Májusi kedvencek

Mostmár tényleg a nyakunkon a nyár, már csak néhány hét és egészen szeptemberig megszabadultam minden kötelezettségtől. Na jó, ez azért így, ebben a formában nem igaz, de értitek mire gondolok. Habár a vizsgaidőszakot bőven nem csak semmittevéssel töltöm, lényegesen nyugodtabb és könnyebb úgy beosztani az időmet, hogy gyakorlatilag egész nap itthon lehetek, ha akarok, és ezt gyakran kihasználom, a termékfelhozatal pedig ezúttal is ehhez igazodott.

Még tavalyról táraztam be a Balea dinnyés tusfürdőjéből, azt hiszem nem is kell róla semmi különöset mondanom, isteni! Szintén Balea, de mostani limitált kollekciós az Abenteuerlust tusfürdő. A leírás szerint barackos-vízliliomos, én leginkább ezutóbbit érzem jobban, mint a barackot, és bár nem rajongok a virágos illatokért, néha mégis jól esik. A szervezetem szerencsére tudja, hogy mikor nem szabad betegnek lennie, utána viszont mindig összeszedek valamit, így volt ez az érettségi után, az első félév végén, és most is, ahogy a másodiknak vége lett. Tudom, hogy a vírusok/baktériumok ellen semmit sem ér, de jó érzés ilyenkor valami eukaliptuszos-mentás terméket használni a kádban, én többször vetettem be a Balea eukaliptuszos habfürdőjét a Tetesept Erkältunk tusfürdővel kombinálva, és ha hosszantartóan nem is, de arra a harminc percre jót tett. Az Avon Senses Pure Oasis tusfürdő is egy nagyon zöld és friss illat, amiben legfőképpen a zöld tea érvényesül, a mentát én nem veszem észre, viszont sokáig megmarad a bőrön, igazi tavaszi-nyári darab. 

Ugyan csak ebben a hónapban vásároltam, de máris hatalmas kedvencem lett a Dove DermaSpa Summer Revived önbarnítós testápoló. Eddig egyetlen önbarnítót próbáltam, egy DM sajátmárkás Sundance spray-t, amit bevált ugyan, de előfordult, hogy foltos lett a végeredmény. Reméltem, hogy a testápoló formulával kiküszöbölhetem majd ezt a problémát, és igazam lett, szerencsére már az első alkalommal sikerült egyenletesen felkenni. Nincs kellemetlen illata, mint a legtöbb hasonló terméknek, ráadásul egy lépésben letudom a testápolást és az önbarnítózást is, lustáknak tökéletes. Még április elején vettem meg a Balea dinnyés testgélt, ami gyakorlatilag egy zselés állagú testápoló termék, de az időjárás miatt csak májusban kezdtem el használni. Abszolút nem olvastam utána, mindössze az összetevőket futottam át az üzletben, és reménykedtem, hogy tényleg működik majd. Az illata engem kevéssé emlékeztet a dinnyére, mindössze egy enyhe édes-gyümölcsös illatot érzek, a hatása viszont meggyőzött. Főként az igazi nyári melegben fogom szeretni, mert igencsak hűsít, mellé azonban jól is hidratál. A Nivea Creme Care arclemosó a múlt havi kedvencekben is feltűnt, most azért ejtek szót róla, mert azóta is töretlenül használom és szeretem, meg vagyok lepve, hogy egy krémes lemosó ennyire tetszik.

A Rimmel Lasting Finish púderalapozót mostanában inkább púdernek, mint alapozónak használom. Ez már nem az első alkalom, hogy újravettem, teszt is volt róla. A Magdi nyereményjátékán nyert NYX pirosítót Peach árnyalatban használtam a legtöbbet májusban, bár színügyileg köze sincs színügyileg. Nagyon pigmentált, nem porzik, nem tudok rá rosszat mondani. A Maybelline Lash Sensational Intense Black szempillaspirál tényleg csak abban különbözik az "eredetitől", hogy valamivel feketébb, azon kívül a kefe és a formula is ugyanaz, de mivel a sima verzió életem egyik legjobb spirálja, nem bánom, hogy megvettem. Szájra való termékek közül az Astor Soft Sensational Lipcolor Butter 020 Flirt Natural árnyalatát nyúztam rengeteget, éppen ezért nem túl bizalomgerjesztő már a csomagolása, az árnyalat nevét is alig tudtam visszakeresni. Ettől függetlenül isteni a színe, krémes, mégis viszonylag tartós. Az I Heart Makeup Go! Palette Anditól került hozzám egy cserebere során, és annak ellenére, hogy csak egy matt bőrszínű szemhéjpúder van benne, eléggé megszerettem, főleg a középső rózsaszínes highlighter miatt. A pirosítót és a bronzosítót/kontúrtszínt nem használom, de kipróbáltam, és azokkal sincs semmi gond.

Ebben a hónapban két kedvenc filmem is lett. Az első a 3096 nap, ami Natascha Kampusch elrablásáról és fogvatartásáról szól. Kicsit ugyan csalódtam, mert bár így is elborzasztó volt a látvány, meg az az érzelmi bántalmazás, amit az elrabló nap mint nap alkalmazott, én megrázóbbra számítottam, bár viszonylag magas a tűrésküszöböm ilyen szempontból. Natascha maga is azt nyilatkozta, miután megnézte, hogy ennél azért sokkal rosszabb volt a helyzet. Hasonló témát dolgoz fel ugyebár A szoba is, azt is most tervezem megnézni, de az azért nagyrészt a szabadulás utáni időkről szól.

A másik a Szudán elveszett fiai, amire teljesen véletlenül kapcsoltam egyik este. Négy, a háború által elárvult "testvér" Amerikába kerüléséről és ottani életéről szól, de nem az a fajta menekült témájú film, amit a mostani közvetítések alapján elképzelnénk. Van benne egy hatóságokkal harcoló szál, ahol a fiúk a Bostonban ragadt húgukat szeretnék visszakapni, egy humoros szál, ahol az új országgal ismerkednek, és egy visszaemlékező szál is, ahol időről-időre felevenednek a Szudánban történt borzalmak. Mindezek pont olyan adagban és sorrendben jönnek egymás után, hogy nem megy egyik a másik rovására, és nem valami hatásvadász borzalmat kapunk a végén. A zene kiemelendő, mert van benne néhány autentikus afrikai jellegű dallam, amiket gyakran maguk a szereplők énekelnek. 

A kedvenc videósom májusban Karin volt, akinek a YouTube csatornájáról már hallottam korábban, de bevallom, hogy nem élvezem, ha magyarok angol nyelvű csatornát vezetnek, egyszerűen zavar még a legkisebb akcentus is, ezért sosem iratkoztam fel rá. Mostanában viszont egyre több magyar videót készít, amikben viszont semmi kivetnivalót nem találok. Rendkívül minőségi és tartalmas, amit csinál, ajánlom megnézésre, ha még nem ismertétek eddig.

Nemrég lezajlott az idei Eurovízió, ami aztán kapott mindent, viszont összességében élveztem, bár a pontozással azért tudnék vitatkozni én is. Tisztán csak zeneileg néztem a mezőnyt, és aszerint legjobban Hollandia tetszett, utána következett Grúzia, majd Ciprus és Málta, meg persze mi. Elkezdődött a vizsgaidőszak, amit inkább nem is illetek szavakkal, a két legszörnyűbb tárgy van még hátra, nevezetesen a filozófia és a statisztika. (Ha ezeket túlélem, akkor bármit.) Múlt hétvégén találkoztunk a lányokkal is, ami messze a legjobb napom volt a hónapban :D

Kedvenc zenék:
Nina Nesbitt - Way In The World
Tom Odell - Somehow
30Y - Próbáld fel
Douwe Bob - Slow Down
Billy Talent - Afraid Of Heights
The 1975 - A Change Of Heart
Jake Bugg - Love, Hope And Misery

Mindjárt június, amikor lesz szülinapom és utazom Berlinbe, szóval ajánlom, hogy gyorsan eljöjjön mostmár :)

Ti is érzitek már a közelgő nyarat, vagy még nem annyira?