Szerzemények #42 | Notino, Essence újdonságok, drogériák...

Legutóbb június elején mutattam meg a szerzeményeimet, tehát vehetjük úgy, hogy ez a bejegyzés a nyári hónapok alatt vásárolt kozmetikumokról szól. Volt időszak, amikor hetekig nem is voltam boltok közelében, plusz a termékek jelentős részét kedvezményesen sikerült beszereznem, szóval elégedett vagyok, plusz elég sok mindent sikerült lehúznom a képzeletbeli kívánságlistámról is.

Valamikor nyár elején leadtam egy Notino rendelést, aminek fő apropója a Clinique Moisture Surge hidratáló volt. Ez már az új 72 órás verzió, de szerencsére nem érzékelek semmilyen negatív változást a korábbiakhoz képest, ráadásul akciósan sikerült rá lecsapnom. Rengeteg jót olvastam az Uriage Eau Thermale termálvizes spray-ről, ezért rendeltem belőle egy utazó kiszerelést. Leginkább a karomon levő allergiás foltra használom, amit már említettem, hogy kijött rajtam, mert nagyon jól megnyugtatja. Szintén erre a problémára rendeltem az Emolium krémet, ami sajnos nem jött be, nem szereti a karom, viszont nagyon jól hidratál, úgyhogy télen biztos el fog fogyni. Megvettem a NIVEA szárazsamponját is, mivel a rendelés leadásakor még nem igazán volt elérhető itthon, és ahol láttam, ott is le volt fosztva a polc. Végül pedig választottam egy habzó kézmosót a Bath & Body Works kínálatából a Watermelon Lemonade illatban.

A két parfümminta ajándékba járt a rendeléshez.

Még nyár közepén szereztem be a MAC Fix+ matt verzióját, mert a boltban kipróbálva meggyőzött - ehhez képest élesben még a mai napig nem sikerült használnom, ne is kérdezzétek, plusz az üzletben kértem mintát a Strobe Cream-ből is, amit már évek óta szeretnék legalább kipróbálni. 

Becsúszott néhány drogériás szerzemény is, mert éppen akció volt az összes dekorkozmetikumra. A p2 Featherlight porpúderét abszolút kíváncsiságból szereztem be, erről az előző kedvences posztban már szóltam is néhány szót, eléggé bejött. A márkától velem jött még két szemceruza, egy szürke és egy sötétzöld, mert ezt a fajtát nagyon szeretem. Vettem egy Lovely Oh Oh pirosítót is, aminek a színe tetszett meg - a képen nem jön át, ennél sötétebb és barackosabb -, valamint egyet a kedvenc Catrice szemöldökceruzámból. Kifutó termék volt az Essence kajal szemceruza, valamint a Catrice Liquid Lip Powder metálos hatású folyékony rúzs is. 

A két Dresdner Essenz Grüne Frische pezsgő fürdőtablettának pedig természetesen nem tudtam ellenállni, mivel citrusos. 

A Balea Cocos Ananas tusfürdőt már azóta el is használtam, nem világmegváltó, a Balea tusikhoz képest kifejezetten enyhe illata van, de nem volt rossz. Vártam már, hogy hozzánk is megérkezzenek a Balea illatosított vízpermetek, amiknek igazából túl sok funkciója nincs, mégis megvettem a balzsalikomos-limeos, illetve a kókuszos változatot. Végül pedig egy Feel Well cipő- és lábdeot vettem szintén a Baleától, mivel isteni az illata, és úgy veszem észre, hogy hatásos is.

Az utóbbi időben elég sok tusfürdőt sikerült elhasználnom, így úgy gondoltam, vehetek magamnak újakat. A két Isana, illetve az Aveo körülbelül 200 forintba kerültek akciósan, a Kneipp darabok már nem voltak ennyire olcsók, viszont azokat is kuponnal szereztem be, és az illatuknak nem tudtam ellenállni. 

Aztán kijött az Essence új szortimentje...egy kívánságlistás posztban megmutattam már, hogy mennyi mindent szeretnék megvenni idén belőle, és bár ahhoz képest variáltam picit, meg néhány dolog le is maradt a képről, azért igencsak bevásároltam. Türelmetlen voltam, és mindezt Németországból rendeltem, mert azt gondoltam, hogy még nem mostanában fognak az üzletekbe kerülni, ehhez képest mire megérkeztek, már lehetett őket kapni nálunk is, de hát ez van. 

Az egyetlen kakukktojás egy Catrice Eye Foundation szemhéjalap, a többi mind Essence újdonság. Arcra való termékek közül a Prime+ Studio mattító sminkalapot, a #instaperfect alapozót, és a Camouflage+ matt korrektort szereztem be, ezutóbbi kettőt a legvilágosabb árnyalatban. A Crystal Crush szemhéjtusok közül már korábban beszereztem egy kéket, ezúttal pedig a 03 bad liar fantázianevűt vettem meg, vaamint kíváncsi vagyok az Electric Vibes szemceruzára is 02 #sorrynotsorry színben. Rengeteg új rúzs és szájfény is érkezett, engem viszont csak három csigázott fel: a Velvet Matte kollekció 08-as árnyalata, a Colour Boost Mad About Matte folyékony rúzs 09 magnetic gloom árnyalata, illetve egy Hello Holo rúzs 03 holo sweetness színben. Kíváncsiságból bekerült a kosárba egy Ready, Steady, Summer! trendkiadásból származó szárazsampon is, ami picike, kompakt és a por állagú, kíváncsi leszek, hogyan szuperál majd.

Ennyi mindent vásároltam tehát az utóbbi hónapokban, a nagy részükről biztosan lesz még szó később bővebben is :)

Augusztusi kedvencek | 2018

Kicsit nehezen viseltem ezt a hónapot, mert a kánikula nem a barátom, sőt. Ilyenkor szinte nincs is kedvem kimozdulni a lakásból, sminkelésről, és ehhez hasonlókról nem is beszélve. Mint minden évben, most is nyilván a fesztiválozás, illetve az arra való készülés tette ki az időm nagy részét, így az itt felsorolt termékek jelentős része is ebben az időszakban vált hasznomra. 

A Balea Meeresrauschen tusfürdő a mai napig az egyik legnagyobb kedvencem, pedig néhány évvel ezelőtt volt limitált kiadás, és most használom el az utolsó flakont belőle, ami még itthon volt. Az utóbbi idők egyik legjobb döntése volt, hogy megvettem a Dove makadámdiós-rizses testradírját, mert egyszerűen imádom, és a másik két illatot is szeretném belőle. Igazi őszi-téli alapkellék, bár én a melegben is simán használtam...A Geek & Gorgeous 101 HA 5 Light szérumról volt poszt, az utóbbi időben nem is igazán használtam külön hidratálót, csak ezt. A Rohto Skin Aqua Sarafit UV Essence fényvédő szuper társam volt a Sziget alatt, ugyanis még csak meg sem pirultam. Sajnos az összetevők között van alkohol, viszont semmit sem utálok annyira, mint amikor egy fényvédő ragad, ez pedig nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyáltalán nem érezhető a bőrön, szóval valamit valamiért. (Csak a testemre használom.) Az Ilcsi ichtiolos korrektort nem a hagyományos módon használtam, ugyanis nagyon erős, már-már szúrós szaga van, viszont napközben itthon, vagy éjszaka csodát tesz a gyulladt pattanásokkal. Vastagon rákenem, rajta hagyom, és teszi a dolgát. 

Alapozó helyett az arcom nagy részére a Catrice Liquid Camouflage korrektort használtam, arra pedig a p2 Featherlight púderalapozót, ami teljesen impulzusvásárlás volt, semmit nem tudtam róla, amikor megvettem, de azt kell mondjam, hogy szuper. Van egy minimális fedése, abszolút nem poros hatású, és egészen jól gátolja a kifényesedést, a fesztiválozás közben minden nap ezt használtam, és nem hagyott cserben. A legextrémebb körülmények között teszteltem a Milani szemhéjalapozóját is, ami tökéletesen átment a próbán, pedig egy kicsit azért féltem, hogy mi van, ha nálam nem működik majd. A Milani Most Loved Mattes palettába már az első használatkor beleszerettem, pedig magamtól nem valószínű, hogy megvettem volna - egy nyereményjátékon nyertem egyébként. Végül pedig a hónap elején elfogyott a kontúrszínem, így a the Balm Bahama Mama bronzosítót kezdtem el használni erre a célra, és szuperül működik, szóval most jó ideig nem kell másik ilyesmi terméket vennem. 

Augusztusban rengeteget néztem a Beauty News-os Kat külön csatornáját, üde színfolt  a kissé elbulvárosodott beauty videósok körében. Nagyon tetszett Shane Dawson Jeffree Starról készült öt részes sorozata is, mert kicsit más perspektívába helyezte a dolgokat.

Események tekintetében a legfőbb történés természetesen a Sziget volt, amiről idén három beszámoló is készült, és ami után én is lebetegedtem, de szerencsére mostanra már teljesen jól vagyok, ennyi belefér. 

Kedvenc dalok:

Seven Lions feat. Fiora - Dreamin'

Shame - Concrete

Liam Gallagher - Come Back To Me

The Kooks - No Pressure

Passenger - To Be Free

The War On Drugs - Pain

30Y - szeretni akart

The 1975 - TOOTIMETOOTIMETOOTIME

Az idei szeptember lesz, ha jól számolom 16 év után az első, amikor nem kezdek évet semmilyen iskolában, úgyhogy mindenképpen érdekes élmény lesz. Nagyon várom már az őszt, a kuckózós, gyertyagyújtós estéket, úgyhogy nem kifejezetten vagyok szomorú, hogy lassan vége a nyárnak, bár ahogy hallottam, időjárás tekintetében még egy jó ideig élvezhetjük majd. 

Személyes | Dolgok, amiket sosem reklámoznék bloggerként

Nagyon ragaszkodom az elveimhez, és ez nem csak a hétköznapi életben, hanem a blogomon és a közösségi felületeimen is megmutatkozik. Minden együttműködést alaposan átgondolok - fizetett módon pedig az elmúlt majdnem öt év alatt mindössze egyetlen márkával dolgozom -, és ennek megfelelően megvannak azok a dolgok is, amiket valamilyen oknál fogva sosem reklámoznék a saját felületeimen. Természetesen mindenkinek a saját döntése, hogy mit vállal el, mi fér még bele, és közel sem biztos, hogy a bloggerek többségénél ott van a határ, ahol nálam, így ezesetben is, csakúgy, mint máskor, a saját nevemben beszélek. 

Forrás: https://www.someecards.com/

Otthoni fogfehérítő termékek: a családom nagy részének genetikusan rosszak a fogai, így már gyerekkorom óta igyekszem nagyon odafigyelni arra, hogy a lehető legkíméletesebb termékeket használjam, és kerülön minden olyat, ami gyengíti a fogzománcot, vagy potenciálisan sérülést okozhat a fogakban és az ínyben. Nincsenek hófehér fogaim, nem is lesznek soha, és bár tinikoromban én is sokszor bújtam az internetet mindenféle házi fogfehérítő módszerek után kutatva, hálistennek gyorsan leszoktam ezekről, mert mára már tudom, hogy a fogaim egészsége sokkal fontosabb némi fehérségnél. Úgy gondolom, hogy bármi is van írva az ilyen otthon használható fehérítő készülékekre, soha nem használnám és reklámoznám őket anélkül, hogy egy fogorvossal ne konzultáltam volna. Ha valaha fehérítésre adnám a fejem, biztos, hogy csak professzionális körülmények között csináltatnám, hiszen a fogorvosnak ez a munkája, tudja, hogy mi az, ami működhet, mi az, amit inkább érdemes elkerülni. 

Fogyasztó/zsírégető teák, kapszulák, porok: hihetetlenül károsnak tartom, ha valaki pénzszűkében bevállal ilyesmit, aki pedig ténylegesen hisz is ezekben, annak azt ajánlom, hogy olvasson utána ezeknek valódi tudományos forrásból. Lehet, hogy a mindenféle levek és turmixok kifejezett kárt nem okoznak - bár ki tudja ugye, haltak már bele emberek a léböjtbe, és ehhez hasonló marhaságokba -, ettől viszont még sosem lenne pofám átverni az embereket, és arra buzdítani őket, hogy drága pénzen olyasmit vegyenek, ami legjobb esetben sem csinál semmit. 

"Ránctalanító" termékek: a tudatos bőrápolásban és megelőzésben hiszek, nem pedig a csodákban, mert a meglevő ráncokon maximum a botox segít. Kaptam egyszer egy megkeresést egy cégtől, akik őssejtes termékeket árultak, és igazából nem hallottam rosszakat a termékekről, mégsem voltam benne száz százalékig biztos, hogy nem csak valami hangzatos humbugról van szó, ezért végül nem vállaltam el az együttműködést - meg aztán 23 évesen nem gondolom, hogy hitelesen tudnék ránctémában nyilatkozni, hiszen nincsenek ráncaim. 

Örökrózsa, virágdobozok: reneszánszukat élik Instagramon a mindenféle tartósított rózsák, virágdobozok, ehhez hasonló túlárazott szolgáltatások, amiknek amellett, hogy lehúzásnak tartom őket, őszintén semmi értelmét nem látom. Én személy szerint a cserepes növényeket preferálom, de el tudom képzelni, hogy valakinek nincs helye, ideje, lehetősége élő növényt gondozni, ezzel nincs is gond, de ha már vágott virágot vesz az ember, akkor vegye azt az utcán áruló nénitől, vagy a piacon, ne az ilyen drága cégektől. 

Társkeresők: nem mondom, hogy az internetes társkeresés ördögtől való dolog, és nem működik, mert jópár embert ismerek, aki online találta meg a párját, és adott esetben évek óta boldog házasságban élnek, én viszont személy szerint nem tudnám ezeket teljes szívből ajánlani - főleg, mivel egyébként nem vagyok regisztrálva egy ilyen oldalra, vagy appra sem, és nem is tervezem. Emellett úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül személyes dolog, mindenkinek teljes mértékben a saját dolga, hogy milyen módon keres párt, már csak ezért sem szívesen reklámoznék ilyesmit.

Alkoholtartalmú italok, dohánytermékek: páran talán már tudhatjátok, hogy absztinens vagyok - tehát egyáltalán nem fogyasztok alkoholt -, így képmutatás és hazugság lenne a részemről alkoholos italokat mutogatni. Emellett dohányozni sem dohányzom, soha még csak ki sem próbáltam, és ez sem olyan dolog, amit tervezek kipróbálni a jövőben, így ez nálam abszolút kizárt dolog.

Hitel, személyi kölcsön: igen, bizony láttam már ilyet...csakúgy, mint a társkeresés, úgy gondolom, hogy a pénzügyi szolgáltatások is olyan dolgok, amikről egyénileg, vagy legfeljebb a családjával dönt az ember. Vannak innovatív funkciók, mint például a mobilfizetés, ami hasznos, jópofa, és nincs káros hatása, nem kockázatos, de ebbe a karácsony előtti hitelfelvétel, vagy kölcsön szerintem nem tartozik bele. Egyébként is az a véleményem, hogy ezek csak kivételes esetben jelentenek megoldást, és komolyan meggondolandó dolgok, amikről egy Instagram vagy Facebook hirdetés alapján egyszerűen nem felelősségteljes lépés dönteni.

Ez lett volna az én listám, és kíváncsi vagyok, hogy számotokra mik azok a dolgok, amikhez nem szívesen adnátok az arcotokat, akár elméleti síkon is, amennyiben nem blogoltok, vagy videóztok. 

Ja, és ez az 500. közzétett bejegyzés a blogon! 

Teszt | Geek & Gorgeous 101 HA 5 Light és aPAD szérum

Ha tudjátok, mi az a tudatos bőrápolás, akkor biztosan hallottatok már a Skinsmartról, de ha arról nem is, akkor a Krémmániáról biztosan. A Geek & Gorgeous bőrápolási márkát a Krémmánia alapítója, Judit csinálja, tehát magyar termék - ezáltal természetesen állatkísérletmentes is -, és a Skinsmart webáruházban érhető el. Eddig három hámlasztójuk volt kapható, amik közül én már a Smooth Outot már jó ideje használom, a 101 pedig a márka kistestvére. 
A két szérum kipróbálásra érkezett hozzám július elején - de egyébként is megvettem volna magamnak őket -, a tesztelés idejére pedig a hámlasztóimon (Geek & Gorgeous Smooth Out, Paula's Choice Resist BHA) és a jól bevált hidratálómon (Clinique Moisture Surge) kívül minden más terméket félretettem, hogy maximálisan kifejthessék a hatásukat.

A csomagolásról annyit mondanék, hogy tetszik ez a letisztult, mégis vidám küllem, de ez igazából minden Geek & Gorgeous termékre igaz. A dobozon minden lényeges információ megtalálható - magyarul, illetve angolul is -, az adagoláshoz szükséges pipetta pedig tökéletesen működik, nem ereszt, nem folyat.

A HA 5 Light elsősorban azért érdekelt, mert a legtöbb hidratáló szérum az én kombinált bőrömön sokszor túl gazdag, és egyszerűen nem veszem elő egy idő után. Pont kapóra jött, hogy nyáron kezdtem el használni, ugyanis ha valamit a negyven fokban is szívesen felkenek, akkor az telitalálat számomra.

Az állaga vízszerű, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy pillanatok alatt beszívódik. Nem hagy maga után ragacsos filmréteget, viszont megfelelően hidratál, a legnagyobb melegben én nem is használok már fölé semmit, de hidratálóval együtt sem túl sok. Régebben előfordult, hogy még a rendszeres hámlasztás ellenére is voltak száraz bőrdarabok az orrom környékén, mostanra ezek is maradéktalanul eltűntek. Télen lehetséges, hogy smink alá is ki fogom próbálni alapként. 

Illatmentes, színezékmentes, az összetevőkkel kapcsolatos többi infót pedig a webshopban el tudjátok olvasni, mindenki számára érthető módon. Az ára szuper, a 30 ml-s kiszerelés 2490 forintba kerül, és létezik belőle egy Rich változat is a szárazabb bőrűek igényeire szabva.

HA 5 Light (bal), aPAD (jobb)

HA 5 Light (bal), aPAD (jobb)

Az aPAD fő hatóanyaga az azelain-származék, amivel - pontosabban abban az esetben a tiszta azelain savval - már korábban találkoztam egy The Ordinary krém kapcsán, viszont úgy vettem észre, hogy nem sok változást eredményezett a használata nálam. Ez a szérum magasabb százalékban tartalmazza az a hatóanyagot - 10% helyett 20% - , és mivel a formula is más, ezért úgy gondoltam, adok neki még egy esélyt.
Az állagáról ugyanazt tudom elmondani, mint amit a HA 5 Light esetében már említettem, ha nem tudnám, melyiket kenem fel, simán összekeverném a kettőt. Ezzel is az a tapasztalatom, mint anno a The Ordinary Niacinamide szérum esetében, hogy akkor veszem észre igazán, hogy működik, amikor valamiért abbahagyom a használatát. Sziget után kicsit félretettem, és máris előbújt néhány kisebb pattanás, ami egyébként az elmúlt kicsit több, mint egy hónapban szinte teljesen elkerült, és csodálkoztam is, hogy a fesztiválozás alatti negyven fokban izzadás és porfelhő mellett szinte egyáltalán nem is jött ki rajtam semmi. Ezen kívül azt is megfigyeltem, hogy sokkal kevésbé fényesedik át a bőröm mondjuk smink alatt, amit valószínűleg szintén ennek a terméknek köszönhetek, ugyanis amint már írtam, teljesen félretettem a korábban használt arcápolóim jelentős részét a tesztelés idejére.
Illatanyagot és színezéket nem tartalmaz, a kiszerelése ennek is 30 ml, és 2990 forintba kerül.

Összességében én mindkét szérummal nagyon elégedett vagyok, igazán jól működnek rajtam, és tetszik, hogy nincsenek túlgondolva. Örülök, hogy ilyen jó áron hatékony és jó összetevőkkel rendelkező arcápolókat sikerült megalkotni itthon is, és remélhetőleg ez még csak a kezdet :) 

Kívánságlista #14 | Catrice/Essence őszi-téli szortimentfrissítés 2018

A Catrice új szortimentje már a polcokon, az Essence újdonságai pedig hamarosan érkeznek, így ismét összeszedtem, hogy mely termékek keltették fel leginkább az érdeklődésem az előzetes hírek alapján. Igazából a nagy részüket már megrendeltem Németországból, mert egyszerűen nem tudok várni addig, amíg itthon is megjelennek, borzasztó vagyok...

A Catrice Goodbye Pores primert már volt alkalmam megnézegetni a Müllerben, és bár jelenleg rengeteg primerem van, amit el kéne használnom, de nagyon érdekel, élesben mit tudhat. Az Eye Foundation szemhéjalapot azért szeretném kipróbálni, mert alapvetően eddig nem olvastam túl jó véleményeket a márka hasonló termékeiről, ennél viszont valahogy úgy érzem, hogy jó lesz. A Brow Colorist szemöldökformázót már meg is vásároltam, amely ígérete szerint féltartós, és két hét alatt sötétebb szemöldököket eredményez. Ezutóbbira nekem nincs szükségem, a tartósságra viszont határozottan igen. Az Eyeshadow Stix szemfesték ceruzák csodaszép árnyalatokban kaphatók, és kézen swatcholva valóban lerobbanthatatlanok, néhány színt már ki is néztem magamnak. 

Az Essence idén elég jónak tűnő arcra való termékekkel rukkol elő: az All About Matt stick például kifejezetten a T-zóna mattítására való, az #instaperfect folyékony alapozó szintén mattító hatású és vízálló, csakúgy, mint a Camouflage+ korrektor. A Holo Powder-t, illetve a Go For The Glow palettát mindenképpen szeretném majd élőben is megnézni, mielőtt esetlegesen megvásárolnám őket, így ezek még váratnak magukra, de mostanában teljesen rá vagyok kattanva a színes highlighterekre. Az ajakra való termékek között elég sok most a szájfény, valamint az úgynevezett "lip topper", de az Colour Boost matt folyékony rúzsokra nagyon kíváncsi vagyok, mivel a fényes változatról csupa jót olvastam, de ugyebár én inkább a matt ajkakat preferálom. 

Összességében nekem eléggé bejön az új szortiment, talán még kicsit jobban is, mint az előző években, és remélem, hogy kipróbálva is olyanok lesznek a termékek, amilyennek elképzeltem őket :) 

Beszámoló | Sziget Fesztivál 2018 #3 - Augusztus 13-14.

Véget ért a Sziget, ez az idei befejező beszámoló a fesztiválról, amely az utolsó két teljes napot foglalja magában. Egész jól bírtam, nem vagyok nagyon fáradt, és remélhetőleg semmit nem is kaptam el, mert tavaly már szerencsére sikerült megúszni a "Sziget-betegséget" - de ez néhány nap múlva úgyis kiderül.

Augusztus 13., hétfő

Ez a nap volt a pihenőnapom, amikor különösebben egy koncert sem érdekelt, és nem is nagyon szerettem volna fotózni. Így is lett, inkább járkáltunk a fesztiválon, üldögéltünk, ehhez hasonlók. Én végre ettem pizzát, miután egy héten át azt kívántam, a választásom pedig a Digó Pizzára esett, ami egy magyar vállalkozás, és nápolyi pizzát sütnek - még kemencét is hoztak hozzá! Míg máshol egy szelet került 800-900 forintba, itt egy komplett margherita 2000 forint volt - ennyiért persze a városban biztos, hogy nem ennék pizzát, de a Szigeten ez egy teljesen átlagos ár, sőt, még talán olcsónak is számít. 

Persze azért a nagyszínpados előadókat megnéztük távolról: MØ-ra lehet táncolni, Shawn Mendes cuki, de semmi extra, és úgy éreztem, mintha másfél órán át ugyanazt a számot játszaná egyhuzamban - cserébe a kislányok imádták, ezen a napon még talán öregnek is számítottam kint -, Kygo alatt pedig csak a viselkedni nem tudó külföldiekre tudtam figyelni, akik körülöttünk álltak, és egy hét alatt sem sikerült megtanulniuk, hogy a hátizsákot a tömegben le szokás venni, hogy ne lökdösse vele az ember másodpercenként a mögötte és mellette állókat. Egyébként ez sem az én zeném, szóval nem tudom, mennyit dobott volna a dolgon, ha nincs állandóan valakinek a haja a számban. A sátorban előtte még belehallgattunk a Goo Goo Dollsba, na az volt az én zeném. 

Augusztus 14., kedd

Végig abban reménykedtem, hogy Budapestet elkerüli a vihar, de természetesen nem így lett. Napsütésben értünk ki, de a Blossoms koncertjének első fél órájában megérkezett a szél, majd szépen lassan a felhőszakadás is. A fiúkat a színpadon mondjuk ez nem zavarta túlzottan, poénosan meg is jegyezték, hogy elnézést kérnek, ha ők hozták az időjárást. Sokan egyébként az esőtől függetlenül a színpad előtt maradtak, mi viszont behúzódtunk egy fedett részre, és mivel csak nem akart elállni, ezért a The War On Drugs koncertjét is ott hallgattuk végig - ami egyébként szuperül szólt, sajnálom, hogy nem lehettünk kint -, így erről nincsenek képeim.

Arctic Monkeys-ra szerencsére viszonylag jó idő lett, össze is gyűlt a tömeg, és sajnos baromi szerencsétlen helyet sikerült kifogunk, csupa - már elnézést, de - hülyével. Az összes pohárdobálós, itallocsolós, ordibálós ember előjött, és egyszer még összetűzésbe is kerültem egy csapat külföldivel, akik a koncert teljes időtartama alatt fennhangon beszélgettek egymással mellettem, miközben folyamatosan lökdöstek és ordibáltak, egy idő után pedig megmondtam nekik, hogy nem az ő műsorukra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, ami a színpadon van. Fotózni szinte lehetetlen volt, mert amellett, hogy nettó 190 centis fiúk álltak előttem, néha még nyakba is kapták egymást...tényleg érik már az a poszt a fesztiválon való viselkedésről. A koncert egyébként nem tetszett túlzottan. A legutóbbi VOLT-os fellépésükön is ott voltam, ami híresen rossz volt, és bár most talán kicsit energikusabbra vették a formát, a setlist nem igazán jött össze, sokszor nem is igazán értettem, hogy mi történik a színpadon. Mintha csak maguknak zenélgettek volna, vagy nem tudom...

Összességében idén is nagyon jól éreztem magam, és külön köszönettel tartozom a Sziget Sajtóirodának is az akkreditációért, hatalmas élmény és megtiszteltetés volt kint dolgozni :) (Hozzátenném egyébként, hogy én idén is megvettem magamnak a bérletet már valamikor februárban, a fesztivál csak kiegészítette a sajtós napijegyekkel, tehát nem ingyen voltam kint.)

Jövőre folytatása következik! 

Beszámoló | Sziget Fesztivál 2018 #2 - Augusztus 11-12.

Szombaton elkezdődött a Sziget azon két napja, amiket a leginkább vártam, még ha nem is minden úgy alakult, ahogy elterveztem. Valahol itt éreztem a holtpontot, leginkább fizikailag, de gyorsan feledtették a koncertek. Mielőtt viszont ezt a beszámolót elkezdeném, némi háttérinfó arról, hogy hogyan működik a koncerten/fesztiválon fotózás: 

Alapvetően ahhoz, hogy "a színpad elé" - szaknyelven a fotósárokba - bemehessünk, a Szigeten ki kellett kérni egy külön karszalagot regisztráció után, ami alapján a biztonságiak tudják, hogy mi itt fotósok vagyunk. Általában az első három szám alatt maradhatunk bent, annyi idő alatt kell megcsinálni a legjobb képeket, utána kitessékelnek bennünket - vagyis hát, kimegyünk magunktól, mert jólneveltek vagyunk. Ha valaki mégis bent marad, vagy netalán a színpadról fotóz, az általában az előadó külön embere. Én általában nem szeretek bemenni, mindig inkább a közönségből fotózok, mert jobban tetszik az a fajta szög, plusz a koncert hátralevő részében is csinálhatok képeket, és valljuk be, az első három szám alatt nem nagyon szokott történni semmi. 

Van egy dokumentum, amibe minden aznapi koncertre vonatkozóan felteszik naponta, hogy mik a szabályok, a Sziget esetében most háromféle kategória van: 

• az "általános", amikor minden fotósnak/videósnak - már ahol lehet videózni, mert azt sokszor nem engedik - megvan az esélye arra, hogy fotózhasson bentről, viszont érkezési sorrendben csak az első x embert engedik be, aki sorban áll a kordonnál - én így maradtam le a Bastille-ról, későn érkeztem
• a "listás", amikor csak az előadó menedzsmentje által kiválasztottak fotózhatnak, ezek általában a legnagyobb médiumok, mint az Index, Origo, HVG, satöbbi - ez volt például a Gorillazon, Mumford & Sonson, Liam Gallagheren, Dua Lipán, engem egyik alkalommal sem választottak ki, de nem is számítottam rá
• a harmadik pedig, amikor egyáltalán senki sem fotózhat/videózhat az árokból, ilyen volt Kendrick Lamar, vagy Lana Del Rey

Ezutóbbi két esetben, ha egy nem-kiválasztott fotós mégis szeretne felvételeket készíteni, akkor bizony be kell mennie a tömegbe, ahogy én szoktam csinálni.

Augusztus 11., szombat

Everything Everythingen bentről fotóztam, de ez mondhatni csak egy próba volt, hogy megnézzem a körülményeket, meg hogy mennyi idő is pontosan az a három szám, ami ezesetben elég rövid volt, ugyanis eleve rövid számokat is játszottak. (Rémálom volt őket fotózni amúgy, mert az énekes folyamatosan az arcát fogdosta, emiatt a képek 90%-án a feje helyén a kézfeje van, plusz imádták a füstgépet is.) 

A koncert hátralevő részére nem maradtam ott, mert egyrészt még találkoztam barátokkal, másrészt pedig úgy tervezem, hogy Bastille-on is bemegyek előre, de ugyebár ez meghiúsult, mivel "csak" tíz perccel a kezdés előtt értem oda. 

Egy képet azért csináltam Danről

Igazából az eddigi öt Szigetem alatt ez volt a harmadik alkalom, hogy élőben látom őket, és már kicsit unom, ezért nem is maradtam lent a tömegben, hanem inkább készítettem magamat Mumford & Sonsra, amit semmiképpen sem szerettem volna távolról nézni. Az első albumuk óta hallgatom őket, és bár egyszer felléptek Budapesten, arra a koncertre sajnos nem jutottam el, így körülbelül nyolc éve vártam már arra, hogy lássam a zenekart élőben. Éreztem, hogy jó lesz, de ami történt, az még a várakozásaimat is felülmúlta, és szerintem így kéne kinéznie minden nagyszínpados fellépésnek. Zavarni szokott, hogy a színpad előtti kifutót szinte senki sem használja, vagy legalábbis nem tud mit kezdeni vele, na hát ők kipakolták a hangszereket, és mini színpadot csináltak belőle, fényekkel, konfettivel, mindennel, amit csak el lehet képzelni. Még barátnőm, aki amúgy nem ismerte korábban a zenekart is azt mondta, hogy hihetetlenül tetszett neki, és nem tudom, melyik koncerten voltak azok az újságírók, akiknek "nem jött át". Egyébként Európában csak itt léptek fel ezen a nyáron, szóval még kiváltságosak is voltunk. 

Felhívták a színpadra az egyébként aznap délután fellépő Lianne La Havas-t

Augusztus 12., vasárnap

Enyhe szívrohammal kezdődött a nap, ugyanis vasárnap lévén az összes bolt zárva volt már délután, a HÉV állomáson sem voltak nyitva a pékségek, végül a Sziget melletti benzinkúton sikerült valami kaját vennem, amivel kihúzom estig. Kaleon végre bejutottam a nagyszínpados fotósárokba is, ahol szerintem kicsit hülyének néztek, mert amíg mindenki nagyon professzionális fapofával lőtte, addig én még énekelgettem is. Meglepődtem egyébként, hogy mennyi rajongójuk volt itt, mert az ismerőseim közül például senki sem ismeri őket. 

Aztán pedig jött az est - és valahol az egész Sziget - fénypontja, Liam Gallagher. Aki nem ismerné, ő volt az Oasis énekese, aki jelenleg szólókarriert folytat, csakúgy, mint a testvére, Noel - akit két éve szintén láttam már a Szigeten. (Pontosabban Noelnek egy új zenekara van, de valljuk be, igazából róla szól az is.) A dolog eleve úgy kezdődött, hogy ahol álltam, oda szinte teljesen a mikrofonnal szembe beállt a saját kamerása, így tehát a képek oldalába szinte minden alkalommal belelógott, pedig próbáltam néha-néha kicsit arrébb menni. Ettől függetlenül a koncert maga fantasztikus volt, játszottak saját dalokat, meg persze olyan régi Oasis örökzöldeket is, mint a Whatever, Rock and Roll Star, vagy a kihagyhatatlan Wonderwall. Itt megint eléggé elfogult vagyok, szóval semmi negatívat nem tudok felhozni, meg nem is akarok. Látványosnak nem volt mondható, mert Liam minden koncerten egy helyben áll, de szerintem nem is várta senki, aki konkrétan miatta volt ott, hogy bármi extra fog történni. Természetesen elég nagy számban voltak a tömegben olyanok is, akik már Dua Lipa miatt álltak ott, és amint befejeződött, úgy megindultak befelé, mintha nem lenne holnap, de ez már lassan általános.

Dua Lipán körülbelül fél óráig maradtam, de gyorsan rájöttem, hogy ez abszolút nem az én stílusom, és bár a csaj gyönyörű és energikus, a hangja is jó, nekem ez a zene nagyon nem.

A mai, tehát hétfői nap nagyrészt a pihenésé lesz, nem igazán érdekel egy előadó sem, az utolsó nap viszont ismét durva lesz, mivel jön az Arctic Monkeys...
A harmadik, és egyben utolsó beszámolót ide kattintva olvashatjátok el.