2016. július 31., vasárnap

Teszt | Avon Naturals eper-guava tusolózselé

Mostanra eljutottam odáig, hogy szinte bármilyen fürdőterméket hajlandó vagyok kipróbálni, a tusfürdőktől kezdve a fürdősókon át a fürdőbombákig és fürdősütikig. Az utóbbi időben egyre több szokatlan állagú tusfürdő került a polcokra, és bár a zselék eddig is megtalálhatók voltak egy-egy márka szortimentjében - lásd Lush -, sokáig nem igazán találkoztam velük szélesebb körben. Éppen ezért lettem kíváncsi, amikor a júliusi Avon újdonságok között megjelentek a tusolózselék, és lehetőségem nyílt kipróbálni az egyiket.


Csomagolásra teljesen olyan, mint egy Naturals hajpakolás, és nagyon jól néznek ki a gyümölcsök a matricán. Állag és illat szempontjából viszont teljesen másra számítottam: a tusolózselé szó hallatán egyből a Lush hasonló termékei jutottak eszembe, amik kocsonyásak, és egyben ki lehet őket szedni a tégelyből. Itt nem ez a helyzet, mert inkább tapad, és bizony meg kell küzdeni vele. Az illata elég édes, így aki ezt nem kedveli, annak nem ajánlom. Létezik belőle egy mangós-gránátalmás verzió is, az lehet, hogy kicsit kevésbé erős és émelyítő, de csak tippelek, mert nem próbáltam.



Elsőre igencsak megszenvedtem vele, de aztán rájöttem a dolog nyitjára: tényleg minimálisat szabad csak használni belőle, és bő vízzel felhabosítani, mert ha túl sok kerül a tenyerünkbe, hajlamos szimplán ráragadni habzás helyett. Ebből kifolyólag takarékos termék, ezt nem lehet pazarolni, mint ahogy mondjuk egy tusfürdőt. Elég kemény habot képez, meg is lepődtem rajta, de a bőrömet nem szárította, viszont az összetevőlista közepe felé ott figyel a denaturált alkohol, erre érdemes odafigyelni az ezt kerülőknek.
A tégely tartalma 175 ml, teljes áron 1299 forintba kerül a katalógusban és a webshopban.

2016. július 29., péntek

Szerzemények #24 | Berlini zsákmány

Olyan szépen lemaradtam ezzel a poszttal, hogy arra szavak sincsenek, ráadásul ezután nem sokkal várható majd egy következő szerzeményes bejegyzés is. Sok terméket egyébként még a mai napig nem sikerült kipróbálnom, kicsit el vagyok havazva mostanában, de igyekszem szépen lassan mindent bemutatni majd. Mindenesetre rengeteg érdekesség lesz itt, úgyhogy kezdjünk is bele. 


Pontosan már nem emlékszem, hogy mit hol vettem, de annyira talán nem is lényeges, mert a legtöbb dolog az összes drogériában fellelhető. A bal felső sarokban két kakukktojást látható,  amik igazából nem illenek egy kategóriába sem, mégpedig illatos gyertyák a Primarkból. Az egyik levendulás-tengeri sós, a másik pedig nektarinos-citromvirágos, és mindössze 1 euróba kerültek.
Hajápolás fronton elképesztően megörültem, amior megtaláltam a L'oreal EverRich 6-in-1 tisztító balzsamot, mert említettem már, hogy ilyesmit itthon nem igazán lehet kapni, de mindenképpen szerettem volna kipróbálni más fajtát az Uniq-on kívül. Ugyanez a helyzet a Pantene Pro-V Repair & Care hajbalzsam habbal, mert ezt sem hozták be hozzánk, de már Krémmánián látva felkeltette az érdeklődésem. Németországban már visszatért a polcokra az imádott Trend It Up szárazsamponom utódja Balea név alatt - legalábbis ezt mondták róla, akik már próbálták -, amiből nem mertem többet venni, de ha beválik, örülnék, ha itt is lenne. Az Isana hővédő olaja kint olcsóbbra jött ki, az OGX Argan Oil of Morocco balzsamot pedig már régen ki szerettem volna próbálni, de itthon nincs belőle utazó kiszerelés.
Természetesen a fürdősók környékén is körülnéztem, és meglepve tapasztaltam, hogy a legtöbbet már itthonra is behozták, de azért akadt pár, ami újdonság volt. Napokon át vadásztam a Maybelline Instant Anti-Age Effekt korrektort, mert a legtöbb drogériában csak hűlt helyét találtam, de végül mégis szerencsével jártam. A p2 ajakceruzák közelébe már eleve úgy mentem, hogy a 011 aubergine árnyalatot mindenképpen hazahozom, csakúgy, mint a körömlakkszárító spray-t - mindkettőt Évinél láttam egyébként. Vettem még a márkától egy lehúzható alaplakkot, amit leginkább a köröm körüli bőrre kenve szeretnék kipróbálni, mert állandóan összefestem magam, és remélem, hogy ezzel szebb lesz majd a manikűr. Kíváncsi voltam az Ebelin mini sminktojásaira is, amit korrektorozáshoz ajánlanak, és eddig ilyennel még csak a Müllerben találkoztam. 


Később elmentem egy kevésbé központi helyen fekvő DM-be is, mert sok helyen le voltak már fosztva az állványok, és a nyereményjátékra válogatás közben szúrtam ki még egy ígéretes p2 ajakceruza színt, ami a 020 brown névre hallgat, és egy kellemes nude árnyalat. Ugyanitt bukkantam rá a p2 sminkfixáló spray-re, és a Maybelline Fit Me korrektorra a legvilágosabb, 15-ös színben, aminek máshol még csak a helyét sem találtam. Két limitált terméket is megkaparintottam, az egyik a Trend It Up Nomadic Elegance szemöldökzselé, a másik pedig egy Essence pirosító a Juice It trendkollekcióból, utóbbi kemény 0.95 euróra volt leárazva. Az Ebelin sminkszivacs árán nagyon meglepődtem, mert kint 2.50 euróért árulják, ami átszámítva nagyjából 750 forint, ezzel ellentétben a magyar üzletekben 1500 forint körül mozog az ára, így majdnem féláron jutottam hozzá.
Az Original Source tusfürdők közül egyedül a zöld banános-bambusztejes tetszett, amit egyébként már itt is lehet kapni azóta a Müllerben. Ugyanez a helyzet a Nivea tusolóhabbal is, azzal a különbséggel, hogy kint kettő helyett három változatot kapni. Végezetül két mini Batiste szárazsampon is hozzám került a Douglasből, mert mindenképpen szerettem volna táskába dobálós kiszerelést belőlük. 

Ezúton pedig szeretném üzenni a forgalmazóknak, hogy nagyon szeretnénk mi is p2 állványt! :D

2016. július 27., szerda

Nyereményjáték #1 | EREDMÉNYHIRDETÉS

Lezárult az első blogos játékom, ahol Berlinből hozott termékeket nyerhettetek, és megmondom őszintén, soha nem gondoltam volna, hogy ennyi embert megmozgat majd. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki jelentkezett, aki kommentet írt, hogy milyen szuper a csomag, és aki annak ellenére megosztotta, hogy nem volt feltétel. Ahogy én láttam, minden rendben ment, nem volt fennakadás, aminek különösen örülök, mert tudom, hogy tudnak ezek problémásak is lenni. 
De nyilván most az eredményhirdetés miatt vagytok itt, sorsoltam tehát, és a nyertes: Bódor Beáta!

a Rafflecopter giveaway

Nagyon gratulálok, légyszi írj nekem egy e-mailt a kami.lla5553@gmail.com címre még a héten az adataiddal, hogy hova küldjem a nyereményed :)

A többiek pedig ne csüggedjenek, több, mint valószínű, hogy lesz még játék a közeljövőben :)


2016. július 25., hétfő

Elfogytak #20

Nagyon belehúztam az elhasználásba, simán lehetne mostmár ebből egy havi sorozat, de nyáron mindig ez a helyzet. Mondanom sem kell, hogy tusfürdőből van a legtöbb, ahogy az általában lenni szokott, de nem is fecsérlem tovább a szót, úgyis meglátjátok, ha tovább olvastok. 


Estrea zöld teás tusfürdő: főleg anya használta, és nagyon szerette, szomorú is volt, amikor elfogyott. Hatalmas kiszerelés, és nagyon jó áron kapható, de szomorúan konstatáltam, hogy a honlapon már nincs fent, szóval lehet, hogy nem kapható többet.
Újravenném? Igen.

Avon Senses Joyful Tropics és Pure Oasis tusfürdő: istenem, csodálatosak voltak ezek a tusik, főleg az illatuk miatt, ami egyszerűen elképesztő. Kell még!
Újravenném? Igen.

Fa Coconut Water tusfürdő: nekem ennek kókusz helyett dinnye illata volt :D Az elején szerettem, aztán egy ideig nem, majd a végére újra megkedveltem, szóval a mai napig nem tudom, hányadán állok vele. Egyébként az állaga jó volt, fogok még szerintem Fa tusfürdőket venni.
Újravenném? Talán.

Original Source Lime tusfürdő: egy az egyben lime-os Calippo fagyi, úgyhogy aki azt szereti, ezt is biztosan fogja. 
Újravenném? Igen.

Avon Naturals Sensational Joghurt bőrradír: bőrradírok közül használtam már jobbat is, de pozitívum, hogy természetes gyümölcsmagok vannak benne, és az illata überelhetetlen, ráadásul nagyon tartós. Mostmár csak online lehet kapni az Avon webáruházában, vagy Iparfümérián.
Újravenném? Talán, de ha ezt nem is, a tusfürdőt mindenképp.

Természetesen ismét elhasználtam néhány fürdősót is, amiket mind újra megvennék.


Bioderma Sensibio H2O micellás víz: nem kommentálnám, imádat.
Újravenném? Már meg is történt.

Ziaja Sensitive enzimes peeling: szerettem, és bár nem nyújt olyan végeredményt, mint egy kémiai hámlasztó, szépen eltávolította az elhalt hámsejteket, és nem voltak utána száraz részek az arcomon. Úgy tudom, hogy jelenleg a DM-ben nem kapható - de lehetséges, hogy azóta visszahozták -, viszont a Ziaja webshopban, és Iparfümérián igen.
Újravenném? Igen.

Balea Trend It Up szárazsampon: ez még az a darab, amire teljesen véletlenül bukkantam rá egy bécsi DM-ben, és tudjátok, hogy mennyire szerettem.
Újravenném? Igen, és remélem, hogy az új verzió is legalább annyira jó lesz, mint ez.

Aussie Miracle Shine sampon: még egy karácsonyi ajándékcsomagban jutottam hozzá, önmagában nem hiszem, hogy megvettem volna. Teljesen átlagos, nem szárított, nem zsírosított, de ami meglepő, hogy tényleg fényesebbé tette a hajam. Ennek ellenére nem kiemelkedő, de örülök, hogy kipróbáltam.
Újravenném? Hááááát, talán, mert alapvetően nem volt rossz.

Lush Big sampon (minta): azért kértem belőle mintát, mert szinte mindenkitől azt hallottam, hogy kevésbé zsírosodik tőle a haj, és fantasztikusan dúsít, de sajnos én ezt nem vettem észre, Egyébként tény, hogy minimális mennyiség kell belőle, így ez a kis tégely majdnem 4 hajmosásra volt elég (duplán samponozva), tehát nagyon takarékos, és bizarr, mégis kellemes érzés hatalmas sódarabkákkal hajat mosni, de nekem az illata sem tetszett különösebben, és drágának találom.
Újravenném? Talán, ha lenne belőle kisebb kiszerelés, mint a 330 gramm.

Helia-D lábizzadás gátló permet: elhasználtam, de nagyon gyorsan fogyott és annyira nem is éreztem a hatását. 
Újravenném? Nem.

Etude House Sunprise Mild Watery Light fényvédő (minta): jókat olvastam róla, így rendeltem belőle egy tíz darabos mintacsomagot eBayről. Kémiai fényvédő lévén nem hagy ragacsos, fehér réteget az arcon, hanem beszívódik, és nyugodtan lehet rá primert, alapozót, bármit kenni, plusz nem is fényesedett át előbb az arcom. Egy kicsit sem pirultam meg, szóval tényleg működik. Alkohol nincs benne, de illatanyag igen, ami engem nem zavar.
Újravenném? Igen, és valószínű, hogy be fogok ruházni a teljes kiszerelésre is.

Avon Supershock szemhéjtus: csereberén szereztem, és ugyan nem fogyott el, de beszáradt, és így már nem tudom használni.
Újravenném? Nem.

Carmex Original ajakbalzsam: újabb visszatérő kedvenc, amiről éppen ezért nem is beszélek többet.
Újravenném? Már meg is van az utánpótlás.

Catrice Made To Stay Smoothing ajakszínező: újabb kakukktojás, ami annak köszönhetően került ide, hogy furcsa szaga lett, és így már nem akartam tartogatni. Egyébként nem volt rossz, de semmi extra, jobban kedvelem a "rendes" rúzsokat.
Újravenném? Nem.

Manhattan Colour Splash Liquid Lip Tint ajakszínező: csakúgy, mint az előző termék, ez is valószínűleg romlásnak indult már. Bár a színe gyönyörű volt, az állaga miatt már korábban volt róla szó egy megbántam, hogy megvettem bejegyzés keretein belül, mert egyszerűen nem fogta meg rendesen az ajkakat, ahol pedig mégis, onnan lerobbanthatatlan volt, ez pedig nem túl szerencsés párosítás. 
Újravenném? Nem. 

2016. július 21., csütörtök

Új termékek a hajápolásomban #7

Ismét összegyűjtöttem az utóbbi időben használt hajápolási termékeimet, és úgy jött ki a lépés, hogy fele arányban vagyok elégedett, és ugyanennyiben nem annyira. Mostanában igyekszem a professzionálisabb termékek háza táján is látogatást tenni, a kísérletezést pedig a Tigivel kezdtem, és rögtön két terméket is bemutatok tőlük.


Tigi Bed Head Urban Antidotes Recovery sampon: hónapok óta ki-be pakolgattam ezt a sampont a virtuális kosaramból Iparfümérián, mielőtt megrendeltem. A Tigi termékek egyébként viszonylag drágák, és bár az Árkád Rossmannban és Müllerben már láttam a termékeiket, meg persze fodrászkellékesnél/fodrászatokban is hozzá lehet jutni, mégis Iparfümérián találtam őket a legjobb áron, ráadásul gyakran vannak akciók. Főként azért érdekelt, mert azt olvastam róla, hogy bár száraz és sérült hajra ajánlják, segít kitolni a hajmosások közötti időt. Nagyon kellemes, gyümölcsös-édes illata van, a színe opálos-világoskék és jól habzik. Legnagyobb meglepetésemre tényleg kevésbé zsírosodik tőle a hajam, valamint nem érzem száraznak a fejbőröm, ha ezt használom. Ezen felbuzdulva szerintem ki fogom még próbálni a pakolást is, meg valószínűleg a többi termékcsaládot is megnézegetem.

Garnier Fructis Grow Strong hajpakolás: a Garnier Fructis kínálatából eddig mindössze az Oil Repair 3 termékcsaládot próbáltam, ami szerintem az egyik legjobb a drogériás felhozatalból, de féláron a Glamour napok alkalmával erre is kíváncsi lettem. Az illata isteni, és hajmosás után még hosszan is érzem a hajamban, de hatásában nem veri az előbb említett termékcsalád pakolását, ez kicsit kevésbé bizonyult hatékonynak az én hosszú és igénybevett hajam hidratálásában, teljesen átlagos. Nem rossz, de nem hiszem, hogy újra megvenném.

Tigi Bed Head Straighten Out hajegyenesítő krém: alapvetően az imádott Trésemme 7 Day Keratin hajegyenesítő krém helyettesítéseként rendeltem meg szintén Iparfümériáról, mert annak a beszerzése itthonra különösen nehézkes, ráadásul ez olcsóbbra is jön ki. Hajmosás után a nedves hajon oszlatok el egy körülbelül 20 forintos nagyságú mennyiséget, amit jól beledolgozok a hajamba. Néhány másodperc után ragacsossá válik a termék, de nem kell megijedni, ez hajszárítás és vasalás után nem érződik majd. Száradás után, de még formázás előtt kicsit keménnyé válnak a tincsek, ez az ilyen termékeknél általában így szokott lenni. Ezután az egész hajamat átvasalom - de csak miután jól kifésültem -, és kész is. Reggelente azért akadnak helyek, ahol ismét át kell mennem hajvasalóval, főleg, ha copfban hordtam a hajam, de alapvetően lényegesen tovább marad vállalható a frizurám egyenes állapotában is. A Trésemme még mindig kicsit előrébb áll a ranglistán, de azt kell mondjam, hogy ez is működik.

L'oreal Elvital Tonerde Absolue szárazsampon: nagy szárazsampon fogyasztóként rögtön megakadt a szemem a Müller polcain ezen a L'oreal darabon, ráadásul az 1290 forintos árával nem is tartozik a legdrágább szárazsamponok közé - bár ezért az árért mindössze 150 ml terméket kapunk, és nekem viszonylag sokat kell belőle használnom egyszerre. Olyan fajta szárazsampon ez, amit nem ajánlanék azokra a napokra, amikor már igencsak vállalhatatlan lenne a haj nélküle, mert azzal csak részben birkózik meg. Azoknak sem javasolnám, akik nem kedvelik a dúsítós termékeket, mert bár nem ígéri, de ad egyfajta tartást a hajnak, amit némi hajlakkos érzettel ér el.

A Tigi tehát egészen pozitívan vizsgázott, továbbra is kedvem van náluk nézelődni, de azt hiszem, hogy a Garnier esetében inkább maradok a jól bevált olajos pakolásnál, és feleslegesen nem próbálkozom többet. A L'oreal esetében viszont érdekel, hogy mit tud az agyagos termékcsalád többi tagja, de azt hiszem, előbb elolvasok róluk néhány véleményt. 


2016. július 18., hétfő

Beszámoló | Berlin - 2016.06.27. - 07.01.

Végre sikerült összehoznom a berlini beszámolót, és bizony nem spóroltam a képekkel, szóval lesz mit nézni. A pakolós bejegyzésben már említettem, hogy vonatos utazásról volt szó, méghozzá nem is akármilyenről, ugyanis odafelé hálókocsiban utaztam éjszaka. Hétfőn este nyolckor indult a vonat a Keletiből, majd Szlovákián és Csehországon keresztül jutottunk Németországba. A jegyvizsgáló már az első fél órában figyelmeztetett mindenkit, hogy éjszaka a cseh területen minden alkalommal szállnak fel rablók, akik végigmennek a kocsikon és próba szerencse alapon megpróbálnak benyitni a fülkékbe, ezért rendesen be kell zárkózni. Rabló ezúttal nem volt, de utólagos elmondás alapján egy részeg punk igen, aki végül a mosdóban szándékozott hajat mosni és úgy egyébként sem spórolt a hangerővel. Mindenesetre kedd reggel fél hatkor a cseh rendőrök ébresztettek, akik az egész vonatot igazoltatták valami miatt.




Kilenc körül végre megérkeztünk Berlinbe, de a szállást csak kettőtől lehetett elfoglalni, így némi német-angol keveréknyelven kommunikáció után a csomagokat ott hagyva a belváros felé vettem az irányt, azon belül is az Alexanderplatz volt az úticél, ahol rengeteg vásárlási lehetőség van, mert nem titkolt célom volt bevenni a DM-et, a Rossmannt és a Primarkot, ami végül sikerült is. Egyébként Berlinnek elég jó és kiterjedt metróhálózata van, ami Londonhoz hasonlóan néha a felszín felett is halad, szinte bárhova el lehet jutni vele és még este is általában 3-4 percenként jár. Mondanom sem kell, hogy főleg a DM-ben olyan bőség zavara fogott el, hogy tíz percig csak mászkáltam a pultok között hogy te jó ég, mennyi újdonság. Ezzel ellentétben a Primark Londonban jobban tetszett, nem tudom, hogy ugyanolyan-e mindenhol, de kétlem. A szállást elfoglalva jutottam először internetközelbe körülbelül 14 óra után - sem a vonaton, sem a belvárosban nem találtam ingyenes wifit -, ami lassúcska volt ugyan, videót például képtelenség volt nézni vele, de a célnak megfelelt.  A szoba egy kis kertre nyílt, ami tökéletes volt fotózáshoz, és egészen biztosan nem néztek hülyének a környező házakból, hogy a kipakolt vásárolmányok fölött guggolok :D Ezután aznap már nem nagyon történt semmi.




A másnap délelőtt szintén a városban mászkálásé volt, méghozzá a Potsdamer Platz környékén, majd este jött a lényeg - a koncert. Az út egyébként 50 perc volt a stadionig, és hiába imádok metrózni, ez már az elképesztően unalmas kategóriába tartozott. Mondanom sem kell, hogy egy fél Budapestnyi ember volt a helyszínen, beletelt némi időbe, amíg megtaláltam a szektoromat és elfoglaltam a helyem. Szerencsére nagyon jó társaságba kerültem, bár voltak körülöttünk, akiknél őszintén nem értettem, hogy mit keresnek ott, mert a koncert közben sem igazán ült ki az izgalom és az élvezet az arcukra, de ki tudja. Aztán elkezdődött...Igazából képtelenség szavakba önteni azt a csodát, ami a színpadon történt, de találtam Youtubeon egy videót, ami nagyon jó minőségű, éppen ezért ha valakit érdekel, megnézheti. Új és régi számokat egyaránt játszottak, ez számomra még fantasztikusabbá tette az estét, hiszen nagyrészt a régi albumokon nőttem fel. Nyilvánvalóan végig a könnyeimmel küszködtem, de aztán a David Bowie Heroes feldolgozáskor (a videóban 1:05:22) eltört a mécses, tuti teljesen hülyének néztek, hogy mit sírok :D Tényleg életem legnagyobb álma vált valóra ezzel, pedig nem vagyok az a fangirl típus, a Coldplay tényleg az a zenekar, akiket valószínűleg soha nem fogok megunni. Mivel a stadion közeléből az autón kívül egyedül szinte csak metróval lehet hazajutni, ennyi ember pedig nem fér fel rá, csoportokban engedték fel a tömeget, akik meglepően nyugodtan fogadták a dolgot, meglepődtem, hogy mennyire problémamentesen ment a dolog. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem aludtam el majdnem hazafelé...















Csütörtökre a Reichstag meglátogatása volt a terv, mert ugyebár ha Berlin, az körülbelül annyira kihagyhatatlan, mint a Brandenburgi kapu. A látogatás alapvetően ingyenes, de szükséges hozzá egy előzetes online foglalás, amit egyébként sokan nem tudnak, és már csak a helyszínre érve mondják nekik, hogy ez bizony kellett volna. Többféle opció van, én a legegyszerűbbet, a kupolát választottam, mert oda csak felvisznek lifttel és utána szabadon bejárható. A város nagy részét be lehet látni, érdemes ellátogatni ide. Ezek után gyalog mentem vissza az Alexanderplatzig, ami kissé kalandosnak bizonyult, ugyanis a belvárosban jelenleg készül az új metróvonal, ezért szinte mindenhol felújítások és építkezések vannak. Ettől függetlenül tízszer jobb a helyzet, mint mondjuk ilyen esetekben Budapesten, mert ugyanúgy el lehet jutni mindenhova nagyobb akadályok és lezárások nélkül, mint egyébként. A Brandenburgi kapu előtt mondjuk pont valami eseményre készültek, ezért az egészet kordonokkal vették körbe, és nem sokat lehetett látni belőle. Délután a szállásra visszaérve pakolás és ilyesmik volt a program, ugyanis pénteken reggel kilenckor indult a vonat haza.





























Ha egy valamit tanácsolhatok: ne utazzatok fülkés kocsiban ilyen hosszú távon úgy, hogy még van mellettetek hely idegeneknek. Az első három órában, amíg még nem hagytuk el az országot, csak kedves és aranyos emberek ültek velünk, például egy anyuka a kislányával, meg egy néni. Nem akartak mindenáron beszélgetni, semmi ilyesmi. Aztán amikor Drezdába értünk, és leszálltak, éreztem, hogy lesz ez még ennél rosszabb, és milyen igazam volt: egy kényszerbeteg, NAGYON furcsa középkorú negyvenes nő ült be hozzánk. Nem részletezném, katasztrófa volt, de szerencsére kaptam magam mellé még egy német lányt is, akivel végigbeszélgettük az utat - értékelhető némettudás hiányában leginkább angolul. (De így megúsztam a fura német nő társaságát, és legalább nekem nem magyarázott.) Hazaérve leginkább az tűnt fel, hogy mennyivel melegebb volt itthon, mert kint végig olyan 23-24 fok volt, ami a kedvenc időjárásom.






Mindenképpen szeretnék majd még visszatérni ide, akár hosszabb időre is, mert nagyon változatos és izgalmas városnak tűnt az ott töltött négy nap alapján, és ajánlom, ha valami vásárolgatós-mászkálós-városnézős úticélt kerestek :)