Szóóóóval újra itt vagyunk, elkezdődött az idei, a rendezvény történetében a harmincadik, számomra pedig a kilencedik Sziget Fesztivál. Újabb hat nap a Szabadság Szigetén, bár talán ez a szlogen már pont kivonulóban van, úgyhogy inkább mutatom is, mi történt az első két napon.
Rögtön utána jött számomra az est fénypontja, Tom Odell, akinek eddig az összes szigetes koncertjén ott voltam, ez volt szám szerint a negyedik, de egyszerűen nem lehet megunni, bár a régebbi slágerek közül mostanában keveset játszik. Sajnos az első számok alatt, amíg az árokból fotózhattunk, nem sok látványos dolgot csinált a zongora mögött, ráadásul alaposan bedurrantották a füstgépet is, amitől messzebbről sok mindent nem lehetett látni, de később lement kicsit a közönségbe, eltöltött egy kis időt a kifutón és természetesen a zongorára felmászást sem hagyta ki - csak újabban nem a Hold Me alatt, mert az is lekerült a setlistről. Zárásként természetesen lement az Another Love, és még ennyi év után is (2013-ban jött ki az a szám!) szürreális számomra, hogy egy ilyen szívszorítóan szomorú szerelmes dalt táncolva üvölt a közönség. 😄
Kylie Minogue senki sem fotózhatta bentről, ezért néhányan úgy döntöttünk, hogy akkor megoldjuk a közönségből, és nagyjából egy órával a koncert előtt sikerült is még viszonylag jó helyen letáboroznunk. Őszintén én először csak jó képeket szerettem volna csinálni, de ahogy elkezdődött a koncert, teljesen elragadott a hév, mert Kylie lehengerlő a színpadon, még úgy is, hogy csak néhány régebbi dalt ismertem tőle. Folyamatosan kommunikált a közönséggel, a táncosok és háttérénekesek sem csak dísznek voltak, természetesen többször át is öltözött, és még egy Dorina nevű rajongóját is felhívta a színpadra, akinek a táblára írt üzenetét szúrta ki a tömegben. Headlinerhez képest egyébként szerintem viszonylag szellős volt a közönség, és körülöttünk főleg magyarok voltak, ami ritkán fordul elő.
Az estét a L'Impératrice koncertjén zártam a Revolut sátorban, akik látványvilág tekintetében rendesen odatették magukat, beszéljenek helyettem a képek.
Csütörtökön a Nova Twins volt számomra a nap meglepetése, akik már két évvel ezelőtt is felléptek itt, de akkor még az egyik kisebb színpadon és egyáltalán nem tudtam róluk. Kicsit csalódtam ugyan, amikor kiderült, hogy a nevükkel ellentétben nem ikrek, de a zúzás kárpótolt, hiányzott a lelkemnek már egy kis rockzene és basszus, amiből mostanában sajnos kevesebb van a lineupban. Georgia South, a basszusgitáros ráadásul az első három szám alatt kifejezetten igyekezett a fotósok kedvére tenni néhány megmozdulásával, az ilyesmit nagyon értékelem.
Utána viszont már csak arra tudtam gondolni, hogy hamarosan jön Azahriah. Természetesen az Introvertált Dallal kezdett, lángokkal és konfettivel a megspékelve - később is jött még néhány adag, emiatt Halsey előtt vagy 10-15 ember fél órán át sepregette a színpadot -, aztán sorra jöttek az újabb és egészen régi nóták, és ahogy titkon mindenki számított rá, először Desh csatlakozott hozzá jó pár sláger erejéig, majd nem sokkal később Young Fly és Lord Panamo is, hogy felcsendüljön a Rampapapam - az emberek többsége pedig valóban eltette a telefonját néhány perc erejéig, ahogy Azi nemrég kérte.
Halsey-t a közönségből néztem végig, akinek január óta ez volt az első koncertje és ezelőtt még sosem lépett fel Magyarországon. Én inkább a régebbi, poposabb oldalát ismertem, de gyorsan rájöttem, hogy ennél azért jóval bővebb a repertoár. Elmondta, hogy hamarosan érkezik az új albuma, amelyről eddig szándékosan nem lehetett tudni szinte semmit, és mi lehettünk az elsők, akiknek eljátszott róla egy dalt. Személy szerint egy erősebb, látványosabb vizuált kicsit hiányoltam, mert nem voltak háttértáncosok, sem dekoráció a színpadon, de a rajongókat ez valószínűleg kicsit sem érdekelte.
Bár nem a nagyszínpadon lépett fel, de az idei felhozatal egyik legnagyobb dobása Aurora volt, elképesztő tömeg gyűlt össze kezdésre a sátorban, és a rajongói is kitettek magukért, táblák és üzenetek garmadája vett körbe minket az első sorokból. És valóban, Aurora Aksnes elképesztően kedves és elragadó, csodás hanggal, jót tett a lelkemnek, hogy vele zárhattam a napot.
Folytatása következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése