2016. szeptember 26., hétfő

Új termékek a hajápolásomban #8

Jó régen, több, mint két hónapja jelentkeztem utoljára ilyen bejegyzéssel, de közben azért lelkesen próbálgattam az újdonságaimat, és mostanra jutottam el odáig, hogy biztos véleményem legyen róluk. Igazából akár elfogytak bejegyzés is lehetne, mert a négyből három terméket már szinte teljesen el is használtam, úgyhogy fogjátok még látni őket a közeljövőben.


Herbal Essences Clearly Naked Glanz sampon: Évi hatására vettem meg, már jó ideje kerülgettem a Müllerben. Viszonylag jó áron, 600-700 forint körül kapható, isteni, citrusos-mentás illata van, és szilikonmentes, tehát ebből a szempontból pont nekem való. Hatásában teljesen átlagos, jól habzik, szépen tisztít, nem viszket tőle a fejbőröm, ugyanakkor nagyon gyorsan fogy, és és semmi extrát nem tapasztaltam. Elhasználgatom, de nem fogom újravenni. 

L'oreal Hair Expertise 6-in-1 tisztító balzsam: amióta kipróbáltam az Uniq tisztító balzsamját, azóta teljesen rájuk kattantam, mert rengeteg időt és energiát lehet spórolni velük. Németországban vettem ezt a L'oreal fajtát, ebből a vonalból használtam már az itthon is kapható hajpakolást, ami nagy kedvenc. A használata rendkívül egyszerű, néhány pumpálásnyit kell eloszlatni a nedves hajon - én a biztonság kedvéért megismétlem a műveletet -, belemasszírozni, majd alaposan (!) kiöblíteni. Ugyanolyan puhává és könnyen kezelhetővé teszi a hajam, mintha pakolást használtam volna, közben pedig tisztít, tökéletes kombináció. Megint csak azt tudom mondani, hogy bárcsak kaphatók lennének itthon is ilyenek. 

OGX argánolajos balzsam: szintén német szerzemény, mert a teljes kiszerelés árát kissé borsosnak találtam a próbához. Tetszik, jó sűrű, tápláló formula kellemes illattal, és bár talán annyira nem kiemelkedő, meghozta a kedvem a márka többi termékéhez is. Egyébként a Müllerben kapni őket is, és egyre csak bővítik a kínálatot. 

Balea szárazsampon: tudom, már uncsi, de ezt is Berlinben vettem, mert hozzánk még nem hozták be ezt a fajtát, ugyanakkor sokan a már megszűnt Trend It Up darabhoz hasonlították, amit imádtam. Hatásában valóban szinte teljesen megegyezik vele, de sajnos az illaton változtattak, ennek kókuszos beütésű és kicsit mű, a régiben pedig pont a semlegességet értékeltem leginkább. Ettől függetlenül a célnak tökéletesen megfelel, ha látjátok valahol, bátran próbáljátok ki. 

2016. szeptember 22., csütörtök

Megbántam, hogy megvettem #3

Ismét akadt néhány félrenyúlásom, így immáron harmadjára mutatom meg a csalódást okozó termékeket, most azonban több olyan van, amit valószínűleg nem is fogok elhasználni, mint amit vonakodva ugyan, de igen. A cím ezúttal kissé csalóka, mert két dolgot ezek közül nem vettem, hanem blogger csereberén szereztem, a tényen viszont nem változtat.


L'oreal Elvital Tonerde Absolue szárazsampon: egy hajápolós posztban már volt róla szó, meg arról is, hogy heteken át kerülgettem a Müllerben, és nagyon szerettem volna kipróbálni. Nem használhatatlan, de sajnos nem nyújt olyan tiszta érzetet, mint mondjuk a Balea vagy a Batiste, amiktől szinte frissen mosottnak tűnik a hajam. Ezen kívül az illata ugyan kellemes, de elég erős, napközben is folyamatosan érzem, ez pedig néha elég zavaró tud lenni. Mostanában láttam, hogy megjelent egy másik fajta L'oreal szárazsampon, szerintem azzal is megpróbálkozom majd, aztán meglátjuk. 

Revlon Colorstay alapozó kevert-zsíros bőrre: talán ez lesz a legmeglepőbb az egész felhozatalból, de számomra korántsem annyira csoda, mint a legtöbbeknek. Iparfümériáról rendeltem még azelőtt, hogy Magyarországon is megjelent volna a márka, és őszintén örülök, hogy így jóval olcsóbban jutottam hozzá. A saját bőrömet inkább kombináltnak mondanám, de egyáltalán nem mutatott rajta szépen, még nedves szivaccsal eldolgozva sem, ráadásul az orromon olyan száraz részeket is kiemelt, amik más alapozó használatakor ott sem voltak. Tartósnak tartós, de tök átlagos, és púderrel is átfényesedett, tehát összességében nem hozta azt a szintet, amit vártam tőle. A csomagolását nem említeném negatívumként, mert amikor én vettem, még csak a kiöntős változat volt belőle, azóta viszont tettek rá pumpát. Ez tipikusan az az eset, amikor a hatalmas hype miatt túl sokat várunk el valamitől, de ezen alapozó esetében sokan tényleg azt állították, hogy nem is létezik nála jobb. 

Biobaza Spring Flowers dezodor: ez az egyik termék, amit csereberén szereztem. Magamtól egyébként nem vettem volna meg, mert mivel túlzott izzadással küzdök, felesleges lett volna egy alumíniummentes deoval próbálkoznom. Pont emiatt szőrszálhasogatásnak tartanám azzal kezdeni, hogy önmagában nem működött rajtam, mert egyébként is egy másik dezodor fölé szerettem volna használni. Igen ám, de az illata annyira intenzív, hogy néhány óra után megcsömörlöttem tőle, szóval ha kipróbálnátok, mindenképpen szagoljátok meg, hogy képesek vagytok-e egész nap elviselni. 

Alverde szemöldökzselé: részben az én hibám, hogy egyáltalán nem néztem utána, mert a Glamour napok alatt jutott eszembe, hogy fogytán az aktuális szemöldökzselém, és ezt kaptam le a polcról. A gondok már ott elkezdődtek, hogy mivel az üzletben nem volt belőle teszter, kibontani meg nyilván nem fogom, már csak itthon ért a meglepetés, hogy a kefe szempillaspirál méretű, ami el tudjátok képzelni, hogy mennyire ideális a babaméretű szemöldökeimhez. Ehhez hozzájön, hogy a festék viszonylag híg, ugyanakkor erős színű, ezért rendszeresen összekentem vele a szemöldököm körüli bőrt, amit utána percekig takarítgathattam. A fixálóhatásával amúgy nem volt gond, és lehet, hogyha kicsit beszárad, akár jó lehet, de inkább máshoz nyúlok helyette.

L.A. Girl Matte Flat Finish Pigment Gloss ajakkrém: szintén csereberés szerzemény, és te jó ég, mennyire szerettem volna szeretni, hát nézzetek rá, igazán nekem való vámpírlila. Brutálisan pigmentált, az állaga is kellemes, de olyan foltosan szárad meg, hogy viselhetetlen, ráadásul rétegezni sem lehet, amivel esetleg javítani lehetne a kinézetén. Többet éppen ezért nem tudok róla mondani - például hogy hogyan teljesít tartósság szempontjából -, mert amint felkentem, mostam is le inkább.

Isana Intensiv ajakápoló: megint egy tipikusan olyan dolog, amiért rajtam kívül mindenki odavan. Az én ajkaimat nem hidratálja, csak bevonja egy réteggel, amit alig lehet leszedni, olyan ragaszkodó. Télen, a szeles időben el tudom képzelni, hogy megakadályozhatja az ajkak cserepesre száradását, de nem hiszem, hogy valaha újra próbálkozni fogok vele, van másik, jobban bevált ajakbalzsamom.

Próbáltátok ezek közül valamelyiket? 

2016. szeptember 19., hétfő

Elfogytak #21

Ismét kiürítettem a dobozkámat, amiben az elhasznált csomagolásokat gyűjtöm, és azt kell mondjam, hogy büszke vagyok magamra. Mostanában tényleg belehúztam, hogy elhasználjam a régi, elfekvőben levő dolgokat, és ahogy a mellékelt ábra mutatja, egész jól haladok. Lassan, de biztosan...


Balea Inseltraum és Balea Melone tusfürdő: mindkettőt szerettem, nyárra tökéletesek voltak, és hozták a szokásos Balea szintet.
Újravenném? Igen, a dinnyésből már be is szereztem az utánpótlást.

Palmolive Feel Glamorous tusfürdő: azt kell mondjam, hogy nem voltam oda érte, valahogy túl édesnek éreztem már az illatát a flakon felénél, és a radírozó szemcséket is elhagyhatták volna belőle, mert nem volt túl sok hasznuk. A többi Palmolive tusfürdővel egyébként meg vagyok elégedve, de ez nem jött be.
Újravenném? Nem.

Original Source Mango tusfürdő: nagy kedvenc lett, bár ennek is ráuntam kissé az illatára a vége felé már. Meglepően folyékony állagú, ezért gyorsabban is fogyott, mint a többi tusfürdőm, de biztos ki fog kötni még nálam.
Újravenném? Igen.

Ziaja Narancsolaj tusfürdő-bőrradír: imádtam, az egyik legjobb bőrradír, amit valaha használtam. Írtam róla külön, ezért nem áradoznék tovább, de csak ajánlani tudom. 
Újravenném? Igen.

Avon Sun Pure & Sensitive naptej: szerintem ez életem első napteje, amit teljesen sikerült elfogyasztanom, bár mivel csak 50 ml, ez nem túl nagy teljesítmény. Nem volt vele különösebb problémám, bár kicsit túl sűrű állagú volt az én ízlésemnek, jobban szeretem a folyékonyabb, vizes állagot.
Újravenném? Nem. 

Dontodent Pink Grapefruit szájvíz: körülbelül tízezer éve volt limitált kiadás, és csak az íze miatt vettem meg, mert alapvetően nem vagyok oda a szájvizekért. Semmi extrát nem nyújtott, néha jó volt vele öblögetni, de ennyi.
Újravenném? Nem.

Természetesen fürdősók is elfogytak, mindkettőt szívesen használtam, újravenném őket.


Pantene Intensive Repair sampon: ez már nem az első flakonom belőle, és a hozzá tartozó balzsamot is előszeretettel használom. Nem zsírosít, puha és könnyen kezelhető lesz tőle a hajam, az illatát is szeretem, úgyhogy időről-időre visszatérek hozzá.
Újravenném? Igen.

Tigi Bed Head Urban Antidotes Recovery sampon: ez volt az első Tigi termék, amit valaha kipróbáltam, és szerencsére nem vette el a kedvem, hogy több mindent is kipróbáljak idővel a márkától, mert eléggé megszerettem. Bár száraz hajra való, észrevettem, hogy kevésbé zsírosodott tőle a hajam, mégsem irritálta a fejbőröm, és összességében jó élmény volt használni. Egyetlen negatívumként a csomagolását említeném, mert az utolsó néhány használatra való adagot már csak nagy szenvedések árán sikerült kinyomni a tubusból.
Újravenném? Igen.

Garnier Fructis Grow Strong hajpakolás: elvoltam vele, de az Oil Repair 3 családot tartom még mindig a legjobbnak, azt pedig nem sikerült megközelítenie. Az illata nagyon finom, sokáig megmarad a hajban, de sajnos nem hidratált különösebben.
Újravenném? Nem.

Schwarzkopf Essence Ultime Omega Repair hajpakolás: szinte pont ugyanazokat tudom elmondani róla, mint az előzőről.
Újravenném? Nem.

Balea szárazsampon világos hajra: hatalmas kedvenc, de a sötét hajra valót ne próbáljátok ki, az botrányos. Tökéletesen a hajba dolgozható, kellemes, mégis gyorsan elillanó illata van, és mindössze 500 forint.
Újravenném? Igen.

Yves Rocher hajregeneráló olaj: csereberén jutottam hozzá, hajmosás előtt kellett a hajba masszírozni, hatni hagyni, majd kimosni. Számomra elég büdös volt, de elhasználgattam, egész jót tett a hajamnak, de a kókuszolaj is teljesen megfelel erre a célra.
Újravenném? Nem.

Uniq One Care tisztító balzsam: szintén volt már róla poszt, a legjobb segítség sietős vagy lusta napokra, és még mindig sajnálom, hogy nem lehet belőle kapni a nagyobb kiszerelést.
Újravenném? Igen. 


Neutrogena Visibly Clear Spot Stress Control bőrradír: nem volt rossz, hatásosnak éreztem, de a másik változatot, amit régen használtam jobban szerettem, de már nem látom sehol, szóval még kutatok utána. 
Újravenném? A másikat igen, ezt talán. 

Himalaya Herbals Neem arcmaszk: nem fogyott el, még van benne, de olyan régen vettem, hogy kukában a helye. Szerintem én vagyok az egyetlen, akinek ez nem csinált szinte semmit, pedig anno mindenki erről beszélt, azért is szerettem volna kipróbálni. 
Újravenném? Nem.

The Face Shop Blackhead pórustisztító maszk: ez sem fogyott el, az előbb említett okok miatt került ide. Elvoltam vele még az ősidőkben, de nálam nem igazán működnek ezek a lehúzható dolgok, mostmár biztos nem venném meg.
Újravenném? Nem.

Origins GinZing szemkörnyékápoló (minta): talán egy berlini Douglas vásárláshoz kaptam, és azt kell mondjam, hogy nem volt rossz. Durva gyöngyházfényű árnyalata volt, ennek köszönhetően valóban szebbé tette optikailag a szemkörnyékem, plusz hidratált is, és bár csak pár használatra volt elég, tetszett.
Újravenném? Talán.

Sensodyne Rapid fogkrém: teljesen átlagos, de ahhoz képest nagyon drága, pedig egyébként szeretem a Sensodyne fogkrémeket.
Újravenném? Nem.

La Roche-Posay Anthelios XL 50+ SPF fényvédő fluid arcra (minta): fényvédőként teljes mértékben megállta a helyét, de nekem ez is túl ragacsosnak bizonyult.
Újravenném? Nem.

Essence Keep It Perfect! sminkfixáló spray: nem tudom, hányadán állok vele. Érzetre olyan, mintha sima vizet permeteztem volna az arcomra, de közben mégis tökéletes maradt a sminkem, ha ezt használtam, még Szigeten is. Nagyon szépek amúgy az összetevői, hajaz a MAC Fix+-ra, amit használtam, és szerettem. Tényleg nem tudom, hova tegyem a dolgot.
Újravenném? Igen, szerintem tenni fogok vele még egy próbát. 

Maybelline The Rocket Volum' Express szempillaspirál: az egyik kedvencem, volt már róla szó többször.
Újravenném? Igen.

True Religion Hippie Chic parfüm (minta): egy Iparfüméria rendeléshez kaptam ajándékba, és őszintén semmi különöset nem vártam tőle, ehhez képest viszont bejött, gyümölcsös-édes illat, pont az én ízlésem.
Újravenném? Igen.

Két Yankee Candle tartot is elhasználtam, az Aloe Water egy nagyon tiszta, friss illat, főként tavaszra és nyárra tudom elképzelni, talán újravenném, a Soft Blanket pedig örök kedvenc, odavagyok érte, már meg is van belőle az utánpótlás.

2016. szeptember 14., szerda

Teszt | Perspirex Original izzadásgátló roll-on

Sajnos nem tartozom azon lányok közé, akik szinte bármilyen deot használhatnak, és túlzás nélkül állíthatom, hogyha nálam valami beválik, az valószínűleg szuperhatásos. Már egy ideje felfigyeltem a Perspirex márkára, és kapva kaptam az alkalmon, amikor körülbelül egy-másfél hónapja lehetőségem nyílt kipróbálni tőlük az Original izzadásgátlót. Előre leszögezném azonban, hogy nálam csak az alumínium-klorid tartalmú dezodorok működnek, ez is ilyen. Amikor pár éve megjelent a hír, hogy rákot okoz, satöbbi, alaposan utánanéztem a témának, és az olvasottak alapján nem hiszek abban, hogy félünk kéne ettől a hatóanyagtól, nincs megalapozott bizonyíték arra, hogy valóban káros lenne hosszútávon. Nem áll szándékomban biológiaórát tartani, és kérlek titeket, ne indítsatok felesleges vitát ezzel kapcsolatban, mivel mindenki azt használ, amit szeretne, és ami beválik neki, ezért hívom fel előre a figyelmet, hogy a következőkben bemutatott termék denaturált alkoholt és alumíniumot is tartalmaz.


Korábban a Rexona Maximum Protection krémdezodorra esküdtem, másfél-két éve napi szinten használom, valamint a gyógyszertárban kapható Solutio Antisudorica nevű készítmény is gyakran megfordul nálam. Ezek a termékek nem elfedik a kellemetlen szagokat, hanem az izzadást, mint folyamatot akadályozzák, nekem pedig főként erre van szükségem. A Perspirex abban hasonlít rájuk, hogy éjszakára ajánlott felkenni, ugyanis ilyenkor a verejtékmirigyek kevésbé aktívak. A Rexonát kivéve reggel vízzel le kell mosni őket, ettől azonban nem vesztenek a hatékonyságukból a nap folyamán.



A legdurvább, 30-35 fokos melegekben álltam neki a tesztelésének, volt mivel megküzdenie. A méretén lepődtem meg a legjobban, lejjebb illusztrálni is fogom, hogy mennyire picike. Golyós kiszerelésű, az illata pedig átlagos gyógyszertári. Jár hozzá egy komplett leírás, olyan, mint amit a gyógyszerekhez adnak, abban minden le van írva részletesen, ha valamit kihagynék.



Kombinálható más dezodorokkal, ezért én a biztonság kedvéért az első, egy hetes hozzászoktatási időszakban mindig használtam mellé valamit, ha utcára mentem. A tikkasztó hőségben természetesen nem maradt csontszáraz a hónaljam, de lényegesen jobb volt a helyzet, mint egyébként. Átlag 20-25 fokos hőmérsékletben hibátlanul vizsgázott, mondhatni egyáltalán nem izzadtam. Hatásfokilag egy szintre tenném a Solutio Antisudoricával, ugyanakkor a Perspirex mellett szól, hogy nem kell nedves vattával pepecselni, plusz jóval kompaktabb és utazóbarátabb, hiszen nem üvegben árulják. Negatívuma, hogy alkoholtartalma miatt kiszárítja és csípheti a hónalj bőrét - főleg szőrtelenítés után -, én azt általában maximum 1 órán át éreztem. Fontos még, hogy használat előtt fel kell rázni, illetve hagyni kell teljesen megszáradni, éppen ezért minél kevesebbet igyekeztem felvinni belőle. Nagyjából egy hetes minden estés használat után elég heti 2-3 alkalomra csökkenteni az adagot, mert elvileg akár 3-5 napon át is megmarad a hatása. Nálam ez sajnos nem jött össze, inkább az 1-2 nap volt jellemző, de ezidő alatt jelentősen gátolta a verejtékezést.

Űrtartalma 25 ml, ezen kívül kapható Comfort, illetve Plus változatban, helytől függően 3500-4500 forint környékén. Drogériák közül a DM-ben biztosan láttam már, de a márka megtalálható a Take Me Shop webáruházban, illetve Iparfümérián is. Ezutóbbin egyébként találtam egy tenyérre és talpra való verziót, ami felettébb érdekesnek tűnik, mert sajnos a kezemen is küzdök a túlzott izzadás problémájával, nem kizárt, hogy a jövőben be fogom szerezni.

Nem mondom, hogy teljes áron azonnal újravásárolnám, de mindenképpen mellette szól, hogy praktikus, és sokkal kevesebb kell belőle, mint egy átlag izzadásgátlóból, pláne, ha nem minden nap használjuk. A hozzám hasonló embereknek hatalmas segítség lehet a mindennapokban, de egy fontos esemény előtt azoknál is működhet, akiknek egyébként nincs különösebb problémájuk az izzadással.

2016. szeptember 11., vasárnap

Személyes | Őszi TAG

Nem gyakran csinálok tag bejegyzéseket, de idén annyira vártam már az őszt, hogy muszáj volt keresnem valamilyen ehhez kapcsolódó kérdéssort, amit kitölthetek, és végül Kittiére esett a választásom. Most nem fogok kihívni senkit, kommentekben válaszolgathattok, ha gondoljátok.


1. Sorolj fel 3 dolgot, amit szeretsz az őszben! Nagyon elcsépelt már, de egyértelműen a színeket, az illatokat - főleg a gyertyák miatt -, és az időjárást mondanám. Viszont az esőt utálom, ne essen! 

2. Melyik a kedvenc ruhadarabod az évszakban? Sálak és bakancsok, minden mennyiségben. Pulcsiból is jó lenne néhány, csak valahogy sosem találok olyat, amit nem csak muszájból hordok, de talán majd idén sikerül összehozni a dolgot, már ki is néztem párat.

3. Mi az, amit mindig veszel a szezon elején? Egyszínű - leginkább fekete - ujjatlan topokat és rövidujjú pólókat, de igazából nem csak ilyenkor, hanem bármikor, mert ezekben élek. Aztán persze ilyenkor néhány sál is becsúszik...

4. Melyik az az esemény/alkalom, amit a legjobban vársz idén ősszel? Nem kifejezett esemény ugyan, de nagyon várom, hogy találkozzunk a lányokkal havi egyszer! :) Ja, meg a Glamour napok, szörnyű vagyok. 

5. Mutass egy sminkterméket, ami bár nyárias, de nem mondasz le róla az ősz beköszöntével sem!

Essence Silky Touch pirosító - 30 secret it-girl
6. Mutasd meg sminktermékekkel, melyek a kedvenc színeid az évszakban!


7. Inkább szemhangsúlyos vagy inkább szájhangsúlyos sminkeket kedvelsz ebben az évszakban? Mindkettőt, és akár egyszerre is, és bár olyankor úgy nézek ki, mint egy vámpír, mert tőlem megszokott módon nem a világos színek felé húz a szívem, de nem igazán érdekel.

8. Milyen illatokat szeretsz ősszel? Illatok terén főleg gyertyák jutnak eszembe, szeretem az édes-sütis-vaníliás kombinációkat, néha némi fűszeresség is jöhet, de sosem kedveltem kifejezetten a fahéjat vagy a szegfűszeget, ami a legtöbbeknek tipikus őszi-téli illat. A citrusokat és a mentát abszolút átmentem ilyenkorra, ezek bármikor jöhetnek.


9. Melyik a kedvenc forró italod? Semmit sem szeretek forrón, a kávét is épphogy melegen iszom, így ilyen nincs.

10. Melyik a kedvenc őszi ételed? Nálam az ételek sem korlátozódnak évszakra, de a narancs ér? Plusz anyával képesek vagyunk már október-november környékén nekiállni a mézeskalácsnak, úgyhogy azt is ide sorolnám. Sütőtököt, ilyeneket nem eszem, nem szeretem.

+1 Hordasz úgy sálat, hogy bent is magadon hagyod? Még nyáron is előfordul...

Ti várjátok már az "igazi" őszt? 

2016. szeptember 8., csütörtök

Szerzemények #26 | Yves Rocher, Yankee Candle, Rossmann...

Mostanában szinte csak kedvezménnyel, vagy valamilyen akció keretein belül vásároltam, leginkább a drogériákban. Szerencsére több olyan dologhoz sikerült ilyen módon hozzájutnom, amit kinéztem vagy szükségem volt rá, bár a fő (erő)forrásaimat természetesen a közelgő Glamour napokra tartalékolom. Sajnos a legtöbb ajánlat már nem él, de igyekeztem mindig szólni róluk Instagramon vagy a Facebook oldalon.


Az Yves Rocherben pár hete kettőt fizet, hármat kap akció volt a kis kiszerelésű tusfürdőkre, és mivel visszatért a citrom-bazsalikom termékcsalád, nem volt kérdés, hogy kihasználom. Harmadikként a kókuszos tusi jött velem, én a hidegebb időben sokkal jobban szeretem a kókusz illatát, mint nyáron. Szinte már alig lehet találkozni a Balea Zuckersüß tusfürdővel, de már említettem az augusztusi kedvenceknél, hogy anyukám betárazott belőle nekem, nekem pedig sikerült lecsapni a Supersoft testápolóra, ami elméletileg vaníliafagyi illatú, de a gyakorlatban egy isteni citromos-vaníliás sütire hajaz.


Megvettem a Balea Fresh & Fruity tusolóhabot, amivel illatügyileg talán kicsit elkéstem, de tudjátok, ami citrusos, az nálam bármikor jöhet. Az AirWick Life Scents gyertyák is le vannak árazva jelenleg a DM-ben, velem a Mom's Baking jött haza. Jártunk a Dohány utcai Yankee Candle boltban, megszaglásztuk az új, limitált kollekció gyertyáit, innen a Rhubarb Crumble tetszett egyedül, a Cranberry Pear tart hónap illata lévén 25% kedvezménnyel került hozzám, a Riviera Escape pedig nem is tudom, hogyan kerülhette el eddig a figyelmem. 


A Rossmannban múlt hétvégén minden sminktermékre 33%-os kedvezmény volt, ami még a Glamour napi dekorkozmetikai kuponnál is kedvezőbb, így azon márkák kínálatából szemezgettem, amikre általában nincs akció, úgymint Essence, Catrice, Rival de Loop Young. Az új Catrice HD Liquid Coverage alapozó már azóta kívánságlistás, amióta megjelent, csakúgy, mint az Essence Lash Princess szempillaspirál zöld verziója. A Lovely Curling Pump Up szempillaspirálból ez már nem az első darab, mindig van itthon tartalékba. Szemceruza fronton általában szintén ilyenkor tárazok be, az Essence Longlasting, valamint a Kajal Pencil fajták közül válogattam. Ugyan nem szenvedek hiányt púderből, de az Essence All About Matt! préselt változatát még nem próbáltam, pedig rengetegen dicsérik körülöttem. Kíváncsi lettem a Rival de Loop Young Crazy Matt 'n' Lasting matt ajakkrémre is, amit a 02 trendsetter árnyalatban hoztam haza. Végül pedig vettem egy Rival de Loop Young kétlyukú hegyezőt, semmi érdekes.

Mindennek nagyon örülök, amit vettem, most egy jó időre nem szenvedek hiányt sem tusfürdőből, sem alap sminktermékekből, és igyekszem majd az érdekesebb darabokról szépen sorban beszámolni :)

2016. szeptember 5., hétfő

Teszt | Maybelline Fit Me korrektor

Az évek során sikerült rátalálnom arra a néhány korrektorra, amikhez bátran nyúlhatok, és a legjobban működnek rajtam, de csakúgy, mint az alapozók esetében, itt is elcsábulok néha egy-egy újdonságra. A Maybelline Fit Me termékcsaláddal is először külföldi videósoknál találkoztam, mostanában pedig annyi jót hallottam a korrektorról, hogy kívánságlistássá vált. 


A küllemről igazából nem ejtenék túl sok szót, nekem tetszik ez az egyszerű, letisztult dizájn. Átlátszó, és mint a Catrice Liquid Camouflage esetében, itt is látni, ahogy fogy, mert idővel lefolyik az aljára, ahelyett, hogy feltapadna a csomagolás szélére, így valószínűleg több terméket nyerhetünk ki, mint egyébként. Nincs illata, és az összetevők között sem található parfüm. Az enyém a 15-ös árnyalat, ami csalóka, mert világosabb, mint a 10-es számú. A német drogériákban mindössze három színben láttam, de leginkább kettőben, mert a sokadik DM-ben találtam csak rá a legvilágosabbra.


Teljesítményileg a helyzet az, hogy ez a legjobb szem alá való korrektor, amit valaha próbáltam. Sokan összehasonlították a fent említett Catrice Liquid Camouflage-zsal, ami hatalmas kedvencem, ezért nem hittem, hogy felveheti vele a versenyt. Jelentem, sikerült megközelítenie, és bár le nem körözte nálam, de fej-fej mellett állnak. Könnyű állaga ellenére nagyon jó a fedése, nem ül bele a ráncokba, és egy egész napot kibír. Lusta napjaimon bőrhibákra is használom, ott is bevált, bababőröm lett tőle anélkül, hogy meglátszana. Szigeten volt alkalmam rendesen tesztelni a tartósságát, egészen a sminklemosásig meg sem mozdult. Szerintem a képek abszolút magukért beszélnek:



8,5 ml terméket tartalmaz, én Németországban a DM-ben teljes áron 4,5 euróért vettem, ami átszámolva körülbelül 1400 forint. Iparfümérián is kapható négy árnyalatban, 1800-2000 forint környékén - én valószínűleg innen fogom újrarendelni, ha elfogy -, valamint Feelunique-on is megtalálható. (Frissítés: Budapesten a Mammut új Rossmannjában kapható a kibővített Maybelline pulton!)

Ha van lehetőségetek, és épp korrektort kerestek, mindenképpen ajánlom, hogy tegyetek vele egy próbát, mert zseniális. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, ha azt mondom, hogy kérünk belőle a drogériákba! 

2016. szeptember 1., csütörtök

Augusztusi kedvencek

Ez a hónap méltó lezárása volt a nyárnak, igyekszem is kihasználni még ezt a maradék fél hetet, de hogy őszinte legyek, én már javában az őszt várom. Na nem az egyetem miatt, bár szerencsére erre a félévre viszonylag jó órarendet sikerült összeállítanom, több szabadidőm lesz, és végre nem este nyolcra fogok hazaesni. Ugyan augusztusnak csak töredékét töltöttem itthon, mégis összegyűlt jópár kedvenc mindenféle kategóriában, nézzük is, mik voltak ezek!


Úgy tűnhet, hogy augusztusban semmi mást nem csináltam a fürdésen kívül, mert rögtön négy kedvencem is lett ezen a fronton. A Balea Meeresrauschen tusfürdő az egyik legjobb, amit valaha próbáltam a márkától, de nem is meglepő, hiszen mentás-lime-os, amivel engem azonnal le lehet venni a lábamról. Napokig kutattam a Balea Zuckersüß tusfürdő után, de mivel limitált, pillanatok alatt elkapkodták a polcokról, azonban anyukám talált még és jól bevásárolt belőle nekem. Amennyire émelyítőnek találom a vaníliás vagy kókuszos termékeket, annyira odavagyok a pillecukros-vattacukros édes illatokért, és valószínűleg minden évszakban előkerül majd nálam. A Nivea tusolóhabot rengeteget használtam, mert bizarr, de mégis jó érzés egy nagy adag habbal fürdeni, lehetne több márkának is ilyenje. Előkerült az Yves Rocher mandarin-citrom-cédrus testradír, ami után a testápoló is elhagyható, és isteni az illata. 


Mint a legtöbb ázsiai termékről, a Hada Labo Arbutin Whitening Lotion-ről is Vikinél olvastam először, és a poszt elolvasása után rögtön megrendeltem belőle egy pici, 30 ml-s kiszerelést. Állagra olyan, mint a víz, de amióta használom, egyetlen darab pattanásom, vagy bármi ilyesmim nem volt, olyan tökéletes az arcbőröm, hogy csak ámulok. Ezek után tuti, hogy újrarendelem, plusz a márka többi termékét is szemügyre veszem, mert komolyan leesett az állam. Nyáron mindig alapdarab nálam az Etude House Proof 10 szemhéjalap, aminél jobbat még nem találtam. A Maybelline Fit Me korrektor, lányok...nem akarok róla leírni most mindent, mert nemsokára érkezik a részletes bejegyzés, de zseniális. Szinte egész hónapban egyedül a már jól bevált Rimmel Lasting Finish púderalapozót használtam, méghozzá simán púderként, mert valahogy annyira jól bírta a meleget, és olyan tartós volt rajtam, mint eddig soha. Végezetül szót ejtenék a kedvenc ajakra való termékemről, ami a Rimmel Kate Moss rúzsok 109-es árnyalata volt, ami egy élénk narancsos piros, Szigeten is többszor hordtam. Pannitól "örököltem", és milyen jól tette, hogy elhozta nekem, ugyanis teljes a szerelem!


Új mániáim az Iparfümérián kapható Kringle miniviaszok, amikből egyelőre még csak nyári illatokat birtokolok, de az elkövetkező hónapokban egészen biztos, hogy nálam landol még jópár, annyira odavagyok értük. Drágábbak, mint a Yankee Candle tartok, cserébe viszont nagyobb mennyiséget kapunk, és a csomagolásuk visszazárható, ami külön öröm számomra. A Strawberry Lemonade-t külön kiemelném, mert nem bírok betelni vele. 


Egész nyáron végigkísért, de főleg augusztusban kattantam rá a Pokémon Go-ra. Tudom, már a csapból is ez folyik, és valószínűleg a legtöbben unjátok, vagy akár utáljátok a dolgot, de mit mondhatnék. Már azelőtt letöltöttem, mielőtt hivatalosan kijött volna, és azóta is imádok sétálgatni a városban, gyűjteni a Pokemonokat, fejleszteni őket, tojásokat kelteni, szinteket lépni. Na meg hát persze az a generáció vagyok, akik minden hétvégén reggel ültek az RTL Klub előtt, és nézték az animét.

Rita mutatta nemrég Magyarósi Csaba YouTube csatornáját, én pedig annyira ráfüggtem, hogy néhány nap alatt a legtöbb videóját végignéztem egy ültő helyemben. Vannak nála utazós-városbemutató vlogok - egyébként az Egy nap a városban blog félig az ő nevéhez fűződik, nem csoda, hogy ennyire jó, odavagyok azért az oldalért -, gasztro téma, tech dolgok, meg minden egyéb. Haláli a stílusa, és rettentő minőségi, mindenképpen nézzetek rá, ha szeretitek az ilyesmit.


Filmként egy nagyon-nagyon, de tényleg nagyon régi kedvencemet említeném, ami egy az egyben a gyerekkorom, méghozzá az Apád-anyád idejöjjönt. Valamelyik délután adták, és bár már legalább ezerszer láttam - anno még videokazettán is megvolt, a tv-ből felvéve -, odaragadtam elé. Aki nem ismerné, egy ikerpárról szól, akiket a szüleik külön neveltek fel, egy nyári táborban mégis találkoznak, nehezen, de összebarátkoznak, és helyet cserélnek, hogy felfedezhessék a családjuk azon részét, akiket nem ismernek. Persze van tovább is, de nem spoilerezek. Kicsit A két lottira hajaz, csak sokkal jobb, mert Lindsay Lohan egyszerűen tündéri. Ja, és ezen a filmen felbuzdulva vágtam egyszer magamnak frufrut alsóban.

Ebben a hónapban volt Olimpia, Sziget - amiről a beszámolót ide kattintva olvashatjátok el -, rengeteg további koncert és program, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy unatkoztam. Sajnos a lányokkal nem sikerült találkozót összehoznunk, de szeptemberben bepótoljuk!

Kedvenc zenék:
Biffy Clyro - Howl
Editors - A Ton Of Love
A Day To Remember - Bullfight
Kaiser Chiefs - Hole In My Soul
Passenger - Anywhere
Oasis - Don't Go Away
Oasis - Don't Look Back In Anger
Memphis May Fire - Carry On
Memphis May Fire - Speechless

2016. augusztus 29., hétfő

Teszt | Maybelline Instant Anti-Age Effekt / Age Rewind korrektor

Körülbelül egy éve mindenhol csak erről a korrektorról lehetett hallani, szinte már a legjobbnak tüntették fel a különböző videókban és blogokon, de hozzánk sajnos azóta sem hozták be. Egészen idén nyárig vártam a beszerzésével, és Berlinben ez volt az első, amit az egyik DM utam során megvásároltam. (Angol nyelvterületen egyébként Age Rewindnak hívják, ezért tüntettem fel a címben azt is, hátha valaki úgy keresné.) A sok pozitív vélemény után természetesen hatalmas elvárásokkal indultam neki a kipróbálásnak, lassan két hónap rendszeres használat után az érzéseim viszont meglehetősen vegyesek, de ne szaladjunk ennyire előre: olvassatok tovább, és mindent elmesélek.


A csomagolása elég megosztó, ugyanis sokak szerint a szivacsos applikátor nem a leghigiénikusabb. Én úgy vagyok vele, hogy mivel mindig megtisztított bőrre sminkelek, és csak magamon használom, nem lehet belőle gond. Tekerve adagolható, és másoknál úgy láttam, hogy szinte az utolsó cseppig kinyerhető így a termék, ami elég gazdaságos ahhoz képest, hogy az applikátoros korrektorok alján vagy oldalán mindig marad még számtalan használatra való adag. Illata egyáltalán nincs, és az összetevők között sem látok parfümöt.



Két színben láttam a kinti drogériákban, az enyém a világosabb, ami a 01 Light nevet viseli. Sárgás tónusú, pont illeszkedik a bőrömhöz, de mivel leginkább szem alá ajánlják, szerintem elfért volna még 1-2 világosabb árnyalat is a kínálatban. A fedése viszonylag gyenge, és bár rétegezhető, e tulajdonsága és gyér színválaszték azt eredményezi, hogy annyira nem érzem nélkülözhetetlennek, mondhatni semmi extra. Az állaga könnyű, már-már habos, nedves szivaccsal eldolgozva szinte észrevehetetlen, a ráncokba nem ül be, és egész nap tökéletes marad - púderrel fixálva -, szóval a tartósságára és a formulájára nem lehet panaszom.

Korrektor nélkül
Korrektorral
A tartalma 6.8 ml, tehát egy átlag mennyiség, és 8.94 euróba került, ami átszámolva nagyjából 2800 forint. Az árát sokallom, mert olcsóbban is találni jó korrektorokat a drogériában. Magyarországra rendelhető például a Feelunique-ról vagy a Lookfantastic-ról - ráadásul jobb áron, mint amennyiért én vettem.

Nem mondom, hogy rossz, mert a képen is láthatjátok, hogy nagyon természetes és szép a finishe, de van, amiért többet nyúlok. Valószínűleg belejátszik, hogy mekkora felhajtás volt körülötte, és ezért túlságosan sokat vártam tőle, ugyanakkor örülök, hogy végül megvettem és kipróbáltam, biztosan el fog fogyni. 

2016. augusztus 26., péntek

Beszámoló | Sziget Fesztivál 2016

Zsinórban már a harmadik Szigeten vettem részt, és nem túlzok, ha azt mondom, hogy egész évben ezt a hetet várom a legjobban. Az idei leginkább abban különbözött az előző kettőtől, hogy idén nem hétfőtől vasárnapig, hanem szerdától keddig tartott, ráadásul pont az Olimpia közepébe esett, és ha ismertek, akkor tudhatjátok, hogy engem abban a két hétben nehéz elvonszolni a közvetítések elől. Úgy érzem, hogy évről évre csak jobban érzem magam, de mint mindig, most is napokra lebontva számolok be az élményekről. Hozzatok popcornt, hosszú lesz!



Szerdára legfőképp a karszalagok átvételét terveztük, mert nem igazán volt olyan fellépő, akiért érdemes lett volna ott maradni, plusz bekövetkezett, amitől végig rettegtünk: annyira esett, hogy ennél jobban nehéz lett volna elázni, hiába volt rajtam egy bőrkabát alatta egy esőkabáttal. Ehhez hozzájött, hogy hatalmas sor állt a diákbérletes sátornál, és persze akkor szakadt a legjobban, amikor vártunk, de úgy döntöttünk, hogyha nem is maradunk késő estig, azért a rossz idő ellenére benézünk, mielőtt hazamennénk. Feltett szándékunk volt belenézni a Die Antwoord nevű dél-afrikai formáció nagyszínpados "produkciójába", ami - elnézést kérek attól, aki szereti őket -, életem egyik legértékelhetetlenebb show-jának bizonyult, egyszerűen nem bírom felfogni, hogy hogyan lehet ezt élvezni. (Valószínűleg józanul sehogy, talán itt rontottuk el.) Mondanom sem kell, hogy húsz percnél tovább nem bírtuk, így a Petőfi Rádió-VOLT Fesztivál színpad felé vettük az irányt Budapest Bárra, ami nálam az elmegy kategória, de legalább volt Lovasi. A The Chemical Brothers-t megnéztem volna, de nem akartunk kockáztatni egy újabb szétázást, ezért fél 9 körül hazaindultunk, akadt még bőven nap, amikorra szükség volt az energiáinkra.

Csütörtökön a legtöbben természetesen Rihanna miatt mentek ki, én azonban egyáltalám nem vagyok oda az ilyesmi zenéért, sokkal inkább érdekelt Jake Bugg, akit már 2014-ben láttam egyszer ugyanitt, és akkor is csak áradozni tudtam róla. Még mindig fantasztikus a srác, és bár olvastam olyan kritikát, hogy nem mosolygott, meg túl szomorúak a számai, de aki ismeri, és látott már tőle bármilyen koncertfelvételt, tudja, hogy ilyen a stílusa, és engem igazából nem is izgat addig, amíg jó, amit előad. Parov Stelarra hátrébb húzódtunk, és végigüldögéltük az egészet, amíg körülöttünk mindenki táncolt meg bulizott a naplementében. Hangulatos volt, és bár ez a zene nekem az elmegy kategória, mert nem túl fantáziadús néhány szám után, nem is arra lett kitalálva. A vége felé már rendesen gyűlt a tömeg Rihanna miatt, aki hivatalosan fél tízkor kezdett, ezért én kilenc körül kiszöktem Middlemist Redre, akikre száz Rihannát is lecserélnék, és ahogy utólag hallottam ismerősöktől és az internetről, én csináltam jól. A peches idősáv ellenére elég sokan összegyűltünk, a fiúk hozták a szokásos formát, és külön megemlíteném a világítást, ami zse-ni-á-lis azon a színpadon. (Fotósszempontok, ugye.) Szerencsére kifelé sikerült megelőznöm a fél Budapestnyi embertömeget, és a beszámolók alapján - főleg közlekedés és embermennyiség szempontjából -, nem irigylem azt, aki csak erre a napra vett jegyet.
























Pénteken ismét lazábbra vettük a napot, John Newmant és a Bastille-t is hátulról hallgattuk. Két éve voltunk már Bastille-on ugyanígy a Szigeten, akkor rendesen benne voltunk a tömeg közepében, éppen ezért idén inkább kihagytuk a nyomorgást. Számomra egy fix program volt, az este tízkor kezdődő Editors az A38 sátorban, előtte viszont olyan unikumra bukkantunk, mint a tavalyi francia rap, csak éppen német változatban, ahol a Sziget valószínűleg összes német anyanyelvű látogatója összegyűlt, és lelkesen skandálták a számunkra érthetetlen szöveget, de máig biztosak vagyunk benne, hogy az egyik szám refrénjében azt mondják, hogy Hungária. (Nem.) Aztán jött az Editors, és te jó ég. Tudtam, hogy jó lesz, de hogy ennyire?!







Ja, Hiperkarmára is benéztünk



A szombatot vártam szinte a legjobban, elsősorban a Bring Me The Horizon és a Kodaline miatt. Előbbin a harmadik sorban álltam, így a pogó elkerült - nem úgy, mint egy éve Kasabianon. Aki nem ismerné a zenekart, annak mondom, hogy metalcore, tehát hörgős-ordítozós, és bár a legutóbbi albumuk valamivel populárisabb, több énekcentrikus szám van rajta, Oli Sykes (az énekes) hangszálai nincsenek éppen a legjobb állapotban ahhoz, hogy élőben önmagában megállja a helyét, így általában a billentyűsük viszi el az ének részt, de most valamiért az egész felállást átrendezték, úgyhogy nem is játszottak annyit az új albumról, mint számítani lehetett rá, inkább a régi üvöltözős dalok mentek le, mert kiabálni továbbra is tökéletesen tud. A Sigur Rós-t sajnos ki kellett hagynom, hogy elég jó helyem legyen a sátorban Kodaline-on, természetesen megint kaptam magam mellé egy holland csapatot, ahol a fiúk az istenért sem szerettek volna egy fél méterrel odébb állni - lett volna hely rá bőven -, ezért rendszeresen majdnem a nyakamban álltak, mert miért is ne. Persze a koncert kezdetével már nem érdekelt, ráadásul a kedvenc számom előtt egy pár maga elé is engedett szimpla kedvességből (köszi!), onnan pedig már nem csak a kivetítőt láttam. Szavak nincsenek. De komolyan. Néhány online beszámolóban a hét egyik legjobbjaként emlegették, nem alaptalanul: megvolt a sok helyen hiányolt állandó interakció a közönséggel, az összes népszerű dalt lenyomták, méghozzá nagyon jól. A végével egyidőben a nagyszínpadon elkezdődött a Muse, amivel elvagyok, de nem szeretem különösebben. Kicsit úgy tűnt, mintha maguknak játszanának, az átvezetések között néha voltak érthetetlen csendek, de meg kell hagyni, hogy zeneileg nagyon a topon vannak, és tombolt a tömeg.









Vasárnap ismét pihinapot tartottam, Halott Pénz, Sum41, Tinie Tempah és David Guetta volt a menü, amiből én mindössze a Sum41-t szeretem, ezért a többit inkább nem véleményezném - főleg, hogy utóbbiről újfent lemaradtam, de erről majd később. A Sum41 esetében úgy jártam, mint az Editorsnál, sokkal jobb volt, mint amire számítottam, és rengetegen voltak a viszonylag korai, 17:45-ös kezdés ellenére is. (Hozzáteszem, hogy eddig nem hallgattam csak úgy őket, de amióta vége lett a Szigetnek, állandóan benyomok tőlük számokat, ez elmond valamit.) Tinie Tempah az én ízlésemtől totál távol áll, de tény, hogy megmozgatta a tömeget, csak éppen hozzám nem jutott el a lényeg. Ezután következett Guetta idősávja, de szerencsémre közben pont fellépett a Kiscsillag, nekem pedig Lovasi nagy idol, így nyilván nem nehéz kitalálni, hogy hova mentem. Itt térnék ki arra, hogy nem értem, miért gondolják az emberek, hogy mindenkihez, aki egyedül van valahol, oda kell menni. Rengetegszer járok egyedül koncertre, és állandóan van valaki, aki odajön, és szórakoztatni - rosszabb esetben felszedni - akar, mintha az ember nem érezhetné jól magát társaság nélkül. Ezesetben is megtalált egy fiúka, én pedig nem voltam elég bunkó ahhoz, hogy elhajtsam, pedig egyáltalán nem szerettem volna vele beszélgetni. (Ritka alkalmak egyike, mert én amúgy bárkit, bárhol, bármikor lerázok.) Utána elnéztünk még valami holland dj-re is, de hamar meguntuk.

A hétfő felhozatal szempontjából hasonlított a szombatra, újból volt kiket várnom, és atyaég...Years & Years-en kezdtünk, amit szintén nem hallgatok, de eltáncikáltam rá. Aztán jött a Kaiser Chiefs, ami viszont már az én zeném, jó kis régifajta indie, amin felnőttem. Az énekesük, Ricky Wilson pedig totál kattant, pont. Már itt is elég jó helyre kerültünk, de szükség is volt rá a következő fellépőhöz, ami kérdés nélkül a hét fénypontjának számított nálam: Noel Gallagher's High Flying Birds. Azok számára, akiknek ez nem mond semmit: Noel Gallagher az Oasis énekese volt a testvére, Liam mellett, a rajongásom iránta pedig végtelen. Nyilvánvalóan nem maradhattak ki a repertoárból az olyan Oasis mesterművek, mint a The Masterplan, Half The World Away, Champagne Supernova, meg persze a Wonderwall, amit ha valaki nem ismer, az TÉNYLEG egy kő alatt élt eddig. Szerintem nem lepődik meg senki, ha azt mondom, hogy végig bőgtem. (Most is bőgök, ahogy ezt írom.) Épphogy vége lett, már tódult is be a tömeg Sia miatt, és még jó, hogy nem maradtam elöl, mert mozdulni sem lehetett. Bár élőben is voltak táncosok - és nem, Maddie Ziegler nem volt itt, az élő show-kra egy másik lányt hoz magával -, a kivetítőkön egy előre felvett videó ment, így szinte  felesleges volt a színpadot nézni, mert Sia szokásához híven egy, az arcát eltakaró parókában énekelt egy helyben állva. Szinte percre pontosan egy órásra sikerült a koncert, és bár volt némi hiányérzetem dalfronton - belefért volna még a Fire Meet Gasoline, a First Fighting A Sandstorm, vagy a Soon We'll Be Found -, azzal kevésbé foglalkoztam, hogy nem volt túl mozgalmas, mert a hangzás mindent kárpótolt. (Én meg a zenéért járok koncertre, nem a látványért.)









Az utolsó nap, kedd sem volt éppen eseménytelen, már négykor Parkway Drive-on kezdtem, ami szintén metalcore, és imádtam. Ismét sikerült jó helyet szereznem, ami kapóra jött a The Lumineers koncertje alatt, ugyanis az énekes, Wesley Schultz fél méterre tőlem sétált vissza a színpadra, miután lejött a közönségbe, a privát Instagramomon még egy videót is posztoltam erről a pillanatról. Ha ez nem lett volna elég, később életemben másodjára láttam élőben Alex Turnert, az Arctic Monkeys énekesét, aki ezúttal Miles Kane-nel lépett színpadra a The Last Shadow Puppets formációval. Sokak szerint nem való koncertre ez a fajta előadás, mert leginkább magukat szórakoztatják, és inkább alternatív gitárzene, mint valami populáris dolog, én viszont pont ezt kedvelem. Jess Glynne-be csak belehallgattunk, mert megtelt a sátor, és a kinti részről leginkább úgy szólt, mintha egy dobozból játszottak volna. Eddig két éven át megúsztam az end show-n való részvétel nélkül, amit rendszerint valami felkapott dj prezentál, idén sem volt ez másképp, még ha Hardwell neve számomra szinte teljesen ismeretlenül csengett. A zenét inkább nem kommentálom, cserébe viszont volt tüzijáték meg sok-sok lángcsóva.



















Tudom, kicsit nevetséges, de még mindig szinte gyászolok, hogy vége - napokkal utána még a Szigetes hírek láttán is sírva fakadtam -, annyira jól éreztem magam, alig várom, hogy jövőre újra mehessek. Pláne, hogy 25. évforduló lesz, így biztos vagyok benne, hogy nem kevés különlegességgel készülnek a szervezők. 
 Remélem, hogy sikerült átadni a hangulatot, és tetszett a kis élménybeszámolóm :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...