda, a hatása viszont drogériás balzsamhoz képest szuper, érezhetően táplál, pedig 2-3 percnél tovább nem szoktam a hajamon hagyni. 

Gliss Kur Winter Repair fújós balzsam: az előző balzsamot kiváltandó, ha éppen nincs időm lemosós hajápolókkal pepecselni, akkor vetem be az ilyen hajban maradó termékeket. Tinikoromban imádtam a Gliss Kur fújós balzsamjait, aztán valahogy elfelejtődtek, most viszont ismét visszatértem hozzájuk az új téli kiadás miatt. Nem rossz, persze nem pakolás szintű, de valóban könnyebben fésülhető tőle a haj, és hidratál is. Az illata viszont erős, és eléggé fűszeres jellegű, úgyhogy aki ezt nem kedveli, inkább szagolja meg vásárlás előtt.

Batiste Bare szárazsampon: ezt a fajtát először vettem, és azért szerettem volna megemlíteni, mert ha kifejezetten a flakonon írt természetes és gyenge illat miatt rendelnétek meg, akkor talán nem ez a legjobb választás, mivel eléggé erős és púderes beütésű. Ettől függetlenül, mint szárazsampon ajánlom, a szokásos Batiste minőség.

Összességében mind a négy terméket tudom ajánlani, de ha egyet kéne kiemelnem, egészen biztosan a samponkorong lenne az. Ti próbáltatok már szilárd sampont?

2018. január 27., szombat

Beszámoló | Fa Island Vibes sajtóesemény

Azon szerencsések közé tartozom, akik részt vehettek csütörtök délután az új Fa Island Vibes termékcsalád bemutató sajtóeseményén. Már a meghívó alapján tudtam, hogy imádni fogom ezeket a termékeket, ugyanis tudhatjátok már, hogy a fürdőtermékek a mindeneim, azon belül is különösen kedvelem a gyümölcsös illatokat. Sokáig nem igazán vásároltam a márkától, magam sem tudom miért, és csak néhány éve fedeztem fel ismét, pedig emlékszem, hogy gyerekkoromban nagy népszerűségnek örvendett. Az utóbbi időben viszont igencsak belehúztak, és ami pedig abszolút újdonság, hogy ezek az első teljesen vegán termékeik.



A termékcsaládról: 
  • három illatkombináció érkezik: Hawaii Love (ananász, törpe hawaii rózsa, narancs, bohócvirág), Fiji Dream (görögdinnye, ylang-ylang, gránátalma, szantálfa), Bali Kiss (mangó, vaníliavirág, narancs, gyömbér)
  • a dezodorok duo-release technológiával készültek, így azt ígéri, hogy a benne található illatanyagok mozgásra és nedvesség hatására aktiválódnak
  • itt találkozhatunk először testradírral márka kínálatában, amely a Hawaii Love illatban kapható, és természetes szemcséket tartalmaz, amelyek sárgabarackmag őrleményből készültek
  • a termékcsalád hivatalosan 2018 februárjától lesz kapható a márkát árusító drogériákban, illetve hipermarketekben, de a DM-ekben már jelenleg is elérhető
  • a bevezetéshez egy nyereményjáték is kapcsolódik: amennyiben április 30-ig legalább két Island Vibes terméket vásároltok, és regisztráltok, különféle ajándékokat nyerhettek, a fődíj pedig egy kétszemélyes utazás Hawaii, Fiji vagy Bali szigetére 

Az esemény hangulata abszolút tükrözte a trópusi ihletést, na meg a helyszín is hozzátett, és isteni alkoholmentes koktélokkal fogadtak minket. Miután mindenki megérkezett, Dr. Kassai Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus előadásában hallgathattunk meg egy rövid prezentációt a bőrápolásról általánosságban, valamint arról, hogy mi okból dönthet valaki a vegán életmód mellett, és milyen jótékony hatásai lehetnek mindennek. (Zárójelben megjegyzem, hogy a gyártó véleménye nem az, hogy mindenkinek át kéne térnie a vegán életmódra, mindössze felismerték az igényeket, valamint kiállnak a környezettudatos gondolkodás mellett.) Ami számomra a legérdekesebb volt, hogy az állati eredetű táplálékokra intoleráns embereknél az állati eredetű összetevőket - pl. kollagén, különféle fehérjék, méz - tartalmazó termékek használata ugyanúgy irritációt és túlérzékenységet okozhat a bőrön, mint a fogyasztásuk a szervezetben. Ezután a termékcsalád részletes bemutatása következett, amelynek főbb pontjait fentebb már összeszedtem, majd felszolgálták az ebédet. Különösen tetszett, hogy rengeteg fajta étel közül lehetett választani, melyeknek nagy része vegetáriánus / vegán, és - ami számomra a legfontosabb - laktózmentes volt, legyen szó előételről vagy főételről. További kötött program nem volt, így beszélgettünk, csipegettünk, megnézegettük a kihelyezett termékeket.
Most pedig következzen néhány fotó, amiből szokásomhoz híven a legtöbb az ételekről készült:










Életemben másodjára ettem avokádókrémet, az elsőt itthon csináltuk, és bitang rossz lett, most viszont megtudtam, hogy milyen is az igazán finom!





Ezeket a szépségeket kaptuk kipróbálásra, hihetetlenül izgatott vagyok már, és alig várom, hogy használatba vegyem őket, és külön felhívnám a figyelmet a dinnyeszelet alakú pendrive-ra!
Még egyszer köszönöm szépen a Henkel Magyarországnak a meghívást, nagyon jól éreztem magam, a termékekről pedig még biztosan fogtok hallani nálam a közeljövőben :)

2018. január 24., szerda

2017 kedvencei | Minden, ami nem kozmetikum

Ezen bejegyzés tervezésekor jöttem rá, hogy néha nem ártana jegyzetelnem, mert bizony én sem vagyok képes fejben tartani például az összes filmet, amit egy év alatt láttam. Ebből tanulva idén már máshogy csinálom majd, de térjünk is a lényegre.

Mivel napi vloggerekről van szó, a legtöbb videót tavaly a The Frey Life-tól láttam, akiket már említettem egy korábbi havi kedvences posztban is. Ha szeretitek a kicsit orvosi jellegű, rendkívül életszagú vlogokat, akkor tudom őket ajánlani, ugyanis a házaspár egyik tagja, Mary cisztás fibrózissal küzd, így nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy milyen az élet egy krónikus betegséggel, na meg egy segítőkutyával. Hasonló témában készít videókat Christina Doherty is, akinek a személyisége a legmegfogóbb számomra, tündéri lány! Sminkes témában szégyen szemre én csak idén fedeztem fel Tatit, de nem kellett sok hozzá, hogy teljesen rákattanjak a videóira. Tetszik, hogy mindig naprakész, részletes és hasznos teszteket készít, rengeteg terméket vettem - vagy éppen nem vettem - meg a véleménye alapján. Ha ki kéne választanom az abszolút kedvencemet ebből a válogatásból, az biztosan Katrin Berndt lenne. Példaértékű és hiánypótló az a fajta életszemlélet, amit ő képvisel, és ha szeretitek a tetoválásokat, vagy terveztek csináltatni, akkor is érdemes ránézni a csatornájára. Magyarok közül ezúttal csak egy jutott eszembe, a Japánspecialistáról is volt már szó korábban, minden héten alig várom az új témát, amivel Aliz jelentkezik, hihetetlenül szórakoztató és informatív minden egyes videó.


Sorozatok közül a 12 Monkeys és a Black Mirror nyerte el leginkább a tetszésem, előbbinél eléggé oda kell figyelni, mert pillanatok alatt bele lehet bonyolódni a történetszálba, utóbbi pedig totálisan lehoz az életről, habár az én ingerküszöbömet általában nem sikerül megütnie. Filmek tekintetében totálisan átvette az uralmat a Harry Potter, mást nem is igazán tudok felidézni, ami emlékezetes volt, ebből a sorozatból viszont bármennyiszer meg tudom nézni a filmeket. Csak idén sikerült rávennem magam, hogy megnézzem a Legendás állatok és megfigyelésüket, mert őszintén nem hittem benne, hogy visszahozhatja az eredeti hangulatot, és körülbelül egészen a film egyharmadáig így is gondoltam, de aztán valami átkattant, és már nagyon várom a második részt.


Talán senkinek sem meglepő, hogy a legemlékezetesebb esemény a nyári budapesti vizes világbajnokság volt, az egészet végigizgultam a tv előtt, vagy a szurkolói zónákban. Természetesen a Sziget, a VOLT, illetve az EFOTT - amiről nem készült beszámoló - sem maradhat említés nélkül, és alig várom már az idei fesztiválszezont.
Bloghoz kötődő eseményekből is volt pár szerencsére: áprilisban meghívást kaptam a Cosmia sajtóreggelijére, szeptemberben Balatonon jártam az Avonnal, illetve megismerkedhettem a karácsonyi The Body Shop termékekkel, decemberben pedig ismét egy izgalmas, ünnepi hangulatú workshopon vehettem részt az Avon jóvoltából. Még egyszer nagyon szépen köszönöm minden cégnek, akik méltónak találtak arra, hogy mindezeken részt vegyek :) 

Személyes vonatkozásban a múlt év számomra legfontosabb és legélménydúsabb eseménye ősz környékén jött el, amikor is elkezdtem együtt dolgozni egy kedves barátnőmmel, aminek eredményét valószínűleg sokan láthattátok már az ő közösségi média plaformjain. Ez számomra egy teljesen új terület "kitanulását" jelentette, de a visszajelzések alapján érdemes volt belekezdenünk, és idén még több közös projektet tervezünk.

Ennyi lett volna tehát, hivatalosan is lezárom a 2017-es évet - végre valahára. 

2018. január 21., vasárnap

Személyes | Influencerek társadalmi felelősségvállalása - igen, nem, hogyan?

Valószínűleg sokatoknak feltűnhetett, hogy rendszeresen foglalkozom társadalmi témákkal, legfőképpen a Facebook oldalon, és a tanulmányaim miatt valamilyen tekintetben kötelességemnek érzem, hogy ilyen témában is megszólaljak, és kifejtsem a véleményem. Ám mi van akkor, ha egy szervezet, vagy közösség saját maga keres fel egy adott bloggert / videóst / influencert, hogy említse meg őket és a tevékenységüket? 


Forrás: https://outreach.un.org/
Ez egy rendkívül összetett téma, aminek szerintem több oldala is van: először is, engem kifejezetten azért frusztrál az ilyesmi, mert a témából adódóan automatikusan szívtelenségnek és szemétségnek tűnik egy ilyen üzenetet, vagy felkérést ignorálni, ugyanakkor az is tény, hogy egy idő után nem lehet már az összes ilyet teljesíteni, főleg, hogyha valakit arra kérnek, hogy kifejezetten posztban, vagy videóban beszéljen róluk. A személyeskedést pláne nem szeretem, értsd: ha olyan indoklással próbálják rávenni az adott személyt az említésre, hogy "láttam egy videódban / a blogodon / az Instagramodon, hogy te is / téged is érint...". Igen, lehet, hogy valaki ételérzékeny / xy származású / xy betegséggel él, ám ettől még közel sem biztos, hogy szeretné mindezt hangsúlyozni is, mindattól függetlenül, hogy a legtöbben azért beállnak egy-egy személyes érintettségű ügy mögé. Ha valaki nem általánosságban az életéről gyárt tartalmat, hanem mondjuk főként szépségápolással foglalkozik, akkor lehet neki több tíz- vagy százezer követője is, egyszerűen sokszor nincs helye az ilyesminek a platformjain. Persze, léteznek "beszélgetős" sminkvideók, de azok sem szólhatnak állandóan különféle szervezetekről csak azért, mert oda "fér el". Nekem könnyű dolgom van, mert bár a blogom alap esetben beauty témájú, a Facebook oldalamon szeretek más témákat is érinteni, de tény, hogy ezek sokkal kevesebb figyelmet kapnak, mondhatni alig érdekel valakit. Ez engem annyira nem üt szíven, mivel nem a megélhetésem múlik a közösségi média felületeimen, nem keresek ebből az egészből pénzt, így azt teszek ki, amit csak szeretnék, ám nem titok, hogy a nagy követőbázissal rendelkező influencerek főként a szponzorációkból keresik a kenyerüket, és ha egy dolgot elvállalnak ingyen, szimplán "jófejségből", akkor jön majd a többi cég, vagy szervezet, hogyha őket igen, akkor minket miért nem. Mindettől függetlenül én személy szerint nem értek egyet azzal, ha valaki (csak) pénzért cserébe ajánl vagy beszél egy jótékonysági akcióról, közösségi megmozdulásról, társadalmi témájú eseményről - főleg akkor nem, ha nem felajánlották neki -, viszont ma már a civil szervezetek is kőkemény összegeket fordítanak marketingre és pr tevékenységre, hiszen a tv reklámok, plakátok, Facebook hirdetések sincsenek sajnos ingyen csak azért, mert ők civilek - a társadalmi célú hirdetés támogatását, hasonlókat most nem veszem ide.
És itt jön a DE! Számomra a vízválasztó a dolog direkt megkeresés, vagy felfedezés jellege. Ha egy influencer internetes böngészés közben rábukkan egy számára szimpatikus akcióra, dönthet úgy, hogy figyelemfelkeltésből beszél / ír róla. Ám a direkt felkérés valamilyen tekintetben már üzleti megkeresés, és nem várható el az adott személytől, hogy szimplán társadalmi téma miatt mindenféleképpen - és ingyen - elvállalja, márpedig ha valaki egy ilyesmit visszautasít, sokszor azonnal kapja a savazást - gyakran egyenesen a szervezet képviselőitől -, hogy önző, pénzsóvár, és érzéketlen, holott honnan tudhatjuk, hogy csak a pénz miatt teszi? Lehet, hogy egyszerűen nem fér bele a profiljába, nem tudna róla akkora lelkesedéssel beszélni, netalán úgy érzi, hogy nem tud eleget mindehhez. (Zárójelben jegyzem csak meg, hogy néhány ilyen esetben jobban is járnánk, ha olyasvalaki nyilvánítana véleményt, aki legalább egy kicsit ért a témához, nem pedig félrebeszél és hamis információt állít.) Ha más esetben állva tapsoljuk azt, aki csak olyan szponzorációt vállal el, amivel azonosulni tud, ezesetben miért járunk el másképp? A jó, hatékony és hiteles tartalomnak ez a feltétele. És igen, sok esetben azt érzem - főleg a magánszemélyek által beérkezett megkeresések esetében -, hogy ez a bloggerek / videósok / influencerek ingyen reklámtáblának nézése, és nem, nem az anyagi vonzat hiánya miatt, hanem szimplán azért, mert kötelezni akarják őket arra, hogy az összes beérkező ajánlatot teljesítsék, ráadásul kivételekkel. Igen, szomorúnak érzem, hogy ma már az ilyesmit is pénzben mérik, de ez a XXI. századi valóság, ma már majdhogynem a levegőnek is ára van. Természetesen itt is kitérhetnék azokra, akik egy idő után úgy érzik, hogy a hatalmas követőbázisuk predesztinálja őket arra, hogy innentől bármit, akármit csak fizetség ellenében említsenek meg, de mivel megtehetik, hiába alkotunk erről véleményt, változni csak akkor fognak, ha ők is akarják.
Összességében én kifejezetten örülnék, ha a médiaszemélyiségek és influencerek több hangsúlyt fektetnének a társadalmi felelősségvállalásra, és nyitott szemmel járnának a világban, de csakúgy, mint egy termék vagy szolgáltatás reklámozása esetében is, megtehetnék, hogy azt és úgy vállalnak el, ami számukra kényelmes, és amit hitelesnek éreznek. Azért, mert valaki szociálisan érzékeny, nem kell a világ összes témájába beleállnia, hiszen akkor egyúttal elmehetne főállású aktivistának, ezt pedig a szervezeteknek is fel kell ismerni, nem pedig személyes támadásnak, és főleg nem érzéketlen köcsögségnek venni egy-egy visszautasítást. Ja, és a megkeresés módja: nem Facebook üzenetben,  nem privátban, nem Instagramon, emailben! 

Ti hogyan álltok ehhez, mit gondoltok minderről? Kíváncsi vagyok a véleményetekre, de mivel ennyire érzékeny témáról van szó, kérlek benneteket, hogy tartsátok tiszteletben az álláspontomat, és legfőképpen másokét, mert semmi szükség arra, hogy ellenségeskedjünk.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...